Először készült élő MRI-felvétel a mozgásban lévő szervekről

A németországi Max Planck Intézet kutatóinak első alkalommal sikerült élőben MRI-vel lefilmezniük a különféle szerveket. Az MRI - teljes nevén a mágneses rezonanciás képalkotó eljárás - egészen mostanáig csak "egy helyben lévő" szervekről tudott képet alkotni, mostantól viszont már a dobogó szív vagy az ízületek mozgásának tanulmányozására is használható lesz. A módszer még annyira új, hogy maguk az orvosok is csak most ismerkednek az eljárás jövőbeli alkalmazási lehetőségeivel.

"Kérem, egyáltalán ne mozogjon!" - alapvető utasítás azok számára, akiket MRI-vel vizsgálnak meg. A mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (röviden MRI vagy MR) ugyanis csak úgy készíthetőek éles felvételek - amelyek egy-egy betegség diagnózisának felállítására is alkalmasak -, ha a beteg mozdulatlan marad a vizsgálat közben. Egészen mostanáig nem volt rá lehetőség, hogy az MRI-vel az élő, mozgásban lévő szervekről készítsenek mozgó felvételeket.

A göttingeni Max Planck Intézetben azonban sikerült megoldani ezt a problémát: a szervekről készített képek rögzítéséhez szükséges időtartamot olyan mértékben sikerült csökkenteni, hogy a végeredmény egy film lesz egy dobogó szívről vagy az arcunk ízületeiről beszéd közben. A módszer során a másodperc egy ötvened része alatt vesznek fel egy-egy képet - így lehetséges MRI-filmet készíteni akár a szemmozgásokról vagy az állkapcsunkról, de ugyanígy lefilmezhetővé vált a térd behajlítása vagy a dobogó szív is - írja a kutatóintézet sajtóközleménye.

Az újfajta MRI eljárástól azt remélik a szakemberek, hogy számos értékes információval szolgál majd az ízületek és a szív betegségeiről. Az MRI-vizsgálatok a jövőben egyszerűbbé és a betegek számára kényelmesebbé válhatnak - írja a Journal of Cardiovascular Magnetic Resonance című folyóiratban megjelent tanulmány.

A szívről készített valós idejű MRI-felvétel

Az 1980-as években még több percre volt szükség az MRI-felvételek elkészítéséhez, ez ma már csak néhány másodperc. Mindezt a FLASH (fast low angle shot) elnevezésű módszer tette lehetővé, amelyet a göttingeni intézetben dolgozó Jens Frahm és Axel Haase fejlesztettek ki (az MRI többféle módon is tud képet alkotni, a FLASH ezek közül az egyik). Ez az eljárás forradalmasította az MRI-felvételek elkészítésének lehetőségeit. A vizsgálat teljes mértékben fájdalmatlan és rendkívül biztonságos is egyben. Mivel az MRI-vizsgálat során mágneses teret és rádióhullámokat használnak, nem lép fel olyan probléma (sugárterhelés), ami a röntgensugarak esetén. De még a FLASH sem elég gyors ahhoz, hogy mozgásban lévő szerveket lehessen filmezni vele. Ezt oldották most meg a már említett kutatók, Martin Uecker és Shuo Zhang további segítségével.

A dobogó szív vizsgálata eddig a következő módon zajlott: az MRI-felvételeket összhangba kellett hozni az elektrokardiogrammal (ECG), amíg a beteg visszatartotta lélegzetét. Az egymás utáni szívdobbanásokról ezt követően lehetett filmet készíteni úgy, hogy felhasználták a rendelkezésre álló adatsort. Most viszont mindössze 20 milliszekundum kellett csak egy-egy MRI felvétel elkészítésére: így már nem kell a korábban, egyenként felvett adatokkal bajlódni, hanem mindjárt élő felvételeket lehet készíteni bármelyik mozgó szervről. (Az alábbi kisfilmen a dobogó szív látható.)

 

"A szívről készített valós idejű filmfelvétel lehetővé teszi, hogy közvetlenül kövessük nyomon a vért pumpáló szívet. Látható a véráramlás is, miközben egymást követik a szívdobbanások. A betegnek azonban - a korábbiakkal ellentétben - már nem kell a vizsgálat közben visszatartania lélegzetét" - mondta Frahm. Az új módszertől többek között azt remélik, hogy pontosabb diagnózist adhat majd a szívkoszorúér-betegségről vagy a szívizomgyengeségről. A testbe való minimális beavatkozást igénylő (minimálisan invazív) eljárások elvégzése is lehetővé válhat úgy, hogy mindehhez nem kell röntgensugarakat használni, mint eddig.

"Ugyanabban a helyzetben vagyunk most, mint annak idején a FLASH módszerrel. Legelőször is meg kell tanulnunk, hogy milyen módon tudnánk kiaknázni a valós idejű MRI-filmfelvételek gyógyászatban rejlő, egyelőre ismeretlen lehetőségeit" - mondta Frahm. A kihívás tehát az orvosok előtt áll: a technikai fejlődés adta új lehetőséget át kell ültetni a mindennapi klinikai gyakorlatba.

Az MR jelenleg egy igen dinamikusan fejlődő tudományág: minden évben újabb lehetőségek jelennek meg, amelyek már nemcsak az anatómiai leképezésről szólnak, hanem a szervek, szövetek funkciójáról is (ez többek között a rákdiagnosztikában is óriási előrelépést jelenthet). Az MRI a drágább diagnosztikai eljárások közé tartozik, de olyan gyors a fejlődés, hogy igen rövid időn belül válnak elérhetővé és olcsóbbá a speciális eljárások. Az alkalmazott újítások ráadásul úgy lesznek egyre olcsóbbak, hogy közben számtalan diagnosztikai lépést helyettesítenek, és egyre kevésbé kell beavatkozni a szervezet életfolyamataiba.

Az MR vizsgálat fájdalommentes és ártalmatlan

Az MR vizsgálat a szervezet folyadéktereinek mágneses térben történő megváltozott viselkedésén alapszik. Gyakran más képalkotó eljárásokkal (például röntgennel, CT-vel) együtt alkalmazzák. Az MR a változások idejét és egyéb paramétereit méri, és alakítja át képi információvá. A vizsgálat lehetővé teszi a koponya, a mellkas, a has és a medence olyan szerveinek megjelenítését is, amelyek röntgennel, CT-vel vagy ultrahanggal nem vizsgálhatók.

Az MRI-t szinte minden szerv vizsgálatánál alkalmazzák, de különösen értékes módszer a központi idegrendszer, azaz az agy és a gerincvelő vizsgálatánál. Nagyon fontos a daganatos betegségek diagnosztikájánál, kezelésénél és a betegkövetésnél. Mióta lehetséges 3 dimenziós képek készítése, igen pontosan meg lehet vele határozni a tumorok kiterjedését, ami igen pontos sebészeti és sugárkezelési beavatkozásokat tesz lehetővé a későbbiekben.