A csótány agya lehet az új antibiotikumok forrása

A rovarok idegrendszere lehetne az újfajta antibiotikumok egyik jövőbeli forrása, hangzott el a Nottinghamben tartott őszi mikrobiológus-konferencián. Kiderült, hogy a csótányok és sáskák agyából olyan vegyületek izolálhatóak, amelyek erőteljes baktériumölő hatással rendelkeznek - ez nem is meglepő annak fényében, hogy az állatok környezetében igen magas a különféle mikrobiális kórokozók előfordulási aránya.

Simon Lee és munkatársai (Notthingham Egyetem) azt vizsgálták, hogy vajon tartalmaz-e a csótányok és a sáskák szervezete olyan vegyületeket, amelyek segíthetnének újfajta antibiotikumok kifejlesztésében. Erre nagy szükség lenne, hiszen a nagy nemzetközi gyógyszergyárak az utóbbi években visszafogták az erre irányuló kutatásaikat - ennek részben az volt az oka, hogy korábban még úgy tűnt, elegendőek lesznek számunkra azok az antibiotikumok, amelyek már korábban kifejlesztésre kerültek.

A szakemberek kilenc olyan molekulát azonosítottak a rovarok idegszöveteiben, amelyek mérgező hatással vannak a különféle baktériumokra. Ez egyáltalán nem meglepő, ha azt nézzük, hogy jellemzően milyen környezetben élnek például a csótányok - számunkra egészségtelen és kevéssé higiénikus az életterük, ahol az állatok nagy eséllyel szednek össze különféle baktériumokat. Ebből kiindulva logikus, hogy olyan vegyi módszereket fejlesztettek ki, amelyek segítik őket a mikroorganizmusokkal szembeni védekezésben - írja az egyetem sajtóközleménye.

Az újonnan azonosított vegyületeknek azon baktériumok legyőzésében lehet fontos szerepe, amelyek mára ellenállóvá váltak az ellenük kifejlesztett antiobiotikumokkal szemben. Ezeket a kórokozókat szuperbaktériumoknak vagy más néven multidrog-rezisztens baktériumoknak nevezzük. Ilyenek például az Escherichia coli baktérium egyes törzsei, valamint a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktériumok. A kutatók a rovarok vegyületeit ezzel a két említett kórokozóval szemben próbálták ki, és azt tapasztalták, hogy laboratóriumi körülmények között a baktériumok több mint 90%-át elpusztították - az emberi sejtek károsítása nélkül.

"Már folyik a vegyületek laboratóriumi tanulmányozása, és reméljük, hogy idővel új antibiotikumokat fejleszthetünk ki belőlük. Mindez alternatívát jelenthetne azokkal a jelenlegi gyógyszerekkel szemben, amelyeknek a baktériumok már ellenállnak, illetve amelyeknek - hatékonyságuk mellett - komoly és nem kívánt mellékhatásaik vannak" - mondta Lee.