Quasimodosaurus: bizarr púpos dínót fedeztek fel

Bizarr kinézetű, púpos dinoszauruszt fedeztek fel Spanyolországban. Jellegzetessége a hátán lévő púp, amely mindössze két csigolyára korlátozódik, és szerepe egyelőre ismeretlen.

A szokatlan púp szerepe még nem tisztázott

A Carcharodontosauriák voltak a legnagyobb méretűek a ragadozó dinoszauruszok között. Korai történetük ma már sokkal bonyolultabbnak látszik, mint azt korábban gondolták. Egészen a közelmúltig csak az egykori déli szuperkontinenshez, a Gondwanához tartozó mai kontinensek felső-kréta (körülbelül 65-100 millió éves) üledékes kőzeteiből ismertük a maradványaikat. A legutóbbi években azonban a laurázsiai, vagyis az északi területekről is előkerültek a különböző fosszíliáik, ami miatt újra kellett értékelni a kialakulásukat és a korai elterjedésüket. Ilyen váratlan lelet volt például az angliai Wight-szigetről leírt barrémi korú (alsó-kréta) Neovenator salerii.

A Nature legújabb számában a híres spanyol lelőhely (Las Hoyas) szintén barrémi korú rétegeiből ismertetnek egy furcsa kinézetű, korai Carcharodontosauriát. A példányt vékonyan rétegzett mészkőben találták, és a jobb oldalának a nagy részét sikerült épségben kipreparálni. A közepes méretű (körülbelül 6 méter hosszú) állat maradványa csaknem teljes és kiváló állapotban fosszilizálódott. Jelenleg ez a legjobb megtartású és legteljesebb ismert húsevő dinoszaurusz Európából. A spanyol kutatók (Francisco Ortega és kollégái) részletes kladisztikai vizsgálattal erősítették meg, hogy a Concavenator corcovatus névre hallgató dinoszaurusz a Carcharodontosauriák primitív képviselője. A nemzetség név a spanyol Cuenca provincia latin változatából (Conca) és a szintén latin vadász (venator) szóból származik, míg a fajnév az állat púpos megjelenésére utal.

Az állat a többi ragadozó dinoszauruszhoz hasonlóan két lábon járt és hosszú farkával egyensúlyozott futás közben. Mellső végtagjai rövidek, a karmaik rövidek és erősek voltak. Az állat a szokásos Theropoda-megjelenéshez képest két nagyon furcsa tulajdonsággal rendelkezik. Egyrészt a keresztcsont előtt lévő, 11. és 12. csigolyája hosszú nyúlványokkal rendelkezik, ami miatt az állat megjelenése Quasimodo-szerűen púpos lehetett. Ehhez hasonló nyúlványok más dinoszauruszoknál is ismertek (pl. a spinosauridáknál), de eddig még egyetlen dinoszaurusznál sem fordult elő, hogy ezek a nyúlványok mindössze két csigolyára korlátozódtak volna. A nagyobb felületű hasonló testrészek a hőszabályozásban, az energiaraktározásban, vagy a figyelemfelkeltésben játszhattak szerepet. A Concavenator esetében viszont még egyelőre kérdéses ennek a jóval kisebb felületű kiemelkedésnek a funkciója.

A közepes méretű (körülbelül 6 méter hosszú) állat maradványa csaknem teljes és kiváló állapotban fosszilizálódott

A másik szokatlan bélyeg a singcsonton lévő kisméretű dudorok sorozata. A kutatók szerint ezek a mai madaraknál megfigyelhető tüskés dudoroknak felelnek meg, amelyekhez a madarak repülő tollainak bázisa rögzül. Így a paleontológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a Concavenator mellső végtagjait nem pikkelyek, hanem tollszerű képződmények borították. Így egy újabb adathoz jutottak a Theropodák tollazatának kialakulását illetően. Azt is jól mutatja ez a lelet, hogy a pikkelyes és nem-pikkelyes (tollas) vegyes testtakaró már 130 millió évvel ezelőtt megjelent a nagytermetű Theropoda dinoszauruszoknál.

Forrás: Nature