Mostantól jobban kell figyelnünk, miből iszunk

2010.09.22. 7:39

Nem kell több bizonyítékot gyűjteni arról, hogy a műanyagpalackokból szivárgó vegyület, a biszfenol-A (BPA) káros az emberi egészségre - írják legújabb tanulmányukban a Missouri Egyetem kutatói. A vegyületről több tucat korábbi állatkísérlet mutatta ki, hogy a szervezetbe kerülve az ösztrogénhez hasonlóan viselkedik, és volt néhány embereken elvégzett elemzés is - az USA-ban már benyújtották a BPA ipari használatát korlátozó törvényjavaslatot.

"Tanulmányunk alapján kellő mennyiségű és meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy kormányzati szinten is döntés szülessen a biszfenol-A-tartalmú termékek korlátozásáról" - írja Fredrick vom Saal és munkatársainak tanulmánya az amerikai Nemzeti Egészség Intézetek (NIH) lapjában, az Environmental Health Perspectives-ben. A kutatás szerint - amelyben az emberek BPA-nak való mindennapi kitettségeit is megbecsülték - a vegyület sokkal nagyobb mennyiségben kerül a szervezetünkbe, mint ami még nem befolyásolja károsan az egészségünket.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) az 1970-es évek végén egyetlen, a BPA nagy dózisának hatását felnőtt patkányokon vizsgáló tanulmány alapján állította fel a biszfenol-A-ra vonatkozó standard biztonsági értékeket. 2008-ban két, az ipar által finanszírozott nagyszabású tanulmány alapján döntött úgy az FDA, hogy ezeket az értékeket továbbra is fenntartja. A toxikológiában általában a vegyületek nagy adagjainak hatását vizsgálják: ilyenkor abból indulnak ki, hogy ha egy vegyszer káros hatású, akkor ez legegyszerűbben úgy mutatható ki, ha a szer magas dózisának élőlényekre gyakorolt hatását nézik. Az elmúlt évtized BPA-t és más hormonszerű anyagokat vizsgáló tanulmányai azonban kimutatták, hogy ezeknek a szereknek már igen kis mennyisége is káros hatást gyakorol a fejlődő szervezetekre.

A Missouri Egyetem kutatócsoportja most azt is megállapította, hogy a női szervezet feltűnően hasonlóan bontja le a BPA-t, mint ahogy az a nőstény majmok és egerek anyagcsere-folyamataiban is végbemegy. Az egérkísérletekből nyert adatok így az emberi szervezetre is érvényesnek tekinthetőek, vagyis nincs szükség további állatvizsgálatokra ahhoz, hogy bizonyítsuk a vegyület emberi egészségre káros hatását - írják a szerzők.

A BPA-nak való mindennapos emberi kitettség a tanulmány becslései szerint jóval magasabb annál, mint amit a korábbi felmérések mutattak. Ennek egyik oka, hogy a vegyület - a már ismert források mellett - mostanáig ismeretlen helyekről is a szervezetünkbe kerülhet. A kormányzati szerveknek ezért az lenne a feladata, hogy minél előbb azonosítsanak minden olyan terméket, amelyben BPA található - írja a tanulmány.

Az USA több államában - köztük Washingtonban és New York-ban is - benyújtották már azokat a törvényjavaslatokat, amelyek csökkentenék a BPA-nak való mindennapi kitettségünket. "A biszfenol-A-t gyártó ipari szervezetek a jövőben már nem hagyhatják figyelmen kívül azt a több mint 200 tanulmányt, amely állatokon alacsony koncentrációban is igazolta a BPA egészségkárosító hatását" - mondta Julia Taylor kutatásvezető.

A BPA az ösztrogén nevű női hormonhoz hasonló hatású

A BPA ösztrogénhez hasonló hatása már az 1930-as évek óta ismert. A brit orvoskutató, Edward Charles Dobbs ekkor azonosított több olyan vegyületet, amely szintetikus ösztrogénként is számításba jöhet. Ezek közé tartozott a biszfenol-A is, melyből végül ipari kemikália lett. Először epoxigyanták adalékanyagaként, az 1950-es évektől pedig polikarbonát műanyagok előállítására használták ezt a vegyületet.

Jelenleg BPA felhasználásával készül például egyes élelmiszerkonzervek belső műanyagborítása, sok italosflakon, cumisüveg és egyéb műanyag ételtároló, műanyag tányér és konyhai eszköz is. Az emberi szervezetbe többek között akkor kerülhet be a BPA, amikor az a műanyagból a benne tárolt italba vagy ételbe szivárog (ez elsősorban a meleg italokra lehet igaz, de hideg folyadékoknál sem zárható ki).

A Harvard Egyetem közegészségügyi intézetének 2009-es kutatása szerint a polikarbonátból készített italosflakonokból igazolhatóan BPA szivárog a bennük tárolt folyadékba. Ezt a megállapítást a vizsgálatban résztvevő személyek vizeletbeli BPA-szintjének emelkedésével támasztották alá. Az újratölthető flaskák az USA-ban nagy népszerűségnek örvendenek: gyakorlatilag minden korosztály, egyetemisták, sportolók, kempingezők, de a városokban úton lévők is gyakran használják őket.

"Ha valaki egy héten keresztül minden hideg folyadékot ilyen italosflakonból vesz magához, vizeletében az eredeti kétharmadával növekszik meg a BPA-szintje. A flakonok melegítése a vizeletbeli BPA-szintet valószínűleg még ennél is jóval magasabbra emeli. Ez aggodalomra adhat okot például a csecsemőknél, hiszen a BPA vélhetően az emberi szervezetben is képes a belső elválasztású mirigyek rombolására" - írták a szerzők.

A hazánkban forgalmazott cumisüvegek egyelőre készülhetnek akár polikarbonátból is, amennyiben a jelenleg érvényben lévő biztonságossági követelményeknek megfelelnek. Az üvegből készült cumisüvegek használatakor viszont egészen biztosan nem kell az említett kockázatokkal számolni - mondta az [origo]-nak korábban Csonkáné Kojnok Magdolna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezető főtanácsosa.



KAPCSOLÓDÓ CIKK