Vége a biokalózkodásnak

A fejlett és fejlődő országok között húzódó érdekellentétek miatt meglehetősen feszült volt a hangulat, ám végül történelmi megállapodás született az élővilág védelmében a Biológiai Sokféleség Egyezmény tagjainak 10. találkozóján Japánban. Az elkövetkezendő tíz évben jelentősen kiterjesztik majd a védett óceáni és szárazföldi területek arányát, és megállapodtak a genetikai erőforrások, például gyógynövények hozzáféréséről is.

A COP10 találkozó logója

Történelmi jelentőségű döntések születtek október 29-én a japán Nagojában, a Biológiai Sokféleség Egyezmény tagjainak 10. találkozóján. A kéthetes konferencia alatt közel kétszáz ország delegáltjai igyekeztek közös nevezőre jutni a biodiverzitás, vagyis az élővilág sokszínűsége védelmében, és rendkívül ambiciózus célokat tűztek ki az elkövetkezendő tíz évre. A védendő óceáni területek arányát tízszeresére növelik, és ígértetet tettek arra, hogy a felére csökkentik a természetes környezet pusztítását. A találkozó nem volt zökkenőmentes, mert a legvitatottabb döntéseket az utolsó estére hagyták, és sokan már kételkedtek abban, hogy sikerül mindenkinek megfelelő megállapodásra jutni.

A nagojai tanácskozás legkényesebb napirendi pontja a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és az azokból származó haszon elosztásáról (Access and Benefits Sharing Protocol) szólt. Mostanáig a gyógyszercégek szabadon felhasználhatták például a dél-amerikai őslakosok által megőrzött és használt gyógynövényeket anélkül, hogy a szerzett bevételből bármennyit is visszajuttattak volna a forrást megőrző országnak. Ezt hívják biokalózkodásnak, és ezen változtatott a megállapodás, kötelezve a fejlett országok cégeit a haszon megosztására. A megállapodás az amazonasi esőerdők gazdagsága miatt különösen fontos Brazíliának, melynek képviselői azt mondták, hogy nem írják alá a 20 pontból álló stratégiai tervet, ha a genetikai erőforrásokat illetően nem születik megállapodás.

A nagojai konferencia nagyon fontos volt az ENSZ számára, különösen a sikertelen koppenhágai klímatárgyalások után. A genetikai erőforrásokról szóló megállapodás elfogadását az utolsó pillanatig húzták, míg végül a találkozó utolsó napján Matsumoto Rju japán környezetvédelmi miniszter, a konferencia elnöke megelégelte a patthelyzetet, és eljutatta a tárgyaló feleknek a megállapodás tervezetét. A délutáni plenáris ülésen azonban továbbra sem sikerült eredményre jutni, noha az eredeti tervek szerint addigra már véget ért volna a találkozó, és a hivatalos programban péntek délután már csak sajtótájékoztatók szerepeltek.

Janez Potocnik EU környezetvédelmi biztos fényképe az utolsó pillanatig tartó egyezkedésekről

Matsumoto végül 2 órás szünetet rendelt el az esti zárófogadás miatt, és fél 8-ra hívta össze újból a plenáris ülést, melyet további 1,5 órára elhalasztottak, és végül jelentős késéssel, ottani idő szerinte este 11-kor kezdtek el. A hangulat a Twitter bejegyzésekből ítélve meglehetősen feszült volt, sokakat Koppenhágára emlékeztetett (egyesek COP10-hagen-nek nevezték el a tárgyalásokat). Vita tárgyát képezte, hogy a genetikai erőforrások származékai is beletartozzanak-e a megállapodásba, és néhányan kárpótlást szerettek volna a források múltbeli használatáért. A tárgyalások a háttérben még folytak, míg a delegáltak egy része az India által szervezett fogadáson vett részt, ugyanis a következő, 2012-es COP11 találkozóra Új-Delhiben kerül majd sor. A Nagoja Protokoll nevű megállapodás végül nehezen, de megszületett, japán idő szerint körülbelül fél 1-kor. A delegáltak tapsviharban törtek ki. Jane Smart, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) egyik igazgatója szerint mindenki megkapta, amit akart. A rendelkezések várhatóan 2012-ben lépnek életbe.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) döntéshozó szerve a Részes Felek Konferenciája (Conference of the Parties, COP), melyre tizedik alkalommal került sor az egyezmény 1992-es elfogadása óta. Az Egyesült Államok a mai napig nem ratifikálta az egyezményt, ennek ellenére ők is részt vettek az eseményen. Ott volt Harrison Ford is, aki az utóbbi években a Conservation International nemzetközi természetvédelmi szervezet vezetőségi tagjaként többször felemelte szavát a környezet- és természetvédelem érdekében. Ford a nagojai találkozó alatt arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy minél előbb törvényben hirdessék ki az egyezményt.

Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban született biológiai diverzitásról szóló egyezménye (Biológiai Sokféleségi Egyezmény, Convention on Biological Diversity, CBD) a világ egyik legszélesebb körben ratifikált megállapodása. (Az egyezményt Magyarországon az 1995. évi LXXXI. törvény hirdette ki.) 2002-ben a CBD 193 tagja elkötelezte magát, hogy 2010-re jelentősen csökkenti a biológiai diverzitás hanyatlásának ütemét. Ezt a célkitűzést 2005-ben beépítették az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai (Millennium Development Goals) közé.

Az egyezmény tagjainak 2002-es találkozóján a kitűzött célok között szerepelt a fajok kihalási rátájának csökkentése 2010-re, ám ezt nem sikerült tartani. A mostani konferencián új, szigorúbb célokat tűztek ki 2020-ra. Kérdés, sikerül-e majd tartani azokat.

A nagojai konferencia résztvevői elfogadtak egy 20 pontból álló stratégiai tervet, melyet Aicsi célnak neveztek el (Nagoja Aicsi prefektúra székhelye). A legfontosabb célok közé tartozik, hogy legalább megfelezzék - ahol lehetséges, ott nullára csökkentsék - a természetes élőhelyek (így az erdők) elvesztési arányát. A szárazföldi területek (beleértve a kontinentális vizeket is) védettségét a jelenlegi 13 százalékról 17 százalékra tervezik növelni, míg az óceáni és partmenti területek esetében a most védett alig 1%-ot 10 százalékra terjesztik ki. Az államok vállalták továbbá azt is, hogy a degradált (leromlott) területek 15 százalékát helyreállítják, illetve külön erőfeszítéseket tesznek a korallzátonyok védelmében. A résztvevőknek az anyagi források jelentős növelésében is sikerült megállapodniuk. A konferencia alatt Japán 2 milliárd dollárt ajánlott fel a fejlődő országok természetvédelmének megsegítésére, és további nagylelkű ajánlatott tett Franciaország, Norvégia és az Európai Unió is.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) jelentős sikerként értékeli, hogy a nagoyai csúcstalálkozó - a fejlett és fejlődő országok közötti feloldhatatlannak tűnő ellentétek dacára is - egy természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú megállapodással zárult. Az egyesület szerint a területi célkitűzések némileg elmaradnak a nemzetközi természetvédelmi szervezetek által megfogalmazottaktól, azonban a stratégia fő célkitűzései így is kellően ambiciózusnak mondhatók. A civil szervezet ugyanakkor csalódással vette tudomásul, hogy Magyarország a közelgő EU elnökség ellenére sem képviseltette magát miniszteri szinten a rendezvényen. A következő időszakban komoly feladatok hárulnak a magyar kormányra, hogy a mostani megegyezés után lezárja az EU biodiverzitás stratégiáját, és elindítsa a megvalósításhoz szükséges lépéseket.

Zajlik a hatodik fajkihalási hullám

Az összes gerinces faj húsz százaléka veszélyeztetett, derült ki a 174 kutató részvételével készült átfogó felmérésből, melyet Nagojában mutattak be. A tanulmányt készítő szakemberek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listájának adatbázisában szereplő 25 000 gerinces adatait használták fel, hogy megbecsüljék a csoport helyzetét, és hogy státuszuk miként változott az évek során. A kutatók a lista sebezhető, veszélyeztetett és kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozó fajait vették bele a vizsgálatba, és az adatok szerint az emlősök 25%-a, a madarak 13%-a, a hüllők 22%-a, a kétéltűek 41%-a, a porcos halak 33%-a és a csontos halak 15%-a van veszélyben.

Noha a gerincesek csupán 3 százalékát teszik ki az ismert földi fajoknak, gyakran nagyon meghatározó szereplői életközösségüknek, és nagy kulturális és gazdasági jelentőséggel bírnak az emberek számára. A konferencián bemutatott vizsgálat eredményei rávilágítanak, hogy a helyzet ijesztő sebességgel romlik, különösen a trópusi területeken. A legveszélyeztetettebb Délkelet-Ázsia, ahol a mezőgazdaság terjeszkedése, a favágás és a vadászat a legnagyobb pusztító tényező.

Az eredmények alátámasztják azt a nézetet, miszerint jelenleg zajlik a hatodik nagy fajkihalás, melynek a gerincesek az elsődleges áldozatai. Évente átlagosan 52 emlős-, madár- és kétéltűfaj kerül a Vörös Listán egy kategóriával közelebb a kihaláshoz. A kutatók szerint az elmúlt 40 évben a fajkihalási mutatók 2-3 nagyságrenddel meghaladják az egyébként normális háttér kihalási rátát. A vizsgálat némileg pozitív eredménnyel is zárult: a természetvédelmi és fajmegőrzési erőfeszítések hiányában a fajok eltűnése valószínűleg 20 százalékkal lenne rosszabb, mint most.

Egy térképen a világ legfontosabb madár- és természetvédelmi területei

Nagojában mutatták be azt a BirdLife International természetvédelmi szervezet által készített térképet, melyen a világ több mint 10 ezer kulcsfontosságú madár- és természetvédelmi élőhelye (IBA) látható. Az IBA területek kijelölése a BirdLife által kidolgozott kritérium-rendszer alapján történik, tekintettel az élőhelyek állapotára és a helyi természetvédelmi tevékenységekre. Magyarországon 54 fontos madárélőhely található.

Kattintson a képre a nagyobb méretért!