Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?

A statisztikák szerint napjainkban a nők átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ennek okára több magyarázat is született, de ezek egyike sem igazán meggyőző. Az állatok nőstényei is általában hosszabb életűek, mint a hímek, és a Scientific American gerontológus szerzője szerint a nők (illetve nőstények) szaporodásban betöltött fontosabb szerepe állhat a jelenség hátterében.

Kínai eunuch a 20. század elejéről

A világ lakosságának születéskor várható átlagos élettartama (azaz, hogy a statisztikai valószínűség szerint hány éves kort fognak megélni) az utóbbi évtizedekben növekedett, de a nők és férfiak közti különbség nem változott lényegesen. A születéskor várható élettartamot az adott ország halálozási rátáját állandónak véve, az egyéves kor alatti elhalálozásokat figyelmen kívül hagyva, összetett statisztikai módszerekkel becsülik meg. Az ENSZ egészségügyi szervezetének (WHO) 2008-as adatai szerint a nők várható átlagos élettartama 69,5, a férfiaké 65 év, de az adat országonként nagy eltérést mutat. A leghosszabb élettartam Japánban (86,1 és 79,4 év), a legrövidebb a szegény afrikai országokban (50 év alatt mindkét nemnél) várható. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 78 és 69,8 évvel. Az egész világot tekintve a 85 éves korúak között nagyjából hat nő jut négy férfira, a 100 évesek közt pedig már több mint kétszer annyi nő található, mint férfi.

Bizonytalan elméletek

Számos elmélet született arra, hogy miért élnek tovább a nők. Az egyik szerint a férfiak a több munkával és a sok stresszel hajszolják magukat a korai halálba. Ha azonban ez igaz lenne, akkor a mai világban, ahol jóval nagyobb a nemek közti egyenlőség, csökkennie kellene a két nem közti élettartambeli különbségnek. Ez azonban nem figyelhető meg.

A nők átlagos élettartama a Föld országaiban (2005-2010)

Azt is fölvetették, hogy a nők azért élnek tovább, mert egészségesebb életmódot folytatnak, mint a férfiak. Például kevesebbet dohányoznak, kevesebb alkoholt fogyasztanak, és jobban ügyelnek az étrendjükre. A világon azonban egyre több nő dohányzik, sokan mások isznak és egészségtelen ételeket esznek. Így tehát az életmódbeli eltérés sem ad kielégítő választ a kérdésre.

A férfiak átlagos élettartama a Föld országaiban (2005-2010)

Thomas Kirkwood, kísérleti gerontológus, a Newcastle-i Egyetem Öregedési és Egészségi Intézetének (Institute of Aging and Health) igazgatója szélesebb biológiai nézőpontból közelíti meg a kérdést. A Scientific American folyóiratban megjelent cikkében az állatok és az ember élettartamát összehasonlítva keres magyarázatot. A nőstények az állatok között is általában tovább élnek, mint a hímek. Ez arra utal, hogy a nemek közötti élettartam-különbségnek az embernél is mélyebb biológiai okai lehetnek.

Miért öregszünk?

Sok szakember véli úgy, hogy az öregedési folyamatot sok apró hiba - itt egy kis károsodás a DNS-láncban, ott egy hibás fehérjemolekula - felhalmozódása okozza. Ez a leromlás azt jelenti, hogy életünk hosszát a hibák és azok kijavításának hatékonysága közti egyensúly határozza meg. Testünk sejtfenntartó és sejtjavító mechanizmusai csodálatosan hatékonyak, de nem tökéletesek. A károsodások egy része kijavítatlan marad, és felhalmozódik az idő múlásával. Tehát azért öregszünk, mert a testünk folyamatosan hibákat csinál.

Joggal merülhet fel a kérdés, miért nem javítja meg magát hatékonyabban a testünk. Erre az lehet a magyarázat, hogy génjeink csupán rövid távú hordozóeszköznek tekintik a testünket. A növekedéshez és a szaporodáshoz elegendő a jelenlegi karbantartás is, a tartósság fokozása azonban nem éri meg a nagyobb befektetést, amikor olyan nagy a véletlenszerű, balesetből származó haláleset. Másképp megfogalmazva tehát a gének halhatatlanok, de a test (görögül szóma) eldobható.

A nők hosszabb élettartamának lehetséges oka

Lehetséges, hogy a nők azért élnek tovább, mert kevésbé "eldobhatók", mint a férfiak? Ez biológiai szempontból igen elfogadható magyarázatnak tűnik. Az embereknél - akárcsak az állatoknál - a női test állapota igen lényeges a szaporodás sikere szempontjából. A magzatnak az anyaméhben kell fejlődnie, és a csecsemőt szoptatnia kell az anyának. Ha tehát a női testet túlságosan legyengítenék a károsodások, akkor jelentősen csökkenne annak esélye, hogy egészséges utódokat hozzon világra. A férfi szaporodásban betöltött szerepe ugyanakkor kevésbé közvetlenül függ az állandó jó egészségi állapotától.

Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy a férfiak összes biológiai feladata az lenne, hogy párt szerezzenek maguknak, és a szaporodás után akár meg is halhatnak. Egy Tanzániában végzett tanulmányból például kiderült, hogy azok a gyerekek, akik 15 éves koruk előtt elvesztették az apjukat, általában kicsit alacsonyabbak voltak, mint a kortársaik, és a magasság - legalábbis a szegényebb országokban - általában elég jól összefügg az egészséggel. Sokkal rosszabbul jártak azok a gyerekek, akik az anyjukat vesztették el. Nemcsak alacsonyabbak voltak, de gyengébbek is, és nem éltek addig, mint az apa nélküli árvák.

Evolúciós szempontból nézve a férfiak szaporodási sikerének hajtóerői rendszerint nem segítik elő a hosszú életet. A férfi termékenységet fokozó magas tesztoszteronszint valójában kifejezetten hátrányos a hosszú túlélés szempontjából. Ami a nőket illeti, rágcsálóknál már bebizonyították, hogy a női test hatékonyabban javítja meg a sejtek hibáit, mint a hímeké. A petefészek eltávolítása azonban eltünteti ezt a különbséget. Ugyanakkor az ivartalanított hím állatok gyakran hosszabb ideig élnek, mint ép társaik. A hímeknél tehát a kasztrálás lehet a hosszabb élet titka.

Ez minden jel szerint igaz az emberekre is. A régebbi időkben élő eunuchok (kasztrált férfiak) élettartamáról ugyan nem áll rendelkezésre elég történelmi adat, de a közelmúlt néhány feljegyzése igazolja a feltételezéseket. Egy időben bizonyos helyeken megszokott volt a férfi elmebetegek kasztrálása. Egy korabeli tanulmány, amelyben Kansas egyik meg nem nevezett elmegyógyintézetében kezelt több száz férfit vizsgáltak, arról számol be, hogy a kasztrált férfiak átlagosan 14 évvel tovább éltek, mint nem kasztrált társaik. Úgy tűnik tehát, hogy a férfiak rövidebb élettartamáért - legalábbis részben - a hormonjaik és más nemi tulajdonságaik a felelősek. Ennek ellenére nem valószínű, hogy sok férfi vállalná a kasztrálást a hosszabb élet reményében.

A Scientific American cikke nyomán