A világ legfurcsább alakú szigetei - műholdkép

Vágólapra másolva!
Szalagszerűen megcsavart keskeny szárazföldek, pókháló alakzatban összekuszált folyóágak, partközeli tengeráramlatokat kirajzoló lebegő vízi növények - néhány példa a Landsat műholdak látványos felvételeiből, amelyek korábban alig látott színekben  mutatják be bolygónk furcsa alakzatait.
Vágólapra másolva!

A kanadai Hudson-öböl területén figyelhetők meg a szokatlan alakú Belher-szigetek. A jórészt kopár szigetek átlaghőmérséklete túl alacsony ahhoz, hogy számottevő növényzet telepedjen meg rajtuk. Az egyetlen település a szigeteken Sanikiluaq, a középső "szigetfüzér" felső részén.

A szigeteket nagyon idős kőzetek alkotják, amelyek az évmilliók alatt többször is meggyűrődtek. Így alakulhatott ki sajátos alakjuk, amely nem véletlenül emlékeztet egy összehajtogatott szalagra: a tektonikus folymatoktól meggyűrt és egymásra lapult, majd megdőlt rétegek közül az ellenállóbb anyagúak lassabban koptak a többieknél, és fokozatosan kipreparálódtak, azaz magasabbak maradtak szomszédaiknál - így a vízszint fölé emelkedő szigetet alkotnak.

Forrás: NASA
A Landsat-5 műhold felvétele a Belcher-szigetekről 2010. szeptember 21-én. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

Gotland-szigete Van Gogh stílusában

A Svédországhoz tartozó Gotland-sziget műholdképén látványosan rajzolódnak ki a Balti-tengerben úszó apró planktonok. A tengeráramlások látványosan követhetők a vízben lebegő mikroszkopikus növények révén, míg magán a szigeten a növénytakaró nyomai kisebb zöldes és barnás foltokban láthatók.

A tengerben mutatkozó sárgászöld árnyalat azért feltűnő, mert a fotó készítése idején a mélyből származó, hidegebb áramlatok a felszín közelébe jutottak. Ezek tápanyagban gazdag vizeiből a felszíni napsugárzás révén a plankton gyors szaporodásnak indult, és nagy tömegével színesre festette a vizet.

Forrás: NASA
Gotland szigetes a tengeráramlatokat kirajzoló, burjánzó planktonnal (NASA)

Festői deltatorkolat Kanadában

A Yukon-folyó Kanada partvidékén érkezik a Bering-tengerbe. Ahol a folyó vize eléri a tenger szintjét, lelassul az áramlása, és a benne szállított hordalékszemcsék kihullanak. Számtalan apró zátony és sziget keletkezik így, amelyek a folyó vizét újra és újra elterelik.

A folyamat eredményként sok mellékágból és időszakos tavakból, valamint mocsaras területekből összeálló vidék keletkezik. Ez a Yukon-deltának nevezett terület, az egyik legnagyobb ilyen folyóvízi delta vidék bolygónkon, és amelyet természeti értékei miatt nemzeti parkká nyilvánítottak. A mellékelt, részben hamisszínes felvételt a Landsat-7 műhold készítette.

Forrás: NASA
A Yukon-folyó torkolata, számtalan szigettel és folyóággal (NASA)

Ajánlat: