Homoszexuális viselkedést mutat a higanytól egy madárfaj

2010.12.01. 12:31

Az állatvilágban is találunk példákat a homoszexuális viselkedésre, ezt azonban eddig csak néhány faj esetében írták le. A hóbatlákra természetes körülmények között mindez egyáltalán nem jellemző, az utóbbi években viszont megfigyelték, hogy a hím egyedek egyre gyakrabban udvarolnak egymásnak. A jelenség magyarázata a metil-higany, ami a hím madaraknál bizonyítottan homoszexuális viselkedést vált ki.

A belső elválasztású mirigyek működését zavaró vegyületekkel egyre több tanulmány foglalkozik, elsősorban az emberi szervezetre gyakorolt hatásaik miatt. A jelenleg talán a legismertebb ilyen vegyület a biszfenol-A, amelynek cumisüvegekben történő használatát - igazolt káros hatásai miatt - az Európai Unió is hamarosan be fogja tiltani.

A Florida Egyetem kutatói madaraknál vizsgálták a hormonrendszer működésére ható metil-higanyt, és első alkalommal igazolták, hogy a vegyület egyértelmű befolyást gyakorol a madarak szexuális viselkedésére. A kutatást azért indították, mert a floridai hóbatlák (Eudocimus albus) hímjeinél az utóbbi néhány évben egyre gyakrabban figyeltek meg homoszexuális viselkedést, ami korábban nem volt jellemző ezekre a madarakra.

Túl sok metil-higanyt fogyasztanak a madarak

A metil-higany Florida déli területein - a hóbatlák egyik élőhelyén - vélhetően a gyógyászati iparból visszamaradt hulladék égetése során került a környezetbe. A vegyület a táplálkozással jut be az állatok szervezetébe, és mivel egy igen könnyen felszívódó anyagról van szó, kísérletes formában is egyszerűen vizsgálható a vegyület viselkedésre gyakorolt hatása.

Peter Frederick és kollégái 160 hóbatlafiókát fogtak be még 2005-ben, majd négy csoportra osztották őket. Mind a négy csoportba 20 hím és 20 nőstény madár került. A fiókák kilencvennapos korát követően a kutatók metil-higannyal egészítették ki a madarak táplálékát. Három csoport alacsony, közepes és magas dózisban kapta a vegyületet, a negyedik csoport pedig kontrollként szolgált. A vegyület adagolása nagyságrendileg megfelelt annak a mennyiségnek, amihez a madarak a természetben hozzájutnak.

A következő három évben rendszeresen mérték a higanyszinteket a madarak tollazatában és a vérükben, miközben párzási szokásaikat is feljegyezték. A higany idővel felhalmozódott az állatok szervezetében, ezzel párhuzamosan pedig körülbelül 13-15%-kal nőtt azoknak a fészkeknek a száma, amelyből nem származtak utódok. A fészkek nagy részében hím-hím párokat találtak a kutatók - írja a Nature.

Sikertelenné válik az udvarlás

A higanynak kitett hímeknél az is megfigyelhető volt, hogy a kontrollcsoport állataihoz viszonyítva sokkal kevesebbet udvaroltak a nőstényeknek, ha pedig mégis megtették, általában nem jártak sikerrel. Ahogy nőtt a táplálékhoz adott higany mennyisége, úgy növekedett a hím-hím madárpárok aránya. Mivel a vizsgálatban használt metil-higany mennyisége megfelelt a vadon élő madarak által naponta elfogyasztott mennyiségnek, a kutatók szerint természetes körülmények között is ugyanezek a folyamatok zajlanak le.

"Fontos hangsúlyozni, hogy az eredmények nem általánosíthatóak más madárfajokra, az emberekre pedig főleg nem. Hiba lenne azt gondolni, hogy ha higannyal szennyezett élelmiszert fogyasztunk, magunk is homoszexuálissá válunk" - mondta Heinz Köhler, a Tübingen Egyetem állatökológiával foglalkozó kutatója.

"Igaz, hogy az eredmények csak a hóbatlákra érvényesek, és még a mostani eredményeket is igazolnunk kell majd a vadon élő állatokban, a higanyszennyezés problémájával ennek ellenére kezdenünk kellene valamit. A higany legtöbbször helyi forrásokból kerül a környezetbe, így nem mondhatjuk, hogy ne lehetne mindezt megakadályozni. Az ökoszisztémák pedig igen gyorsan reagálnának rá, ha a mostaninál szigorúbban szabályoznánk a környezetbe kerülő higany maximális mennyiségét" - mondta Peter Frederick, a tanulmány vezető szerzője.

Az eredeti közlemény a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban olvasható.

KAPCSOLÓDÓ CIKK