Sok információ van a kutyák morgásában

Vágólapra másolva!
A kutyák képesek felvételről lejátszott morgás alapján behatárolni, hogy mekkora méretű fajtársuk morog rájuk, állapították meg magyar viselkedéskutatók. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak vizsgálatában arra is fény derült, hogy még a kivetített képek is meglepően sok információt hordoznak a kutyák számára.
Vágólapra másolva!

A kutyák vokalizációjának (ugatásának, morgásának) vizsgálata az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékén a legintenzívebben tanulmányozott területek közé tartozik. Az etológusok francia kollégáikkal néhány éve egy olyan szoftvert készítettek, amely nagyon nagy hatékonysággal képes az előre rögzített ugatásokat a hangadással együtt járó viselkedéssel (például játék, őrzés) párosítani. A közelmúltban a vizsgálatokat a morgásokra is kiterjesztették, és megállapították, hogy a kutyák a lejátszott morgás alapján képesek felismerni, hogy fajtársuk milyen szituációban morog. (A kísérletben részt vevő kutyák például simán elvették az eléjük kihelyezett csontot, ha épp játékos morgást hallottak, ám elkerülték, ha táplálékőrző morgást játszottak le nekik.)

Az etológusok legújabb vizsgálatukban arra voltak kíváncsiak, hogy a kutyák a morgás alapján képesek-e behatárolni a hangot adó kutya testméretét. Faragó Tamás és Pongrácz Péter etológusok a bécsi Clever Dog Lab munkatársaival a kísérletek során a kutyáknak a táplálékőrző morgás lejátszása közben két, ugyanarról a kutyáról készült fényképet vetítettek ki. Az egyiket úgy állították be, hogy akkora legyen a kép, amekkora a morgó kutya a valóságban, míg a másikat 30%-kal kisebbre vagy nagyobbra állították. A kontrollcsoportokban az alanyoknak kutyák helyett macskákról készült képeket vagy háromszögeket mutattak, illetve a negyedik csoportnál morgás helyett zajt játszottak le.

Az eredmények kiértékelésekor a kutatók megállapították, hogy a kutyák tovább nézték a kutyákról és macskákról készült képeket, mint a háromszögeket. A huszonnégy kutyából, amelyeknek kutyaképet vetítettek, húsz jól azonosította be a morgó kutya méretét, és rögtön a helyes képre nézett, és tovább is figyelte azt. A macskákat néző kutyák többnyire balra tekintgettek, ami korábbi vizsgálatok alapján a tanácstalanságra utal. A kutatók eredményeikről a PLoS ONE című folyóiratban számoltak be.

Forrás: Faragó Tamás
Forrás: Faragó Tamás

A kutyáknak az egyik oldalra az adott távolságból valódi méretnek megfelelő, a másikra egy kicsinyített vagy felnagyított képet vetítettek ki

Faragó az [origo]-nak elmondta, hogy több izgalmas hozadéka is van az eredményeknek. "Az ismert volt, hogy méretinformációt hordoznak a morgások, de az, hogy a kutyák ilyen hatékonysággal használják ezt az információt, vagyis hogy ilyen pontossággal dekódolják, az eddig nem volt evidens" - mondta az etológus. Hozzátette, hogy a kétkedők rögtön azzal jönnek, hogy hát ez egyszerű, a nagyobb kutyának mélyebb a hangja - ebben az esetben csak annyi lenne az eredmény, hogy ha mély morgást hallanak, akkor a nagyobb képre néznek. Kiderült azonban, hogy ez nem igaz: volt olyan alany, amelynek egy nagytestű kutya morgását játszották le, és az egyik képen az igazi méretének megfelelő kutya volt látható, míg a másikon a valósnál nagyobb méretben vetítették ki. Ha a kutyák egyszerűen csak azt az elvet követnék, hogy a mélyebben morgó kutya nagyobb, akkor ebben az esetben a nagyított képre kellett volna nézniük - ám ez nem így volt, és itt is a méretben a hanghoz illő képet nézték többen.

A kísérlet abból a szempontból is jelentős, hogy mostanáig még nem voltak tudományos vizsgálatok arról, hogyan képesek a kutyák összekapcsolni a vizuális és akusztikus információt. Faragó elmondta, hogy önmagában azzal is kevesen foglalkoznak, hogy a kutyák hogyan képesek érzékelni, feldolgozni a kétdimenziós képeket. "Jelenleg úgy tűnik, hogy meglepően sok információt hordoznak a számukra, ami különösen érdekes egy olyan fajnál, amely ragadozó mivoltából eredően a mozgásra érzékeny" - mondta.

Videó a négyféle kísérleti szituációról

Az [origo] kérdésére a kutató elmondta, hogy a vokalizációk számtalan további tartalommal rendelkezhetnek még: lehetnek bennük egyedre jellemző kulcsok, a hangadó belső állapotát is tükrözhetik, és az adott helyzetről is adhatnak információt. Jelenleg arra kíváncsiak, hogy a játékos morgások milyen méretinformációt hordoznak, és a morgások képzésének illetve a megértésének az egyedfejlődését is vizsgálni szeretnék kölyökkutyákon.