Indul az első tudományos közösségi oldal gyerekeknek

Vágólapra másolva!
Gyerekeknek szánt tudományos közösségi oldal eddig nem létezett, de hamarosan ilyen is lesz: a kérdésekre a Laborpatkány nevű alkalmazás szakértői válaszolnak, emellett lehetőség van az oldalon bemutatott kísérletek otthoni elvégzésére is. Az egyik folyóiratban nemrég 8-10 évesek is publikáltak, ami alátámasztotta, hogy nemcsak a felnőttek végezhetnek igazi tudományos vizsgálatot.
Vágólapra másolva!

Az online tudományos újságírás és ismeretterjesztés nemcsak a felnőttekre, hanem a gyerekekre is egyre inkább kiterjed. A világ legnagyobb általános tudományos társaságának, az AAAS-nek eddig is volt gyerekeknek szánt hírfolyama, a közeljövőben pedig elindul majd egy olyan közösségi oldal, amelyen gyerekek oszthatnak meg egymással a tudománnyal kapcsolatos tartalmakat és köthetnek új ismeretségeket.

A Mad Science Kids Club névre keresztelt oldal még tesztelés alatt áll ugyan, de ha elindul, a tudomány iránt érdeklődő gyerekek kedvelt közösségi oldalává válhat. A világon ez lesz az első tudományos tematikájú, 6-14 éves korosztálynak szánt közösségi szájt: a készítők úgy szeretnék felkelteni a gyerekek érdeklődését, hogy közben a közös gondolkodással és problémamegoldással is megismerkedjenek.

A laborpatkányt lehet kérdezni a tudományról

"A gyerekek itt kiépíthetik a saját online tudományos közösségüket: azok, akiket hasonló témák érdekelnek, csoportokat alakíthatnak, majd új tagokat hívhatnak meg. Az oldalon az egymással való kommunikáción kívül még számos egyéb lehetőség van arra, hogy a gyerekek szórakoztató és interaktív formában kerülhessenek kapcsolatba a tudománnyal" - mondja Elke Steinwender, a honlapot fejlesztő Mad Science Group marketingmenedzsere.

Mindez azáltal nyújthat többet, mint egy egyszerű ismeretterjesztő honlap, hogy a természettudományos érdeklődéssel rendelkező gyerekek már fiatalon megismerkedhetnek a csapatmunkával. A tudományos életet egyre inkább az jellemzi, hogy a munkát nem egy vagy két kutató, hanem több szakembercsoport végzi, gyakran egymástól földrajzilag is távol eső helyeken. Ha egy gyermek később a tudományos pályát szeretné választani, akkor az oldal segíthet benne, hogy kialakuljon az online kapcsolattartás gyakorlata, egy szórakoztató, de mégis tudományos közegben.

Forrás: http://www.madsciencekidsclub.com/
A Mad Science Kids Club nyitóoldala - jelenleg még a tesztfázis zajlik

Az egyik csoportot (Counting Club) például azoknak a gyerekeknek hozták létre, akik szeretik a számokat. A csoportban a matematikáról lehet beszélgetni és információkat megosztani, például az iskolában megoldandó matekfeladatokról. Egy másik csoportban (Cosmic Adventures) olyan gyerekek köthetnek ismeretséget, akiket a csillagászat és az űrkutatás érdekel. Hasonló csoportokat bármilyen témában lehet majd alakítani, az egyetlen feltétel, hogy a témának köze legyen a tudományhoz.

Az oldal további tudományos alkalmazásainak egyike a Laborpatkány (Lab Rat) névre keresztelt program: a gyerekek itt bármilyen kérdést feltehetnek, amelyre aztán az oldal szakértői válaszolnak. A Tudományzónában (Science Zone) pedig olyan kísérletek kerülnek bemutatásra, amelyeket a gyerekek szüleik segítségével otthon is megismételhetnek. "Az oldalon egyik 'őrült tudósunk' végzi el a kísérletet, amelynek leírását egy letölthető dokumentumban mellékeljük - így nemcsak online, hanem a valódi világban is kipróbálhatók a kísérletek tervezésének és végrehajtásának lépései" - mondja Steinwender.

A közösségi oldal élesben pár hónapon belül indul majd el, először az USA-ban és Kanadában, majd folyamatosan a többi országban is. (Steinwendert levélben megkerestük, hogy az oldal elérhető lesz-e magyar nyelven is, egyelőre azonban nem kaptunk választ.)

A dinoszauroszok az összes gyerekoldalon népszerűek

Gyerekeknek szóló tudományos weboldalak a Mad Science-en kívül is léteznek, bár nem ennyire interaktívak, és nem is nevezhetők közösségi oldalnak. Az AAAS már említett oldalán kívül ilyen a sciencenewsforkids.org: itt szintén olyan tudományos híreket találunk, amelyekben minden fontos információ benne van, de a gyerekek számára is emészthető formában. Az egyik legutóbbi beszámoló például arról a baktériumról szól, amelynek DNS-ében a kutatók szerint arzén is található, egy másikban pedig azt olvashatják a gyerekek, hogy mennyi energiát fogyaszt el egy egyszerű internetes keresés. A cikkek végén kulcsszavak segítik a megértést: az utóbbi esetben például külön is kiemelték, hogy mit jelent a fenntarthatóság, mik azok a szerverek, és mennyire tekinthető relevánsnak egy-egy Google-találat.

Az oldalon kategóriák szerint is megtaláljuk a legérdekesebb tudományos sztorikat, például a környezetről, az emberi testről vagy a gyerekek által a legtöbbször különösen kedvelt dinoszauruszokról. A klímaváltozás tavakra gyakorolt befolyása vagy a jetlag tanulásra és memóriára tett hosszú távú hatásai mind olyan témák, amelyeket már a nagyobb gyerekek is képesek megérteni.

Gyerekeknek szóló, magyar nyelvű tudományos híroldal a National Geographic Kids, amelyen szintén főleg állatos híreket (Fantasztikus állatok), az űrkutatásról és a csillagászatról szóló beszámolókat (Tiszta tudomány!) és egyéb érdekességeket (például a nazcák által rajzol sivatagi ábrák) olvashatunk.

Fehér medve, mégsem albínó

A tudományos jellegű gyerekoldalak között olyat is találni, amelyet az amerikai űrügynökség, vagyis a NASA korábbi munkatársa alapított még 1998-ban, és olyat is, amit egy húszéves pszichológushallgató lány hozott létre. Az előbbi weboldal az extremescience.com címre kattintva érhető el, a Facebookon pedig itt követhető. Az oldalon olyan élőlényekről és tudományos tényekről olvashatunk, amelyeket még maguk a kutatók is extrémnek tartanak. A valaha felfedezett legnagyobb gyémánt, a legmagasabb vízesés és a Föld legszárazabb sivataga mellett egy hatalmas tintahal boncolását is megnézhetjük, vagy éppen elolvashatjuk, hogy mik azok a sztratovulkánok.

Forrás: http://www.thefeaturedcreature.com/
A Featured Creature nyitóoldala

A naponta egy érdekes és ritka állatot bemutató TheFeaturedCreature.com-ot Carly Martinetti indította 2010-ben: a lány azért kezdett bele az állatok bemutatásába, mert unta már a szavannás, oroszlánokat és gepárdokat bemutató természetfilmeket, amelyek nagyrészt ugyanarról a néhány állatról szólnak. A tigriseken és a medvéken kívül is rengeteg érdekes állat van még, amelyet csak jóval kevésbé ismernek meg a gyerekek, így Martinetti szerint érdemes népszerűsíteni őket.

Az egyik szeptemberi bejegyzés ennek ellenére mégis a medvékről szól: a feketemedvék egy igen ritka alfaját, a Brit-Kolumbiában élő Kermode medvéket, más néven Kermode-baribálokat (Ursus americanus kermodei) mutatja be. A "szellem medvének" is nevezett állatok nem albínók, és nem is rokonai a jegesmedvének: a fehér bundaszínt a populációban előforduló, recesszíven öröklődő génváltozat okozza.

Forrás: http://www.thefeaturedcreature.com/
Ritka fajok a medvék között is vannak - a képen egy Kermonde-baribál látható

Az oldalon akkor is érdemes körülnézni, ha már nem vagyunk gyerekek: igen valószínű, hogy felnőttként is sok újat megtudunk majd az állatvilág kevésbé ismert fajairól.

A gyerekek is lehetnek igazi kutatók

Beau Lotto, a University College London kutatója nemrég igen érdekes kísérletbe kezdett, ami egyáltalán nem jellemző a tudományos kutatásokra: egy méhekkel végzett vizsgálatába 8-10 éves gyerekeket vont be. A gyerekek először különféle kérdéseket fogalmaztak meg a méhek életével kapcsolatban, majd miután megismertették őket a kutatás témájával, ők is aktívan részt vettek a kísérlet megtervezésében. A méhek tájékozódását és a tájékozódás táplálékkeresésben betöltött szerepét végig a kutatónővel együtt vizsgálták, majd az eredményeket egy tudományos folyóiratban is sikerült leközöltetni.

A vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy a gyerekeket egy valódi, komoly kutatásba is be lehet vonni, és 8-10 évesen már olyan kérdéseket is képesek feltenni, amelyeket valóban érdemesek lehetnek arra, hogy megvizsgálják őket egy tudományos kísérlet keretei között. Bővebben lásd korábbi cikkünket: Nyolcévesek publikáltak egy tudományos folyóiratban.