A csoki és a bor jó kombináció az elbutulás ellen

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy bizonyos élelmiszerek serkentik a memóriaműködést: a bogyós gyümölcsöket, kakaót, teát, szójatermékeket, bizonyos fűszereket és mértékkel bort fogyasztó embereknél később vagy egyáltalán nem jelentkezik az időskori elbutulás, sőt a Parkinson-kór kialakulása is kevésbé veszélyezteti őket.

A legnagyobb mennyiségben a gyümölcsökben és zöldségekben, a gabonafélékben, a kakaóban, a szójában, a teában és a borban (elsősorban vörösborban) előforduló úgynevezett flavonoidok a polifenolok (hidroxilcsoportot tartalmazó többgyűrűs vegyületek) egyik fő csoportját képviselik. Akkor kerültek a kutatások előterébe, amikor kiderült róluk, hogy jó hatással vannak a memóriára, a tanulási folyamatokra és az általános kognitív (gondolkodással kapcsolatos) funkciókra, többek közt a döntéshozatali képességre, a beszédértésre és a számolási feladatokra. Ezenkívül számos kutatás megerősítette, hogy a flavonoidok fogyasztása segíthet lassítani a mentális képességek hanyatlását, és késlelteti vagy megakadályozza olyan betegségek kialakulását, amilyen az Alzheimer- és a Parkinson-kór.

A kutatók régebben úgy gondolták, hogy a flavonoidok ugyanúgy működnek az agyban, mint a testben, azaz antioxidánsokként megvédik a sejteket a szabadgyököknek nevezett, mindenütt jelen lévő kémiai anyagok káros hatásaitól. Napjainkra azonban az újabb kutatások kimutatták, hogy a flavonoidok jótékony hatása elsősorban e vegyületek és az agysejtek szerkezetével és működésével kapcsolatos fehérjék kölcsönhatásának köszönhető.

Mára a kutatók több mint 6000 különféle flavonoidot azonosítottak. Erőteljes antioxidánsokként megvédenek bennünket a szabadgyökök okozta sejtkárosító hatásoktól. A szabadgyökök a szervezet anyagcseréje folyamán is keletkeznek, de fokozzák a képződésüket a környezetszennyező anyagok, a cigarettafüst és a sugárzás.

A bogyós gyümölcsök sok flavonoidot tartalmaznak

A flavonoidok memóriaműködésre gyakorolt jótékony hatására nagyjából tizenöt éve figyeltek fel a kutatók. Két amerikai szakember, Ronald Prior kémikus és James Joseph idegkutató az antioxidánsok betegségellenes hatásait vizsgálta, amikor Joseph olyan előzetes adatokról hallott, amelyek szerint azok az emberek, akik elég sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, jobban teljesítenek a gondolkodást vizsgáló teszteken, mint akik alig vagy egyáltalán nem fogyasztanak ilyen táplálékot.

Valóban javítja az agyműködést az antioxidánsokban gazdag étrend? Prior és Joseph földieper-, spenót- vagy áfonyakivonatot tartalmazó táplálékkal kezdtek etetni középkorúnak számító, 19 hónapos patkányokat 8 hétig (ami emberi léptékkel mérve nagyjából egy évtizednek felel meg). A nyolcadik hét végén a patkányokat különféle próbáknak vetették alá. A normál étrenden tartott rágcsálók lényegesen rosszabb teljesítményt nyújtottak különleges étrenden tartott társaiknál mind a tanulási, mind a motoros (mozgással kapcsolatos) képességeket tekintve.

A flavonoidok kedvező hatása az embereknél

Eközben az emberekkel végzett vizsgálatok eredményei is azt mutatták, hogy a flavonoidokban gazdag étrendnek jó hatása van a kognitív tevékenységre. Luc Letenneur és munkatársai 2007-ben 1640 ép kognitív tevékenységű idősödő emberrel töltettek ki kérdőívet a táplálkozási szokásaikról, majd tesztelték kognitív képességeiket. Tíz éven át követték az alanyokat, és ez alatt négyszer töltették ki újra a kérdőívet, és ismételték meg a kognitív teszteket. A legjobban azok a vizsgálati alanyok szerepeltek tesztekben, akik 18-37 milligramm flavonoidot fogyasztottak naponta. Ez például 15 szem áfonyának és negyed pohár narancslének felel meg.

Más kutatásokban flavonoidokban gazdag élelmiszerek gondolkodási képességekre gyakorolt hatását vizsgálták. Eha Nurk, az Oslói Egyetem táplálkozáskutatója kétezer, a 70-es éveik elején járó embert vizsgált életük végéig. Először ő is kitöltetett egy táplálkozásra vonatkozó kérdőívet, majd megvizsgálta az alanyok mentális frissességét, például a tárgyak megnevezésének gyorsaságát, vagy hogy milyen gyorsan tudnak felsorolni bizonyos betűvel kezdődő szavakat. A 2009-ben megjelent tanulmányból kiderült, hogy azok az egyének, akik rendszeresen fogyasztottak bort, teát és csokoládét - amelyek különösen gazdagok flavonoidokban -, sokkal jobb teljesítményt nyújtottak, mint azok, akik ritkán vagy egyáltalán nem fogyasztottak ilyen élelmiszereket.

A legrosszabb eredményt azok az idősek érték el, akik egyáltalán nem fogyasztottak sem bort, sem teát, sem csokoládét. Azoknál a személyeknél, akik rendszeresen (de mértékkel) fogyasztottak bort, 45 százalékkal kisebb volt a rossz kognitív teljesítmény esélye (amelyet a teszt összpontszámának alsó tíz százalékában határoztak meg). A tea vagy csokoládé 10-20 százalékkal csökkentette a rosszabb teljesítmény esélyét. A mindhárom élelmiszert fogyasztók esetében 70 százalékkal csökkent annak veszélye, hogy rosszul teljesítenek.

Hogyan befolyásolhatják a flavonoidok az agyműködést?

A kísérleti adatok azt sugallják, hogy a flavonoidok jóval kisebb mennyiségben vannak jelen az agyban, mint más antioxidánsok, például a C-vitamin. Ezért valószínű, hogy nem a flavonoidok felelősek a szabadgyökök eltávolításának oroszlánrészéért. A kutatók úgy vélik, hogy a flavonoidok más módon változtatják meg az idegsejtek kémiáját. Joseph és munkatársai fölfedezték, hogy az áfonyával táplált patkányok agyában megnő az úgynevezett kináz enzimek szintje. Noha a kutatók még nem tudják, hogyan serkentik a flavonoidok a kináztermelést, az biztos, hogy a kinázok több típusa létfontosságú a tanuláshoz és a memória működéséhez, tehát a plusz enzimmennyiség valószínűleg serkenti a kognitív funkciókat.

Nemrég azt is felfedezték, hogy a flavonoidok megvédhetik a neuronokat a károsodásoktól és a pusztulástól, így segíthetnek az olyan neurodegeneratív betegségek megelőzésében, amilyen az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Így tehát mindenképpen ajánlott minél több flavonoidtartalmú élelmiszer - elsősorban bogyós gyümölcsök és szójakészítmények (tofu), valamint tea, csokoládé és mértékkel bor - fogyasztása, ha sokáig meg akarjuk őrizni szellemi frissességünket.

A Scientific American cikke nyomán