Rossz az összes horoszkóp - mikor és hol jár a Nap valójában?

Sokan nem is abba a csillagjegybe tartoznának, ahova besorolták őket. Az úgynevezett precesszió miatt ugyanis már több száz éve rosszul számolják a Nap helyzetét az asztrológusok, ezért a legtöbb horoszkópot hibásan készítik el. Ezt nagyon régóta tudjuk, de az elmúlt hetekben ismét az érdeklődés középpontjába került a téma.

A horoszkópot használók egy részénél nagy vihart kavart egy január 14-én közölt cikk, amely az amerikai Startribune napilapban jelent meg. A lap munkatársai általános csillagászati témákról érdeklődtek a Minnesotai Planetárium Társaság tagjainál, akik azt is megemlítették, hogy a horoszkópokat régóta hibásan készítik. Ez gyorsan terjedt az interneten, hamarosan az MSNBC.com és a Time magazin is közölte a régóta ismert, de a sokak számára újdonságként ható és meglepő információt. A lényeg, hogy sokan nem is abba a csillagjegybe tartoznának, ahova besorolták őket.

A horoszkópokat az asztrológiában a fontosnak tekintett égitestek (Nap, Hold, bolygók) egyszerűsített feltüntetésére használják egy személy születésének időpontjában. A születési dátum alapján a horoszkópok segítségével következtetéseket vonnak le az illető sorsára, jellemére, tulajdonságaira vonatkozóan.

A horoszkópok készítésénél a Nap helyzetének kiszámítása a probléma. Az úgynevezett precesszió miatt ugyanis már több száz éve rosszul számolják a Nap helyzetét az asztrológusok, ezért a legtöbb horoszkópot hibásan készítik. A precesszió elsősorban a Hold és a Nap gravitációs hatása miatt lép fel, ami a kissé lapult, nem tökéletesen gömb alakú Föld mozgását befolyásolja. A precesszió következtében bolygónk forgástengelyének térbeli iránya lassan változik, egy kúppalást mentén körbejár - ettől pedig a tavaszpont helyzete fokozatosan eltolódik. A tavaszpont az a látszólagos égi pont, amerre csillagunk a Nap a tavaszi napéjegyenlőség idején mutatkozik. Ez a precesszió miatt évente 50 ívmásodpercet elmozdul, és közel 26 ezer év alatt tesz meg egy teljes kört az égen. A precesszió jelenségét Hipparchos görög csillagász fedezte fel, még időszámításunk előtt 130 körül.

Az asztrológia tanainak elterjedése idején, időszámításunk előtt közel háromezer évvel a tavaszpont még a Bika csillagképben volt. A fent leírt precesszió miatt ma már a Halak és a Vízöntő határvidékén jár - azonban az asztrológiában ma is a Bika melletti Kos (Aries) csillagképbe rakják. (A Kos csillagképet egyébként a görögök alkották meg, a korábban nagyobb Bika területén létrehozva egy új csillagképet).

A precesszió miatt fellépő, régóta ismert hibára mutatott rá a fent említett újságcikk is, leírva, hogy az asztrológiában használt állatövi jegyek már elszakadtak valódi a csillagképektől és a Nap látszólagos égi helyzetétől. Csillagunk jelenlegi égi mozgása alapján az alábbi táblázat mutatja meg, hogy a Nap közelítőleg mikor és melyik csillagképben mutatkozik látszólag az égen:

• Bak (Capricornus): január 20. - február 16.
• Vízöntő (Aquarius): február 16. - március 11.
• Halak (Pisces): március 11. - április 18.
• Kos (Aries): április 18. - május 13.
• Bika (Taurus): május 13. - június 21.
• Ikrek (Gemini): június 21. - július 20.
• Rák (Cancer): július 20. - augusztus 10.
• Oroszlán (Leo): augusztus 10. - szeptember 16.
• Szűz (Virgo): szeptember 16. - október 30.
• Mérleg (Libra): október 30. - november 23.
• Skorpió (Scorpio): november 23-29.
• Kígyótartó (Ophiuchus): november 29. - december 17.
• Nyilas (Sagittarius): december 17. - január 20.

Mint látható, a fenti adatok nem csak eltérnek az asztrológiában leggyakrabban használtaktól, de nem is tizenkettő, hanem tizenhárom csillagkép olvasható itt. Ennek oka, hogy Napunk látszólagos éves égi járása során a Skorpió és a Nyilas között a Kígyótartó csillagképen is áthalad. Mindezekről azonban a legtöbb horoszkóp készítésénél megfeledkeznek.

Az asztrológia nem tudomány. Bár a csillagászattal együtt indult fejlődésnek, attól régóta különvált. A csillagászat sokat fejlődött az elmúlt évszázadokban, több korábbi elmélete átalakult, és ma is fejlődik. Gyakori érv az asztrológia oldaláról, hogy a természettudomány még nem ismeri az egész Világegyetemet, nem tudhatja biztosan, működnek-e a horoszkópok - azonban ez nem jelenti azt, hogy igazolás nélküli állításokat is el kell hinni az ismeretlenről. Aki jóslást kér, nyilván hisz benne. A horoszkópokban lehet hinni, ha valakinek ez segítséget, biztonságérzetet nyújt. Azonban hiba, ha úgy gondoljuk, a horoszkópok készítése tudományos módszeren alapul, vagy kísérletek igazolják előrejelzéseiket. 

Egy protuberanciának nevezett lebegő gázhíd a Nap felszíne felett. Csillagunk számtalan módon hat a Földre, azonban ennek megismeréséhez csak egzakt, természettudományos módszerek, tehát pontos megfigyelések visznek közelebb

* * *

A horoszkópok tudományos megítéléséről Csaba György Gábor csillagászt kérdeztük, aki több könyvet írt a témakörben.

[origo] Gyakran hallani, hogy régebben csillagászok, például Kepler is készítettek horoszkópot. Mi ennek az oka?
Cs.Gy.: A csillagászat a régi időkben, még a görögök előtt, a többi természettudományhoz hasonlóan csak tapogatózott, amikor kereste az összefüggéseket. Ebben a korban természetes feltevés volt, hogy az égitestek istenek, tehát ők irányítanak mindent a Földön. Az égitestek helyzeteinek előrejelzése megcsillantotta tehát a csillagokból való jóslás lehetőségét is. Így hát csillagászok is foglalkoztak vele. Az asztrológia hozzátartozott a középkori világképhez is, Kepler is ezt tanulta, ebben a gondolkodásmódban élt. Élete végéig nem egészen tudta eldönteni, van-e köze az égitesteknek az emberi sorshoz, jellemhez. De úgy tűnik, saját felfedezései fényében erősen megrendült a hite a régi tanokban, amit igazolni látszik, hogy ezt írta: "Az asztrológia egy nagyon bölcs anyának, a csillagászatnak hóbortos leánya; de mivel csak az asztrológia a hasznot hajtó, az anya, hogy éhen ne haljon, nem válhatik meg leányától". Newton óta azonban kinevetnék, aki asztrológiai analógiákkal akarna dolgozni a természettudományban.

Mennyire egyeznek az egyes asztrológusok által készített eltérő horoszkópok egymással?
A horoszkópok alapjában - aszcendens, bolygók és jegyek helyzete, fényszögei - megegyeznek egymással. De már a házak kiszámítására több módszert is használnak, én körülbelül hetet ismerek - ezek mind különböző horoszkópot adnak. Az egyéb részletekben - bolygók "hatóköre" stb. - már eltérnek egymástól, és vannak teljesen egyéni eljárások is, amelyeket egyes asztrológus-iskolák nem fogadnak el. Az értelmezésben pedig teljesen eltérő felfogások is akadhatnak. Jó példa erre, ha összevetjük néhány asztrológiai kalendárium vagy folyóirat előrejelzéseit. Amikor még nem volt elterjedt az asztrológia hazánkban, 3 német kalendáriumot kellett összehasonlítanom - én meg felkértem valakit, mondja el, mi történt vele abban az évben, s ezt vetettem össze a kalendáriumok jóslataival. A 3 kalendárium 4 teljesen különböző előrejelzést adott - merthogy az egyikben kétféle is volt -, a kísérleti személlyel viszont egészen más dolgok történtek, mint amit bármelyik is előre jelzett.

Ismert-e olyan eset, amikor egy horoszkóp előrejelzése kárt is okozhatott volna az azt elolvasónak?
A fenti eset jó példa erre. Az egyik magazin "egészségügyi horoszkópot" is közölt, és óva intette kísérleti személyemet attól, hogy abban az esztendőben tavasszal orvoshoz forduljon, pláne hogy műtétnek vesse magát alá. Mivel ezt ő akkor még nem tudta, mégiscsak orvoshoz fordult, és ezért még időben operálták meg a nőgyógyászati rákmegelőző állapotát. Ha a jóslat miatt várt volna hónapokig, az biztosan nem növelte volna a gyógyulása valószínűségét. Mindezekről, és egyéb félreértésekről bővebben a Hazudnak-e a csillagok? című könyvemben olvashatnak az érdeklődők.