Delfinek tizedelik a bálnákat Alaszka partjainál

Évente több száz fiatal szürke bálna válik a kardszárnyú delfinek áldozatává - állapították meg több éven át tartó kutatásaik során kanadai kutatók.

A megfigyelések szerint minden tavasszal mintegy 150 kardszárnyú delfin (Orcinus orca) támad a vonuló szürke bálnákra (Eschrichtius robustus), és levadássza az újszülött vagy egyéves borjakat az Aleut-szigetek legkeletibb tagja, az Unimak-sziget partjainál. A fiatal állatok mintegy egyharmada pusztul el a hajsza során, holott a borjak nagyobbak a rájuk vadászó orkáknál.

"A bálnavadászok évszázadok óta tisztában vannak azzal, hogy a kardszárnyú delfinek náluk nagyobb bálnákra vadásznak, megölik és felfalják őket. Ilyen jelenség azonban nagyon ritkán figyelhető meg, és nehéz megállapítani, milyen gyakran fordul elő, és hogy a vadászok hogyan képesek mindezt végrehajtani, és milyen hatással van ez a zsákmányállatok populációjára" - mondta Lance Barrett-Lennard, a Vancouveri Akvárium kutatásának vezetője.

Ellentétben helyhez kötötten élő fajtársaikkal - amelyek főleg halakra vadásznak, és eközben nagy zajt csapnak maguk körül - a vándorló kardszárnyú delfinek kizárólag tengeri emlősökkel táplálkoznak. A vadászat során csendben kerítik be zsákmányukat, és miközben mintegy negyven állat a háttérben várakozik, egy két-három orkából álló vadászcsapat elválasztja a borjakat az anyaállatoktól, és megpróbálják megfojtani őket.

A kardszárnyú delfinek elsősorban a 15-75 méteres mélységű vízben támadják meg a szürke bálnákat - írják a kutatók a Marine Ecology Progress Series című szaklapban megjelent tanulmányukban. A megtámadott horda a gyilkosok elől gyakran a sekélyebb vízbe menekül, ahová a delfinek nem követik őket. Az anyaállatok farokúszóik erőteljes csapásaival is el tudják téríteni a támadókat.

A tengerbiológusok azt is megfigyelték, hogy "túlkínálat" esetén a gyilkos bálnának is nevezett ragadozók elraktározzák a megölt állatok tetemét: a vadászok a sekély vízbe vonszolják a leölt vagy haldokló borjakat, hogy a testek ne süllyedhessenek le elérhetetlen mélységekbe. Előfordul, hogy 24 óra vagy még hosszabb idő elteltével térnek csak vissza, hogy elfogyasszák a maradékot. A tetemeket vagy egyes részeiket a víz gyakran kimossa a partra, így más állatok táplálékává válnak. A kutatók egy esetben például megfigyelték, hogy egyszerre 19 barnamedve falatozott egy bálna teteméből.