A szombati földrengés okai és a várható folytatás - 3-as volt az eddigi legnagyobb utórengés

Január 29-én, 18 óra 41 perckor Magyarországon nagynak számító földrengés történt, amely igen kis mélységben pattant ki . A magyarországi földrengések esetében általában jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb. Hétfő reggelig a legnagyobb utórengés a Richter-skálán 3-as erősségű volt.

Legutóbbi információk (január 31., hétfő):

Tóth László szeizmológus (MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet) az [origo]-nak hétfőn reggel elmondta: az eddigi utórengések között egy-két olyan volt, amelyeket az emberek is érzékeltek, főleg az epicentrum környékén (az utórengések epicentruma gyakorlatilag egybeesik az első rengés epicentrumával). A legnagyobb utórengés a Richter-skálán 3-as erősségű volt. Ezeken kívül körülbelül 10 utórengést észleltek eddig a műszerekkel.

Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője elmondta: a rengések kipattanási mélysége érdemben befolyásolja a felszínen tapasztalt pusztító erejüket. Minél sekélyebb a fészekmélység, azaz minél közelebb van a kipattanás helye a felszínhez, annál nagyobb a felszíni elmozdulás. A Kárpát-medence középső részén a szilárd kéreg vékonyabb, és minthogy a rengés csak szilárd közegben keletkezhet, az itteni rengések sekély fészkűek. A szombati rengés becsült mélysége 5 kilométer volt (összehasonlításként: a Háromszéki-havasokban gyakori rengések egy része több száz kilométer mélységben pattan ki). A sekély rengések nagy károkat képesek okozni az epicentrum környékén, azonban romboló hatásuk attól távolodva gyorsan csökken.

Korábbi információk (január 29., szombat, 21 óra):

Tóth László szeizmológus (MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet) az [origo]-nak elmondta: biztosan lesznek még utórengések. Ezek egyre gyengülnek majd, de az elején még lehetnek a Richter-skála szerint 4-es körüli értékek is. Az utórengések valószínűleg hetekig zajlanak, ennyi ideig tart, amíg megnyugszik a földkéreg.

Kérdésünkre a szakember elmondta: kizárható, hogy Magyarországon egy a szombat estihez hasonló erejű földrengés egy nagyobb földmozgás előrengése legyen.

Az 1763-as nagy komáromi földrengés a Richter-skála szerint 6,2-es lehetett. A skála logaritmikus jellege miatt ez azt jelenti, hogy akkor a mostaninál körülbelül ezerszer nagyobb energia szabadult fel.

Ajánljuk figyelmükbe a http://www.georisk.hu/ honlapot, ahol a Térképekre kattintva jól láthatjuk, miért nem volt szokatlan a mostani földrengés kipattanásának helye.

Korábbi információk (január 29., szombat, 19.30):

A földrengés erőssége az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) adatai szerint 4,2-es, a Potsdami Geofizikai Intézet (Németország) adatai szerint 4,7-es volt a Richter-skálán (magnitudó-skálán). Ez Magyarországon nagy rengésnek számít. (A német adat korábban 4,8-as volt, ezt módosították 4,7-re).

Ehhez hasonló erősségű földrengés átlagosan csak 10 évente fordul elő Magyarországon, utoljára 1985-ben a berhidai rengés volt 5-ös erősségű. Azóta nem volt ehhez fogható földmozgás.

A földrengés központja (epicentruma) Környe és Vértessomló között (Oroszlány és Tatabánya között) volt (lásd a Google Maps oldalát). Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője szerint ez nem meglepő, mert ez a terület Magyarországnak a földrengések szempontjából legaktívabb zónájába, a Komárom-Berhida vonalra esik. A geológiai háttér a Dunántúli-középhegység máig tartó kiemelkedése. Tágabb (lemeztektonikai) értelemben arról van szó, hogy Magyarországon az Adriai-mikrolemez (egy kis területű kőzetlemez) észak felé tartó mozgása okoz feszültségeket a földkéregben, amely mindig ott törik el, ahol a leggyengébb.

A rengés fészke (a hipocentrum) egyébként "szinte a talpunk alatt volt", ami azt jelenti, hogy a felszínhez nagyon közelről indultak el a rengéshullámok: az USGS szerint 8, a német adatok szerint pedig mindössze 5 kilométeres mélységből - mondja Timár. Minél sekélyebb fészkű egy földrengés, annál erősebben érezhető az epicentrumban, de annál gyorsabban lecseng attól távolodva. A mostani rengést ettől függetlenül még körülbelül száz kilométerről is érezték.

A magyarországi földrengések esetében általában jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb, és az esetleges utórengések már gyengébbek (de nem kizárható újabb nagy rengés sem).

A beszámolók szerint károkról egyelőre nem érkezett jelentés, de sokakat sokkolt az esemény. Recsegő ajtókról, falakról, leeső képekről is beszámolnak az epicentrum környékéről. "Felkaptuk a gyereket, és rohantunk ki az ajtón" - mondta sírva az [origo]-nak egy vértesboglári nő. Máshonnan pihenő emberek arról számoltak be, hogy mozgott az ágyuk, és mintha "zuhant volna valami".

 

A földrengés szeizmogramján is látható, hogy jelentős esemény történt (forrás: MTA Szeizmológiai Intézet)

Magyarországon évente általában 100-120 kisebb, nem érezhető (2,5 magnitúdónál enyhébb) földmozgást regisztrálnak, és általában négy-öt gyengébb, de már érezhető rengésre lehet számítani.

A történelmi feljegyzések óta közel három tucat olyan rengés volt hazánkban, amely súlyos következményekkel járt. Az egyik legkomolyabb földmozgás 1763-ban pattant ki, és 63 halálos áldozatot követelt. A súlyos rengések közül a legutóbbi a berhidai volt 1985. augusztus 15-én, amely a Richter-skála alapján 4,9 magnitúdót ért el, és épületkárokat okozott a térségben.

A Richter-skála (magnitúdó skála)

A skála a földrengés kipattanásának fészkében (a hipocentrumban) felszabadult energia logaritmusával arányos. A számok egzakt módon a felszabaduló energiát mutatják, a melléjük írt megjegyzések csak tájékoztató jellegűek, és a földrengés helyi intenzitására utalnak (amelyre egy másik skálát lehet felállítani).

• <2,0  csak műszerekkel érzékelhető
• 2,0-2,9  az emberek általában nem érzik meg
• 3,0-3,9  emberek által érzékelhető, de károkat nem okoz
• 4,0-4,9  érezhető rengés, a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, csekély károk fordulnak elő
• 5,0-5,9  a gyenge szerkezetű épületekben komoly károk keletkeznek
• 6,0-6,9  stabilabb szerkezetű épületek is megrongálódnak
• 7,0-7,9  a rengés súlyos károkat okoz, halálos áldozatok is várhatók
• 8,0-8,9  a rengés súlyos károk még több száz kilométeres körzetben is okoz
• 9,0-9,9  a rengés rendkívüli pusztítással jár, településeket töröl el a Föld felszínéről

Epicentrum: a földrengés kipattanásának felszíni vetületi pontja.
Hipocentrum: a földrengés kipattanásának valódi, felszín alatti pontja.