Húsz perc alatt lehet fület nyomtatni szilikonból

Lehetséges-e, hogy nyomtatóval készített bőrrel pótolják az égési sérültek szöveteit? Egy washingtoni tudományos konferencián elhangzott előadás szerint igen, sőt húsz év múlva már ez lesz a mindennapi gyakorlat.

James Yoo (Wake Forest Egyetem) és munkatársai a világ legnagyobb általános tudományos társaságának konferenciáján mutatták be azt a nyomtatót, amely forradalmasíthatná az égési sérültek jövőbeni ellátását. A nyomtató bőrsejteket használ tintaként, az emberi test pedig a papír: ha valóban használhatónak bizonyul a technológia, akkor mindössze egy órára lenne szükség ahhoz, hogy pótolni lehessen a károsodott bőrszöveteket.

A bionyomtató - amelyet embereken eddig még nem próbáltak ki - először lézersugárral mérné fel a bőrsérülés nagyságát és alakját. Ezt követően háromdimenziós modellt készítene a sérülésről, majd egyenként kinyomtatná azokat a bőrszöveti rétegeket, amelyekre a sérültnek szüksége van. Az eddigi tesztek során sertések testfelületére sikerült tízszer tíz centiméteres bőrdarabokat nyomtatni - írja a Science híroldala.

Az eszköz fejlesztését azért kezdték, mert az amerikai katonák körében majdnem harminc százalékos gyakorisággal fordulnak elő égési sérülések. Ezek hatékony ellátásához ideális lenne egy olyan eszköz, amelyet közvetlenül a harctéren lehetne alkalmazni, és kellően gyors lenne ahhoz, hogy megakadályozza a túlzott mértékű vérveszteséget. A nyomtatóba egyelőre nem a sérültek saját bőrsejtjeit tennék, hanem idegen sejteket, amelyek egy allergiás reakció beindítása révén felgyorsítanák a bőr gyógyulási folyamatait.

Ha a technológia valóban bekerülne a mindennapi orvosi gyakorlatba, akkor az égési sérültek saját bőrsejtjeit is alkalmazni lehetne. Ez ugyan lassabb gyógyulási folyamatot eredményezne, viszont annak is csökkenne az esélye, hogy a szervezet túl erős védekezőreakciót indít be az idegen sejtek ellen. Yoo szerint a bőrnyomtatás néhány éven belül már alkalmazható lesz a harctéri sebesülések ellátásában, húsz éven belül pedig mindennapi rutineljárássá fog válni.

A kutatók arról is beszéltek, hogy a bionyomtatókat nemcsak a viszonylag egyszerű felépítésű bőrszövet, hanem teljes szervek előállítására is fel lehetne használni. A konferencián húsz perc alatt nyomtattak ki egy szilikonból álló fület, egy másik kutatócsoport pedig olyan porcszövetet hozott létre ezzel a módszerrel, amelyet egy esetben már a gyakorlatban is kipróbáltak egy sérült térd kezelése során. Hod Lipson és kollégái nem bőrszöveteket, hanem ereket, később pedig teljes szerveket szeretnének létrehozni ezen a módon. Szerintük mindez sokkal hatékonyabb lehetne, mint a mai gyakorlat, amelynek során állványok segítségével a laborban próbálnak szerveket növeszteni.

A módszer kritikusai szerint a kutatók túl optimisták, és amíg a szervek és szövetek anatómiáját nem értjük meg a mainál sokkal alaposabban, addig csak "húsból álló zselatindarabokat" lehet majd létrehozni ezekkel a nyomtatókkal.