Hasznuk is van a sűrű felhőben röpködő árvaszúnyogoknak

2011.06.02. 17:07

Sűrű rovarfelhők lepték el a vízpartokat, az árvaszúnyograjok az ember szemébe, szájába és orrába repülnek. Akármilyen bosszantóak, sokat tesznek a vizek tisztításáért, úgyhogy irtani nem érdemes őket. Ráadásul van, aki szerint az ízük sem rossz, kicsit édeskés.

"Már rájöttem, hogy édesek, így jobb, ha be sem csukom a számat" - mondja egy budapesti bringás a Duna-partot ellepő hatalmas rovarfelhőkről. Az apró, milliméteres árvaszúnyogok (Chironomidae) rajzása az utóbbi hetekben kezdődött. Gyakran bokrok és autók felett képeznek oszlopokat, de valójában a víztől pár száz méteres távolságig bárhol bele lehet futni ilyen felhőkbe. A legyezés semmit nem ér ellenük, a legjobb, ha az ember mély levegőt vesz, és úgy halad át a szúnyogrengetegen.

A kellemetlenségen kívül szerencsére más gondot nem okoznak, az árvaszúnyogok ugyanis nem csípnek. A vízi élővilágnak fontos részei: a fajok nagy részének vízben élő lárvái főleg az üledékben található szerves törmelékkel és algákkal táplálkoznak, így elősegítik a víz megtisztulását a bele kerülő szerves szennyeződésektől (keletkezzen az akár természetes úton vagy mesterségesen, például a szennyvíz miatt). A kifejlett példányok testükbe építve emelik ki a szerves anyagot a vízből, így tömegesen nagyon jelentősek a vízi ökoszisztémák tisztulása szempontjából. A már repülő árvaszúnyogokat más rovarok, pókok és madarak fogyasztják, így már egy másik életközösség biomasszáját gazdagítják, és nem a vizeket terhelik tovább.

A hazai állóvizekben és vízfolyásokban közel 340 árvaszúnyogfaj él (világszerte pedig több mint 5000), azonban tudományos szempontból elég elhanyagolt állatcsoportról van szó, ugyanis a Balatonon, a Dunán és a Felső-Tisza vidékén kívül alig tanulmányozták őket. A vizsgálatok többsége ráadásul csak a vízben élő lárvákra irányult, a kifejlett, repülő egyedekről alig van adat, így nem lehet megmondani, hogy több van-e belőlük, mint korábban, mondta az [origo]-nak dr. Móra Arnold, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének árvaszúnyogokkal foglalkozó munkatársa. Vízparton lakók tapasztalatai alapján van olyan év, amikor több van belőlük, míg máskor kevesebb, de ezt tudományosan még nem vizsgálták, így az okát sem tudják.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Szúnyogfelhő a lágymányosi egyetemi kampuszon

Az árvaszúnyogok életciklusa fajonként változó, évente általában egy-kettő, esetleg három generáció szokott kifejlődni, mondta a szakértő. Lárvaállapotban az aljzatban telelnek, majd megfelelő táplálék- és fénymennyiség esetén indul el a fejlődés, egyes fajok akár két hét alatt is képesek kifejlődni. A repülő egyedek mindössze néhány napig, esetleg 1-2 hétig élnek, és egyáltalán nem, vagy csak minimálisan táplálkoznak.

Látványos rajzásuk többnyire május elején kezdődik, és egy hónapig tart, ilyenkor sok faj bújik ki nagyjából egyszerre. Az apró rovarok általában a víztől csak pár száz méterre távolodnak el, de a szél könnyen elfújja őket messzebbre, akár lakótelepekre is. A nagy melegben, nyár közepén kicsit visszaesik a számuk, és a második nagy rajzásra általában augusztus végén, szeptember elején kerül sor. A Balatonon ez azonban megváltozott, és ott már április végétől szeptember elejéig folyamatosan repülnek, megkeserítve ezzel a tóparton nyaralók pihenését.

Forrás: Móra Arnold, MTA BLKI
Gyakorlatilag minden vizes élőhelyen megtalálhatók az árvaszúnyogok Magyarországon (a fekete kör a bizonyított, az üres a nem igazolt előfordulásokat jelzi) Forrás: Móra Arnold/MTA BLKI

Móra Arnold elmondta, hogy a turizmus szempontjából érdemes lehet őket irtani, a világ egyes részein már sikerült célzott állománygyérítést végezni, és biológiai, kémiai és fizikai védekezés kombinációjával kivették azokat a generációkat, amelyek nyáron rajzanának. Hasznosságukat tekintve azonban az irtás alapvetően kerülendő, mert komoly károkat okozhat, ha teljesen eltávolítják őket a táplálékláncból. "Szerepük kicsit a kertekben élő földigilisztákéra hasonlít. A lárvákat számos rovar fogyasztja, és a halak számára is fontos táplálékforrást jelentenek. Rajzás idején pedig egyes védett énekesmadarak szinte kizárólag árvaszúnyogokkal táplálkoznak" - mondta Móra.

Ha idén elkezdenék irtani az árvaszúnyogokat, akkor a szerves anyag jövőre benne maradna a vizekben, és nem kerülne be a körforgásba. Így ha vízparton ülünk, és körbezsongnak bennünket az árvaszúnyogok, gondoljunk arra, hogy a természet öntisztulásának lehetünk szemtanúi.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK