A tengerparti fövenyen vágtattak a komlói dinoszauruszok

A tengerparti homokos fövenyen vágtatott végig kétszázmillió éve a "komlói dinoszaurusz", a Komlosaurus carbonis csordája. Hátrahagyott nyomaikról az Ichnos című nemzetközi folyóiratban jelentették meg tanulmányukat magyar őslénykutatók.

Komlosaurus carbonis lábnyoma

Az első dinoszaurusz-lábnyomok 1966-ban kerültek elő a mecseki külfejtésekben a Mecseki Kőszénformációból. Ezután újabb és újabb lábnyomokat találtak különböző helyeken, többek között Komló környékén. A lábnyomokat tudományos szempontból először 1983-ban írta le egy tanulmányában Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet paleontológusa, aki azokat Komlosaurus carbonisnak nevezte el. "Komló városa után kapta a nemzetségnevet, a carbonis fajnév pedig a kőszénre utal" - magyarázta Ősi Attila, az ELTE-MTA "Lendület" Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány egyik szerzője.

1988-ban az ELTE geológushallgatói és a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai egymástól függetlenül, másutt találtak nagy felületet beborító lábnyomokat. Az egyetemisták feltérképezték, dokumentálták a helyszínt, majd a kőzetfelületet néhány centiméter vastag kőlapok formájában felszedték, és a Magyar Természettudományi Múzeumba szállították.

"A felfedezés után a leletről Hips Kinga, aki jelenleg az MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa és a mostani tanulmány társszerzője, akkoriban még geológushallgatóként számolt be diáktársaival a Természet Világá-ban" - mondta Ősi Attila.

A geológushallgatók által összegyűjtött kőlapok hosszú időn át a raktárban porosodtak, és csak néhány éve kezdtek el ismét foglalkozni velük az MTM paleontológusai.

"Az egykori felület jelentős részét két nagyobb blokkban raktuk ki. Az egyik, 8-10 négyzetméternyi felület az ELTE-n látható, a még nagyobb blokkot pedig a Természettudományi Múzeum új, a Kárpát-medence dinoszauruszait is a nagyközönség elé táró, őszi kiállításán mutatjuk be. Ahogy raktuk ki a felületeket az egykori dokumentáció segítségével, tudományosan is feldolgoztuk a leleteket. Mindent lemértünk, lerajzoltunk és rekonstruáltunk, ebből született meg a tanulmány, amelyet az Ichnos című szakfolyóiratban közöltünk" - mondta.

Az óriás "puzzle" tanúsága szerint az állatok egymást követve, helyenként akár egymás mellett mentek. "Egy adott időpontban talán kisebb csapatokban vágtattak végig a tengerparti fövenyen" - mondta a paleontológus. A rekonstrukciónak köszönhetően tudható, hogy a komlói dinoszaurusz filigrán felépítésű, kecses, már-már madárszerű teremtmény volt.

"Fontos azonban, hogy amikor a nyomok 200 millió évvel ezelőtt képződtek, még sehol sem voltak a madarak, amelyek 40 millió évvel később, jelenlegi tudásunk szerint körülbelül 160 millió éve jelentek meg" - mondta Ősi Attila.

A jura időszak elején élt Komlosaurus carbonis ragadozó volt, testhossza 2-2,5 méteres lehetett. Két lábon járt, mellső végtagjaira még időszakosan sem helyezkedett. "A lábát már teljesen a teste alatt hordta, és abszolút dinoszauruszjelleget mutattak. Alapvetően háromujjúak a lábnyomok, ahol a második, harmadik és negyedik ujjak érték a talajt, de vannak négyujjúak is. Első és ötödik ujjuk elcsökevényesedett, amelyek közül csak az első érte el ritkán, süppedősebb talaj esetén a felszínt. A nyomok különböző mélységűek, ami arra utal, hogy különböző állagú talajra léptek az állatok. Úgy tűnik, hogy ezek a lábnyomok egyelőre csak a Mecsek területéről ismertek. Az a jura időszak legelejéről származó, üledékes kőzetformáció, amelyből a lábnyomok előkerültek, ismereteink szerint már a triász időszak legvégén kezdett el képződni. Tehát nem kizárt, hogy a Mecseki Kőszénformáció legalsó rétegeiben egyszer olyan dinoszaurusznyomokra bukkanhatunk, amelyek gazdái a triász időszak legvégén éltek. Egy ilyen felfedezés a triász-jura időszakok globális változásokkal jellemezhető határának kutatása szempontjából igen fontos eredmény lehetne" - mondta Pálfy József, az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoportjának munkatársa, a tanulmány társszerzője.