Elveszítheti jelentőségét a világ legértékesebb kövülete

Egy kereskedőtől vásárolt, csirke méretű csontváz vizsgálata megkérdőjelezi a világ egyik legismertebb ősmaradványa, a minden madár ősének tekintett Archaeopteryx jelentőségét. Az Archaeopteryx valóságos sztár a fosszíliák között, amelyet másfél évszázada hiányzó láncszemnek tekintenek a hüllők és a madarak között.

Archaeopteryx

A Kínában most felfedezett, késő jura időszaki Xiaotingia alaposan megrázta a dinoszauruszok és a korai madarak törzsfáját. Emiatt a legidősebb fosszilis madárként ismert Archaeopteryx is nagyot zuhant, és átkerült a tollas dinoszauruszok közé.

Az Archaeopteryx a legismertebb és legjelentősebb ősmaradványok közé tartozik. A Németországban felfedezett tollas fosszília az elmúlt 150 év során a törzsfejlődés egyik szimbólumává vált, néhány példányát sokan a világ legértékesebb kövületeinek tartják. Az őslénytani tankönyvek és kézikönyvek mindegyike az átmeneti ősmaradványok egyik legjobb példájaként, valamint a legkorábbi és legprimitívebb ismert madárként emlegette.

Kínai paleontológusok azonban egy újonnan felfedezett, az Archaeopteryxhez hasonló fajt (Xiaotingia zhengi) ismertettek a Nature-ben, amely szerintük teljesen átrendezi a madárszerű Theropoda dinoszauruszok törzsfáját, magát az Archaeopteryxet pedig ősmadárból visszaminősíti a dinoszauruszok, vagyis a hüllők közé. Ez a lelet és ez az értelmezés minden bizonnyal még sok vitát fog gerjeszteni a paleontológusok között, részben az Archaeopteryx eddig vélt földtörténeti és törzsfejlődési jelentősége miatt, részben pedig azért, mert újra kell értelmezni, amit eddig a madarak eredetéről és korai evolúciójáról gondoltunk.

A Xiaotingia Kína Liaoning tartományában került elő, ahonnan a gyűjtők évek óta szebbnél szebb ősmaradványokkal örvendeztetik meg a paleontológusokat. Ezek között is kiemelkedő jelentősége van az itt felfedezett tollas dinoszauruszoknak és korai madaraknak. A most leírt példány pontos eredete egy kissé bizonytalan, mivel a leletet egy kereskedőtől vásárolták a kutatók. A csontokat bezáró kőzet alapján azonban megállapították, hogy a maradvány a felső-jura Tiaojishan Formációból származik, amely körülbelül 155 millió évvel ezelőtt rakódott le. A csirke méretű csontváz (koponya, gerincoszlop, mellső és hátsó végtagok) körül tollak lenyomata is látható. A combcsontnál megfigyelhető tollak hossza eléri az 55 millimétert. Az egykori állat tömegét a mérete alapján 0,8 kilogrammnak becsülték. Fogai kisebbek, mint a deinonychosauriáké, viszont nagyobbak, mint a korai madaraké és az oviraptosauriáké. Bár ez a példány nem olyan látványos, mint a közismert Archaeopteryx, mégis alaposan megváltoztathatja az eddigi evolúciós elképzeléseket.

Az elmúlt 150 évben a jura időszaki Archaeopteryx volt az evolúciós átmenetek tankönyvi példája

Az oviraptorosauriák és a deinonychosauriák (köztük a troodontidák és dromaeosauridák) a madárszerű dinoszauruszok közé tartoznak. A korai madarakat és a deinonychosauriákat Paraves néven szokták egy csoportba összevonni, míg az oviraptosauriák egy távolabbi rokon csoportot alkotnak. Ahogy ezen csoportokon belül egyre több és több korai képviselőt fedeztek fel az elmúlt években, a csoportok közötti határok többször is változtak, és egyes fajok egyik csoportból átkerülhettek a másikba. Jó példa erre az Anchiornis, amely mostanában került a címlapokra a színpompás tollazata révén. Ezt először a korai madarak, majd a troodontidák közé sorolták, míg a legújabb rendszerezésben az Archaeopteryx-et is magába foglaló archaeopterygidák családjába helyezik.

A kínai kutatók egy filogenetikai vizsgálatot futtattak le a most leírt Xiaotingia, az Archaeopteryx, a korai madarak, valamint a madárszerű dinoszauruszok képviselőinek adatai alapján. Eredményeik szerint a Xiaotingia és az Anchiornis nagyon közeli rokonságban volt az Archaeopteryx-szel. Ennél is fontosabb azonban, hogy az ezeket magába foglaló Archaeopterygidae család kikerült a madarak közül, és a deinonychosauriákhoz sorolták őket. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy az Archaeopteryx e rendszer szerint nem tartozik a madarak közé. A meglepett kutatók az előzővel azonos paraméterekkel újrafuttatták a programot, de ezúttal kihagyták a Xiaotingiát. Az Archaeopteryx ekkor legkorábbi képviselőként visszakerült a madarak közé. Ez a kísérlet megerősítette a kutatók gyanúját, hogy a Xiaotingia alapvető fontosságú szerepet játszik abban, hogy megértsük a fejlett theropodák fejlődését és rokonsági kapcsolatait.

A most felfedezett kínai Xiaotingia reonstrukciója

Noha némiképpen meglepő gondolatnak tűnhet azt állítani, hogy az Archaeopteryx nem madár, ez az elképzelés már többször is felmerült az 1940-es évek óta. Ennek egyik ismert szószólója G. S. Paul volt, aki a dromaeosauriákat az Arhaeopterygidae alcsaládjának tekintette, és az Archaeopteryx-etkivette a madarak közül. Később egyre több kétség merült fel, amikor az ősmadár madárszerű tulajdonságai (például tollak, villacsont, háromujjú mellső végtag) sorra kerültek elő a dinoszauruszok között is. Talán ezzel a mostani lelettel és a hozzá kapcsolódó vizsgálatokkal jött el annak az ideje, hogy paleontológusok véglegesen beletörődjenek abba, hogy az Archaeopteryx nem egy korai madár, hanem egy kistermetű, tollakkal borított, madárszerű Theropoda volt, amely már több helyen is próbálgatta a szárnyait a jura időszakban.

A Xiaotingia csontváza a felső jura Tiaojishan Formációból származó kőzetben

Az egyre szaporodó bizonyítékok ellenére nehéz lesz ezt megemészteni és megszokni, hiszen az Archeopteryx igazi celeb az ősmaradványok között, melynek nemcsak történeti, de politikai jelentősége is van. Az első példányát tökéletes időpontban fedezték fel 1861 közepén, alig két évvel az után, hogy megjelent Darwin könyve a fajok eredetéről. A madár- és hüllőszerű tulajdonságok keveredésével ez a példány látszólag egy ideális hiányzó láncszemet képviselt, és azonnal kulcsfontosságú szereplőként lépett be a Darwin elmélete körül kialakult vitába. Ikonszerű szerepének megfelelően értelemszerűen hamar a kreacionisták célkeresztjébe került, de nem kerülhette el a politikai vitákat sem, amikor arról volt szó, hogy kell-e vagy lehet-e az evolúciót tanítani az iskolákban.

A most publikált új eredmények azonban nem vonják kétségbe az Archaeopteryx őslénytani fontosságát és értékét. Tudománytörténeti jelentősége szintén fennáll továbbra is, még akkor is, ha ezentúl lábjegyzetben meg kell majd jegyezni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján már nem tekinthetjük ezt a legkorábbi ismert madárnak. Akár még a paleontológusoknak is időbe telhet ennek megemésztése, hiszen az elmúlt 150 évben mindenki mindig ezzel a jól ismert fosszíliával azonosította a madarak megjelenését.

A tollas dinoszauruszok és a korai madarak rokonsági kapcsolatai a legújabb vizsgálatok alapján. Az Archaeopteryx-et a felfedezése óta a legkorábbi ismert madárnak tartották. A most felfedezett közeli rokon (Xiaotingia) vizsgálata alapján az ezeket magukba foglaló archaeopterygiák nem a madarak, hanem a deinonychosauriák közé tartoztak (a dromaeosauridákkal és a troodontidákkal együtt). Az Archaeopteryx háromszögletű, éles fogakat tartalmazó koponyája sem illik a magas, szögletes koponyájú, növényevő korai madarak és oviraptosauridák közé, sokkal jobban hasonlít a húsevő dromaeosauridák és troodontidák koponyájára. Tekintse meg az ábrát nagyobb méretben!

Az Archaeopteryx átminősítésével azonban nem maradtunk korai madarak nélkül. A kínai kutatók analízise szerint a legkorábbi madarak közé tartozik az Epidexipteryx, a Jeholornis és a Sapeornis. Mindegyiket az elmúlt évtizedben fedezték fel, így nem kétséges, hogy további vizsgálatukkal és újabb fajok leírásával akár további gyökeres fordulatok következhetnek be a madarak korai kialakulásának kutatásában.