A szemkontaktus eltéríti a cápát a támadástól

A statisztikák szerint a cápatámadások száma folyamatosan nő, de a cápák nem lettek vérszomjasabbak. Egyre többször találkoznak viszont az emberrel, és ma már szinte minden esetről beszámol a média. A halálos támadások aránya kisebb, mert a cápák gyakran a szörfdeszkákat, búváreszközöket harapják meg.

A Seychelles-szigeteknél az utóbbi hetekben történt két halálos cápatámadás újra a rettegett ragadozókra irányította a figyelmet. A támadásokról szóló hírek gyakoriságából sokan arra gondolhatnak, hogy ezek az állatok az utóbbi időben egyre agresszívabbak az emberekkel szemben. A cápákról szóló filmek - a műfaj klasszikusát 1975-ben mutatták be - sem tesznek jót a cápák "hírnevének".

Cápatámadási adatbázis

A cápatámadások legpontosabb és legátfogóbb adatbázisát a floridai természettudományi múzeum tengerbiológusai állították össze. A Nemzetközi Cápatámadási Adatbázisban (International Shark Attack File, ISAF) a 16. századtól kezdve találhatók feljegyzések a cápatámadásokról, az egész világról. Természetesen igazán pontos adatok csak a 20. század elejétől szerepelnek a katalógusban.

Az ISAF adatai szerint a cápatámadások száma egyenletes ütemben nő az 1900-as évek óta. A múlt század első évtizedében még csak mintegy húsz nem kiprovokált (azaz az áldozat semmilyen módon nem ingerelte az állatokat) cápatámadást jegyeztek fel. Az 1940-es évekre ez a szám átlépte a 100-at, az 1990-es években az 500-at, a 2000-es években pedig meghaladta a 650-et. Ezek a számok tízéves szakaszokra értendők, és a támadások zöme nem volt halálos.

Tigriscápa

A média és a populációnövekedés szerepe

Az adatok azonban sok szempontból félrevezetők. A cápatámadások a múltban nem kavarták fel túlságosan a kedélyeket. Sok támadást nem jelentettek, a sajtó sem harapott rá ezekre az esetekre. Az első igazán nagy visszhangot kiváltott cápatámadások 1916. július 1-jén és 16-án történtek New Jersey partjainál. A két esemény azért kavart nagy port, mert - a Seychelles-szigetekiekhez hasonlóan - rövid időközön belül történt két támadás, amelyek ráadásul négy halálos áldozatot és egy sérültet követeltek. A helyi sajtó kiszállt a helyszínre, és terjedelmes cikkekben számolt be a támadások után kitört pánikról. Azóta még hatékonyabb lett a tájékoztatás, és napjainkban az emberek szinte minden cápatámadásról tudomást szereznek.

Az emelkedés másik oka az emberi populáció rohamos növekedése. A világ cápatámadások szempontjából legveszélyesebb helye Florida. Itt 1900 és 1910 között csak pár támadást jegyeztek fel, 2000 és 2010 között viszont már nagyjából 190-et. Igaz, eközben Florida lakossága 1 millióról több mint 16 millióra emelkedett. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a világ más részein is, ahol előfordulnak cápatámadások. A lakosokon kívül egyre több turista is érkezik, akik közül sokan éppen a fürdőzés miatt keresik fel a cápáknak otthont adó tengereket.

Érdekes azonban, hogy amíg a cápatámadások száma folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, a halálos áldozatok száma jelentősen csökkent. Az 1900-as években a nem kiprovokált cápatámadások 0,6 százaléka bizonyult végzetesnek. Az 1960-as évekre ez az arány 0,2 százalékra csökkent, és napjainkban csak a támadások áldozatainak 0,1 százaléka hal bele sérüléseibe. Ennek a csökkenésnek valószínűleg több oka van. Manapság a cápák sokszor a különféle felszereléseket - szörfdeszkákat, búváreszközöket - harapják meg, és nem a tulajdonosukat. Az áldozatok is sokkal hamarabb kerülnek jóval korszerűbb ellátást nyújtó orvosi intézményekbe, mint régen.

Veszedelmes cápafajok

A világon mintegy 400 cápafaj él. Közülük nagyjából 30-ról igazolták, hogy támadtak már emberre. A legveszélyesebb, sok halálos áldozatot szedő öt cápafaj a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias), a tigriscápa (Galeocerdo cuvier) a bikacápa (Carcharhinus leucas) az óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) és a röviduszonyú makó (Isurus oxyrinchus).

Nagy fehér cápa

Közülük kiemelkedik az akár 6-7 méteresre is megnövő nagy fehér cápa. A cápatámadási adatbázis szerint 2010-ig 403 támadását jegyezték fel. Ezekből 247 volt nem provokált támadás, amelyből 65 halállal végződött. A tigriscápa 90 nem provokált támadásából 27 volt végzetes, a bikacápa 84 támadásból 25 esetben ölte meg áldozatát.

Mit tegyünk a cápatámadás elkerülésére?

James Honeyborne természetfilmes, aki 20 éve filmezi a cápákat, a következőket tanácsolja:

• Lehetőleg társsal vagy társakkal ússzunk, az óvatos cápák kisebb valószínűséggel közelítenek meg egy csoportot.
• Ne ússzunk rossz látási viszonyok között, hajnalban vagy alkonyatkor, illetve zavaros vízben. A cápák főleg a látásukra hagyatkoznak a zsákmányszerzésnél, és rossz látási körülmények között zsákmánynak nézhetnek bennünket.
• Ne viseljünk csillogó holmikat, ékszert, feltűnő színű ruházatot, mert az odavonzhatja a cápákat.
• Cápa láttán igyekezzünk megőrizni a hidegvérünket, mert a szabálytalan, kapálózó mozgás felkeltheti a cápa figyelmét.
• Ne próbáljuk meg elhessegetni vagy más módon fenyegetni a cápát, mert ez agresszívvá teheti őt, és csak mi húzhatjuk a rövidebbet.
• Próbáljunk szemkontaktust tartani a támadóval, ez gyakran visszatartja őt a támadástól. Ne fordítsunk hátat a cápának, mert ez támadásra ösztönözheti.