Jól látták előre az idegen bolygókat a Star Wars alkotói

2011.09.26. 15:47

Létezik-e a valóságban a Birodalom visszavág című filmből ismert Hoth bolygó? Esetleg az Endor hold vagy éppen a Coruscant? Az elsőként elkészült és bemutatott Star Wars-filmekben a bolygók ötletei túlmutattak az akkori ismereteken, az új részekben azonban már felbukkantak az új felfedezések.

George Lucas az 1970-es években dolgozta ki a Star Wars-univerzum alapjait. Ez az időszak az emberes holdraszállás és az első látványos űrszondás küldetések kora volt. A Mariner-10 ekkor közelítette meg elsőként a Merkúrt, az orosz Venyera-űrszondák ekkor landoltak először a Vénuszon, a két Viking-űrszonda pedig szintén ezekben az években sugározta az első képeket a Földre a Mars felszínéről.

A Naprendszeren kívüli térségről ezzel szemben csak ködök, csillagok és galaxisok képei álltak rendelkezésre. Exobolygókról, tehát a Naprendszeren kívüli planétákról még nem voltak ismeretek. Csak sejtették a szakemberek, hogy léteznek ilyen égitestek, de a bizonyítékra sok évet kellett várni. Ennek megfelelően az elsőként elkészült és bemutatott három epizódban a bolygók ötletei túlmutattak az akkori ismereteken.

Példák a Naprendszerből

A Naprendszerben csak néhány olyan égitest található, amelyhez hasonló a Star Warsban is megjelenik. Ilyen például a Mimas, a Szaturnusz holdja. Az égitesten egy hatalmas becsapódásos kráter is látható, emiatt emlékeztet a Birodalom legnagyobb pusztító fegyverére, a Halálcsillagra.

Forrás: NASA
A Halálcsillaghoz hasonló megjelenést mutat a 400 kilométeres Mimas (NASA, JPL, SSI)

A Birodalom visszavág című részben Han Solo és társai a Millenium Falconnal egy kisbolygó barlangjába menekülnek az őket üldöző birodalmi hajók elől. A meteorrajnak is nevezett törmelékhalmaz a filmben sokkal sűrűbb a valóságosnál, azonban látványosan mutatta be, mennyire szabálytalan alakú objektumok lehetnek a kisbolygók és a különféle meteorikus szemcsék.

Forrás: NASA
A fenti képen a Vesta kisbolygó látható. Noha ezen még nem azonosítottak barlangokat, a felszínét bazaltláva borítja, így a felszín alatti üregek létezése nem zárható ki (NASA, JPL-Caltech, DLR, UCLA, MPS, IDA)

Gázbolygók és lakható holdak

A jelenleg ismert legtöbb exobolygó a Jupiterhez vagy a nála nem sokkal kisebb Neptunuszhoz hasonló égitest. Ezeknek nincs szilárd felszínük, anyaguk nagyobb részét gázok és folyadékok alkotják. A Star Wars-sorozat először bemutatott részei (IV., V., VI. epizódok) az első exobolygó felfedezése (1992) előtt készültek. Ugyanakkor az I., II. és III. epizód forgatása idején már jó néhány Naprendszeren kívüli planétát ismertek. Az ábrázolt képi világ azonban nem változott, a technikai fejlődés csak a képi minőségben érhető tetten a filmekben, valamint néhány égitestnél felbukkanni látszik az új felfedezések nyoma.

Az exobolygókat kutató programok fő célja a Földünkhöz hasonló égitestek felfedezése a csillagok úgynevezett lakhatósági zónájában, ahol egy bolygó felszínén stabilan folyékony víz fordulhat elő. Ilyen bolygó lenne a Coruscant is a Star Warsban, csak a felszíne sokkal jobban be van építve.

A Star Wars-epizódokban a Földünkhöz hasonló égitestek között említhető még a vízzel és növényzettel borított Alderaan vagy Yoda mester párás otthona, a Dagobah. Szintén a mi bolygónkra, pontosabban annak sivatagos területére emlékeztet a Tatuin. Nem Föld-típusú planéta például a Bespin, amely egy gázóriás - a Birodalom visszavág végén ide érkezik Han Solo a társaival. Az ilyen bolygóknak lehet olyan légköri rétege, amely az emberi élet számára kedvező viszonyokat biztosít, például ahol a felhőkben folyékony vízcseppek fordulnak elő.

Forrás: Jeffrey Hall, Lowell Obszervatórium
Fantáziarajz a TrES-4 jelű exobolygóról, az eddig talált egyik legnagyobb méretű és legkisebb sűrűségű égitestről (Jeffrey Hall, Lowell Observatory)

Nemcsak a gázbolygók érdekesek, hanem azok nagyobb holdjai is. Noha Naprendszeren kívüli holdat még nem azonosítottak, az első ilyen felfedezése a közeljövőben várható. A Yavin bolygó szintén egy gázóriás a filmben, amelynek egyik holdján, a Yavin-4-en embernek kedvező körülményeket feltételeznek. Hasonló az Endor hold is, amely példa arra, hogy megfelelő helyzetben egy hold felszíne is lehet lakható, ha tömege elegendő a légkör stabil megtartásához és elég fényt is kap, hogy felszíni hőmérséklete megfelelő legyen.

Kettős naplemente és bolygónyi óceán

Több olyan exobolygót találtak már, amelyek anyaga jelentős részben folyékony vízből áll. Ez a folyadék azonban nem azonos a Földön megszokottal, ugyanis gyakran rendkívül nagy nyomás alatt van. Ettől függetlenül azonban elképzelhetőek olyan égitestek is, amelyek felszínén a földihez hasonló nyomás alatt fordul elő víz. Ha például a Jupiter Europa holdja a Naphoz közel kerülne, és megolvadna felszíni jégpáncélja, az alatta lévő óceánnal együtt olyan vastag vízréteg jönne létre, amely alól a legmagasabb hegycsúcs sem emelkedne ki. Ehhez lehet hasonló a teljesen vízzel borított Kamino bolygó is a Star Warsban.

Forrás: David A. Aguilar, CfA
A Kamino egy óceánbolygó, amely a Klónok támadása című részben jelenik meg. Erre hasonlíthat a mellékelt fantáziarajzon bemutatott GJ 1214b jelű bolygó és csillaga (Aguilar, CfA)

A sorozat egyik híres pillanata, amikor Luke Skywalker a Tatuin bolygón a kettős naplemente felé tekint. Hasonló lehet a látvány a Kepler-16 kettőscsillag bolygójáról, melynek felfedezéséről nemrég számoltunk be.

Forrás: Science
A Kepler-16, amely egy kettőscsillag körül kering (NASA, JPL-Caltech)

Forró és fagyott földek

Nem feltétlenül uralkodnak minden Földhöz hasonló bolygón kellemes viszonyok. Ha egy bolygó túl közel kering csillagához, akkor rendkívül forró lehet, míg ha messze van tőle, felszínét fagytakaró boríthatja. A Sith-ek bosszúja című epizódban előforduló Mustafar bolygót izzó láva fedi, itt harcol egymással Obi-Wan és Anakin Skywalker.

Forrás: ESO/L. Calcada
Fantáziarajz a CoRoT-7b jelű égitestről. Az ilyen objektumok nemcsak saját belső fűtőhatásuk, de csillagukhoz közeli helyzetük miatt is forróak lehetnek (ESO, L Calcalda)

A Hoth bolygót a filmben hó és jég borítja, tehát lényegesen hidegebb a Földnél, azonban még mindig emlékeztet a Föld-típusú égitestekre. A mi planétánkon is lehetett hasonló az úgynevezett globális hólabda állapotok során. Hőmérsékletet tekintve a szintén Föld-típusú Mars sem áll messze a Hoth kitalált viszonyaitól.

Forrás: ESO
Hoth, a fagyos bolygó a Birodalom visszavág elején biztosít búvóhelyet a lázadóknak. Akár erre is hasonlíthat az OGLE-2006-BLG-390 jelű planéta, azonban ez még kellemetlenebb rejtekhely lenne, mivel a becslések alapján közel -220 Celsius-fok uralkodhat rajta. Ilyen hideg van a Plútón is (ESO)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK