hirdetés

Minél tovább tart a meleg, annál több lesz a darázs

Még hetekig kitartanak a darazsak, és csak a fagyokkal ritkulnak meg - mondta az [origo]-nak a Természettudományi Múzeum rovarkutatója. A Magyarországon legveszélyesebbnek tartott lódarázs fészkét speciális felszerelés nélkül nem érdemes bolygatni, mert könnyen emberre támadhatnak, de a kisebb papírdarazsakkal bárki elbánhat.

A támadásba lendült lódarazsak elől nincs menekvés. Ha a fészek közelébe tévedt betolakodó az őrszemek néhány csípése után nem áll tovább, akkor a fészekből erősítés érkezik, s előlük nyílt terepen nem lehet elfutni. A 30-40 kilométer/órás sebességgel repülő darazsakkal szemben két lehetőség van: a vízbe ugrás (már ha van a közelben) vagy mozdulatlanná merevedés, esetleg a földre fekvés. Utóbbi hatékonyságát a rovartan nemzetközileg is jegyzett kutatója, Móczár László a saját bőrén vizsgálta, s megállapította, hogy kevesebb darázscsípés éri az embert, ha arcát takarva mereven megáll, mintha futásnak ered.

Még hetekig kitartanak a darazsak

Amíg tart a száraz, meleg idő, addig a darazsak egyre toldják a fészküket, és szaporodnak - mondta az [origo]-nak dr. Szél Győző rovarkutató, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa arról, miért van most szokatlanul sok darázs. Az augusztus-szeptemberi kánikula kifejezetten kedvezett a melegkedvelő rovaroknak, amelyek általában az évnek ebben a szakában a legaktívabbak. Ekkor a legnagyobbak a kolóniák, s a legnagyobb táplálékbőség is ilyenkor van, amikor az édes gyümölcsök beérnek. A kutató szerint a klímaváltozással egyre inkább ki fog tolódni a darazsak aktív időszaka.

Hazánkban a leggyakoribb darázsfaj a körülbelül 18-20 milliméteres közönséges darázs vagy más néven kecskedarázs (Vespula vulgaris). Ez a faj fordul meg a leggyakrabban a gyümölcs körül, s a lakásba is gyakran berepül. Csípése ugyan fájdalmas, a csípés helye pedig többnyire feldagad, ugyanakkor kevésbé veszélyes - aki nem allergiás, az több százat is képes belőle elviselni, mondta Szél Győző. Ezzel szemben a legveszélyesebb hazai darázsfaj, a lódarázs csípéséből akár már öt-tíz is megölhet egy embert.

Forrás: MTI/Kovács Sándor
Lódarazsak fészke

A lódarázs (Vespa crabro) az óriás tőrösdarázs után a legnagyobb európai darázsfaj, hossza akár 4 centiméter is lehet. Fészküket általában faodvakba, féltető alá, padlásra építik, s a közelébe kerülő embert könnyen megtámadhatják. Csípésük azért veszélyesebb, mert mérgük 5 százalék acetil-kolint tartalmaz, amely vegyület az emberben neurotranszmitterként (ingerületátvivő anyagként) működik. A csípés során szervezetbe kerülő acetil-kolin hatására szívproblémák, nehézlégzés, légzésbénulás léphet fel - vagyis azok számára is veszélyes lehet, akik amúgy nem allergiásak a darázscsípésre. A lódarazsak éjszaka is aktívak, és a lámpa köré gyűlhetnek a teraszon, de ilyenkor csak táplálékot gyűjtenek, és a legritkább esetben támadnak emberre.

A darazsak egészen a fagyok beálltáig aktívak, s csak a tartós hideg kezdi el tizedelni őket. A telet csak a már ősszel megtermékenyített fiatal nőstények élik túl, amelyek általában fakéreg alá rejtőznek a hideg elől. A sérülékeny darázsfészek a tél folyamán többnyire megsemmisül, az áttelelt nőstény így új fészek építésébe kezd, amelyet aztán a kikelő dolgozók fejeznek be.

Gyakori a darázscsípés-allergia

A darázs, a lódarázs csípéskor mérget fecskendez a szervezetbe, és ezzel körülbelül két napig tartó helyi fájdalmat okoz, amelyet legtöbbször bőrpír és duzzanat kísér. Ez utóbbi átmérője akár 5 centiméter is lehet, ez még normális reakciónak számít. Darázscsípés után érdemes gyenge savas oldattal (ecet, citromlé) lemosni a csípés helyét, a duzzanatot pedig hideg borogatással (törülközőbe csomagolt jéggel) csökkenthetjük. A viszketés ellen segítenek az antihisztaminkészítmények.

Sokaknál a méh- és darázscsípés allergiás reakciót okoz. A két rovar között keresztallergia igen ritkán fordul elő, azaz aki az egyik rovar csípésére allergiás, az a másikéra legtöbbször nem. A normális és az allergiás reakció közötti alapvető különbség, hogy míg az előbbiben helyi a fájdalom, az utóbbi esetén az egész szervezet részt vesz a válaszreakcióban. Enyhe esetben egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés jelentkezhet, súlyos allergia esetén viszont szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés és sokk is kialakulhat.


A darazsak elszaporodása az országban nem egyenletes, már csak azért sem, mert a lódarázs például az erdős területeket szereti, így ahol nincs fa, ott nem is fordul elő, mondta Szél Győző. De hivatalos, pontos adat nincsen arról, mennyivel lehet több a darázs, mint például tavaly, ugyanis nincsen olyan monitoring vizsgálat, ami ezt tanulmányozná. Érdekesség, hogy míg nálunk a lódarázsra sokan irtandó ellenségként tekintenek, addig Európa egyes északi és nyugati vidékein annyira ritka, hogy védettséget élvez, és büntetik a rovar, illetve a fészek elpusztítását.

Óvatosan az irtásukkal

A kertben, teraszon szirupos csapdák kihelyezésével lehet védekezni a darazsak ellen, kifejezetten szeretik például a cukros-ecetes sört. A csalogató anyagot egy levágott tetejű palackba kell tölteni, s ráfordítani a palack tetejét, hogy az üveg szája beterelje a rovart a palackba, de kijönni már ne tudjon olyan egyszerűen.

Forrás: MTI/Varga György
Papírdarazsak fészke

Az elmúlt hetekben sokan fordultak a tűzoltókhoz darázsfészkek miatt, de a rovarirtás nem az ő hatáskörükbe tartozik, ezzel a gázmesterek foglalkoznak. Szél Győző szerint a lódarazsak irtását jobb is szakértőre bízni, aki speciális felszereléssel közelíti meg a fészket. Késő ősszel, október-november környékén - amikor a darazsak többsége már elhagyta a fészket - esetleg lehet az irtásukkal saját kezűleg is próbálkozni, de ilyenkor is érdemes inkább a hajnali órákban megközelíteni őket, amikor le vannak lassulva a hidegtől.

A padlásokon még gyakran előforduló papírdarazsaktól (Polistes fajok) ezzel szemben kevésbé kell tartani, ugyanis többnyire ártalmatlanok, mondta Szél Győző. Fészkük jellegzetes, nem emeletes, egy keskeny nyéllel csatlakozik a sziklákhoz, a növények szárához vagy építményekhez, és 3-20 centiméter átmérőjű. Szintén ritkán lépnek fel támadólag a magányos, viráglátogató darazsak, melyek általában figyelmen kívül hagyják az embert, ha nem hergelik őket hirtelen mozdulatokkal. A virágon vagy az aljnövényzetben tartózkodó megzavart lódarazsak is legfeljebb néhányszor körülrepülik az embert hangos zúgással, de utána többnyire távoznak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat