Itthon is intenzíven lobbiztak az amerikaiak a GM-kukorica mellett

2011.10.22. 16:09

Magyar képviselőket utaztattak, háttérbeszélgetéseken győzködték a magyar kutatókat és gazdákat, jóformán mindent elkövettek az elmúlt években amerikai cégek és diplomaták, hogy meggyőzzék Magyarországot a génmódosított növények veszélytelenségéről. Magyarországon tilos génmódosított növényeket termeszteni, egy kutató szerint azonban a magyar ellenérvek sok szempontból elavultak. A szárazságtűrő növényfajták pedig a magyar gazdák fantáziáját is megmozgatják.

Nyáron több száz hektáron vágatták ki a megyei kormányhivatalok a génmódosított kukoricát, október 10-én pedig az országgyűlés 346 fős többséggel megszavazta, hogy Magyarország csatlakozzon a horvát parlament kezdeményezéséhez, amely szerint az Alpok-Adria együttműködés országai nyilvánítsák területüket génmódosított növényektől (GMO)mentessé. Az országgyűlési határozat egyúttal felkéri a hazai önkormányzatokat, tiltsák be közigazgatási területükön a GMO-szervezeteket az agrárgazdaságokban.

Az [origo] által áttekintett, 2005 és 2009 között keletkezett, a WikiLeaks által közölt amerikai követségi táviratok szerint az elmúlt években intenzíven lobbiztak az amerikai nagykövetségek a legtöbb uniós tagállamban a génmódosított növények és azon belül a Monsanto amerikai GMO-vállalat MON-810 nevű kukoricájának elterjesztéséért. A budapesti amerikai követség a génmódosított növényeket határozottan ellenző magyar döntéshozókat is igyekezett meggyőzni a GMO előnyeiről.

Az európai GMO-vita lényegében egyetlen kukoricatípus, a Monsanto terméke körül forog, mert ez az egyetlen, amelyet egyáltalán el lehet vetni az unió tagállamaiban, ha egy tagország hatóságai ezt engedélyezik. A MON-810 a génmódosított növények első generációjához tartozik, és elpusztítja a kukoricamolyt - így a gazdáknak nem kell emiatt külön permetezniük. A tagállamok megosztottak, Szlovákiában és Romániában például kevésbé szigorú a GMO-szabályozás, míg Ausztria a magyar álláspontot osztja.

"A génmódosított növények termesztésének tiltása az egyike annak a kevés ügynek, amelyben ötpárti egyetértés van a parlamentben" - mondta Gőgös Zoltán (MSZP), a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori államtitkára Jack Bobónak, az amerikai külügyminisztérium vezető GMO-tanácsadójának 2009 márciusában egy távirat szerint. Gőgös azt mondta az amerikai tanácsadónak, hogy Magyarországon nem jellemző a kukoricamoly-fertőzés, így gazdaságilag nem indokolt génmódosított kukoricát vetni. Gőgös azt is megjegyezte, a minisztérium szakértői nyomon követik a biotechnológiában elért eredményeket, és tudatában vannak annak, hogy a "GMO a jövő". "Az államtitkár kifejezetten érdeklődött a szárazság- és hőtűrés fokozására, valamint a bioüzemanyag előállítására irányuló biotechnológiai fejlesztési potenciál iránt" - foglalja össze a tárgyalások eredményét a távirat.

Tanulmányutakra vitték a magyar képviselőket

Az amerikai GMO-tanácsadó a parlament akkori mezőgazdasági bizottságának tagjaival is találkozott. Ezen a megbeszélésen Ángyán József fideszes agrárpolitikus, a vidékfejlesztési minisztérium mostani államtitkára azt közölte Bobóval, hogy a magyar döntéshozók szerint minden egyes génmódosított növényt külön-külön kell bevizsgáltatni, és azt szeretnék, hogy az állam a tudományos kutatásokra költsön, ne a forgalmazás támogatására. A Monsanto kukoricájával végzett egészségügyi és környezetvédelmi hatásvizsgálatok nem kielégítőek, a 2005 óta érvényben lévő GMO-tiltás gazdasági előnyt biztosít Magyarországnak, mivel így az összes magyar terményt el lehetett látni a GMO-mentesség címkéjével anélkül, hogy költséges vizsgálatokat kellett volna elvégezni.

Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Irtják a törvénytelenül vetett GMO-kukoricát Bosta községben (Baranya megye)

Ángyán álláspontja nem változott meg a kormányváltás és államtitkári kinevezése után sem. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2010. november 24-én a GMO-termesztés korlátozásáról szóló európai parlamenti rendeletről vitázott. "Vetőmagtermesztés, ökológiai gazdálkodás, sok olyan területet tudok mondani, ahol kifejezett gazdasági előny, növekvő gazdasági előny származik abból, ha ezeket a genetikailag módosított fajtákat távol tartjuk az országtól" - hangoztatta bevezetőjében az államtitkár a bizottsági jegyzőkönyv szerint.

A követségi táviratból az is kiderül, hogy az amerikai kormányzat 2008 nyarán több magyar képviselőnek amerikai tanulmányutat szervezett a génmódosított növények népszerűsítése céljából. A Jack Bobóval való 2009. tavaszi tárgyaláson felszólalt Nagy Andor, a KDNP politikusa is, aki elmondta: a tanulmányút valóban érdekes és hasznos volt, de a tapasztalatok nem ássák alá a tiltásról szóló ötpárti egyetértést. Herbály Imre, a bizottság MSZP-s tagja azt mondta az amerikai szakértőnek, hogy korábbi mezőgazdasági cégvezetőként úgy gondolja, a génmódosított növények elkerülhetetlenül elérik Magyarországot is, de ha az európai fogyasztók GMO-mentes élelmiszert akarnak, akkor Európa csak nyerhet azzal, ha a Kárpát-medence mentes lesz az ilyen növényektől.

Éles bírálatok az akadémiának

Az amerikai külügyminisztérium GMO-ügyi tanácsadója a két nagy amerikai vetőmag-előállító cég, a Monsanto és a Pioneer képviselőivel is találkozott Budapesten. A cégvezetők közölték Bobóval, hogy az EU élelmiszer-biztonsági hatósága szerint a Monsanto terméke nem veszélyezteti sem a fogyasztók egészségét, sem a biodiverzitást, ennek ellenére a magyar tiltás érvényben van. A két cég magyarországi képviselője, Czepó Mihály és a Máté József azt mondta a távirat szerint: "a magyarok nagyon jók abban, hogy figyelmen kívül hagyják azokat a tudományos eredményeket, amelyek nem az ő nézeteiket támasztják alá, és csak olyan kutatások eredményét fogadják el, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete végez".

A távirat szerint "a Monsanto és a Pioneer rámutatott, hogy a kutatóintézet politikailag részrehajló, és eredményei mindig a magyar kormányzat biotechnológiával szembeni negatív álláspontját tükrözik". Czepó és Máté arra is panaszkodott, hogy cégeik nem folytathatnak kutatásokat a földeken. Azt mondták, nem számítanak arra, hogy a szerintük politikai megfontolásból bevezetett tiltást rövid távon feloldják, de folyamatos erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a szabályozási megváltozzon. A távirat szerint Czepó és Máté elismerte, hogy a kukoricamoly valóban nem igazán veszélyezteti a magyar termést, de szerintük a termelők érdeklődnek az olyan GMO-fajták iránt, amelyek a növény gyökérzetét károsító kukoricabogár lárvái ellen hatásosak (Czepó azóta is a Monsanto Hungária Kft. termékfejlesztési igazgatója, Máté pedig a Pioneer Zrt. igazgatója).

"A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány szolgálatára létrehozott nemzeti intézmény, amelynek főállású kutatóhálózatában dolgozó kutatók munkájukat tudományos meggyőződésüknek megfelelően végzik, és ezzel ellentétes tevékenységre nem kötelezhetők" - válaszolta az [origo] kérdésére az MTA főtitkársága. "Az MTA vezetői visszautasítják az elfogultság vádját minden, az akadémiai kutatóhálózatban született tudományos állásfoglalást illetően. Ez utóbbiak befolyásolása sértené a kutatás szabadságát, amelyről  az akadémiai törvény is rendelkezik. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatójának tájékoztatása szerint a martonvásári intézet nem vizsgálta a génmódosított növények termesztésének környezeti és egészségügyi hatásait" - közölte az MTA.

Forrás: MTI/Kocsmár Gyula

"Akik kutatják, tudják, hogy biztonságos"

"A génmódosítással foglalkozó kutatók, akik kiviteleztek már GMO-növényt, egyértelműen biztonságosnak tartják a technológiát, ugyanakkor értik az ellenzők aggályait is. Azt mondhatom, hogy száz, biotechnológiával dolgozó kutatóból 95 szerint alaptalan ma már az a félelem, miszerint a génmódosított növény szakszerű, előírás szerinti alkalmazása jobban károsítaná a biodiverzitást, mint a hagyományos fajták" - mondta az [origo]-nak Fári Miklós kertészmérnök, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszékének vezetője.

"A génmódosított növényekről szóló vita többnyire már nem tudományos, hanem főleg gazdasági és politikai alapon zajlik. Úgy látom, itthon a tudósok egy része politikusi, a politikusok egy része tudósi szerepet játszik, és sajnos már nem ülnek egy asztal mellé a kompromisszumot kereső megegyezés érdekében. Alaposabb és tudományos igényű elemzést és párbeszédet érdemelne az a kérdés is, hogy az úgynevezett GMO-mentesség gazdasági előnyt biztosít-e az országnak, vagy nem. Brazíliában voltam kutató akkor, amikor ott fellángolt a vita a növényi génmódosítás körül. Az elképzelés az volt, hogy a GMO-mentes brazil szója-, kukorica- és gyapottermést drágábban lehet majd eladni, mint a GMO-s amerikait. Ezt a gazdaságpolitikai döntést három év után meg kellett változtatni, mert a gazdák a zöldhatáron hozták be a GMO-vetőmagot, miután kiderült, hogy hektáronként száz dollárral több hasznot hoz, mert nem kell hozzá annyi permetezőszer. Az éles GMO-ellenesség azért is különös itthon, mert egy magyar kutató, Márton László volt az elsők egyike, aki egy hollandiai laboratóriumban több mint harminc éve állított elő transzgénikus növényt" - mondta Fári Miklós.

Diszkrét népszerűsítési akció

2009 áprilisában egy szakbizottsági ülésen szavaztak a tagállamok az Európai Bizottságnak arról a határozati javaslatáról, amely arra szólította volna fel Magyarországot és Ausztriát, hogy oldja fel a génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó tiltást. A döntési folyamatban végül a magyar és osztrák álláspont érvényesült.

Ugyanekkor az amerikai nagykövetség két iowai farmer bevonásával GMO-népszerűsítő tanácskozássorozatot szervezett Magyarországon. A csoport kerekasztal-megbeszéléseket folytatott a Gabonatermelők Országos Szövetségének és a Vetőmag Szövetség, valamint a MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettesével - derül ki egy akkori táviratból. A távirat szerint a követség külön gondot fordított arra, hogy a csoport találkozói visszafogott, diszkrét, sajtóvisszhang nélküli események legyenek, a magyar GMO-tiltás körüli uniós vitára való tekintettel. "Szerencsére semmilyen összeütközés nem volt a biotechnológiát ellenző aktivistákkal" - jegyezte meg.

Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

A távirat ismerteti a magyar gazdákat képviselő szervezetek álláspontját: eszerint a három-négy hektáron gazdálkodók azért nem érdekeltek a GMO-termesztésben, mert rendszerint gabonafelesleg van Magyarországon, így a génmódosított fajtákkal elérhető többlet felesleges, mert csak letörné az árakat. "Viszont amikor a csoport bemutatta a hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülő, szárazságtűrő biotech kukoricafajtákat, a magyar termelők hangvétele megváltozott, és hirtelen határozott érdeklődést mutattak" - derül ki az iowai farmerek tárgyalásairól szóló követségi táviratból.

Fári Miklós szerint "a magyar GMO-vitával az a gond, hogy a szereplők általánosságban beszélnek a génmódosított növényekről, ugyanakkor tudományos alapossággal csak egy-egy adott szervezetről, konkrét esetről lehet kijelenteni, hogy biztonságos-e, vagy nem. Az is fontos, hogy a kutatás már jórészt túllépett a hazai vitán. A MON-810 nevű kukorica első generációs génmódosított növény, amely más szervezetekből származó gének révén állít elő olyan előanyagot, amely a kártevő rovar szervezetébe jutva, más fehérjékkel összekapcsolódva méreganyagot termel, és így a kártevő elpusztul. A biotechnológiai kutatás elvezetett oda, hogy ma már nem feltétlenül van szükség idegen gének bejuttatására sem, hanem a növény saját génállományának egyes elemeit lehet felerősíteni vagy elnyomni".

Izraeltől az USA-n át a Szegedi Biológiai Központig legalább ötven kutatócsoport dolgozik például szárazságtűrő kukoricafajtákkal és egyéb növényfajokkal, mert részben már megfejtették ennek is a mechanizmusát. A molekuláris módszerekre alapozott géntechnológia kapcsán egyszerűen arról van szó, hogy a növénynemesítés a tudományos fejlődés során átlépett egy újabb technológiai korlátot, mint például az informatikában, közlekedésben, hírközlésben és így tovább. Ugyanakkor a hagyományos nemesítésnek is vannak még hatalmas, kiaknázatlan módszertani és egyéb biológiai tartalékai, ezért kiemelten fontos a génbanki munka folytatása, amelyet itthon újabban központilag is kiemelten támogatnak" - mondta Fári Miklós.

Lobbiznak a szomszédos országok amerikai követségei is

Az amerikai nagykövetségek a környező EU-tagállamokban is folyamatosan lobbiztak 2005 és 2010 között a génmódosított növények termesztésének liberalizálásáért. A pozsonyi amerikai követségen 2009. január 8-i távirata arra emlékeztet, hogy Szlovákia egy 2007 februárjában életbe lépett törvénnyel szabályozta a génmódosított és hagyományos növények együtt termesztését.

A pozsonyi követség adatai szerint 2008-ban tizenkét termelő 1948 hektáron termelt génmódosított kukoricát Szlovákiában. A táviratból kiderül, hogy az országban "nincs jól szervezett GMO-ellenzék, de így sem akadálymentes az ilyen növények termesztése". A GMO-ban érdekelt termelőknek számos adminisztratív akadályt kell legyőzniük, és a termény alacsony ára ellen sincs mit tenni - jegyzi meg az USA pozsonyi nagykövete, aki szerint "az illetékes szlovák hatóságok és a tudományos közösség GMO-barát erői azon dolgoznak, hogy belefoglalják a jogszabályokba a GMO-termékek iránti nyitottságot".

Bukarestben is hasonló lobbitevékenységet folytatott az amerikai követség. Romániában ugyan termesztenek génmódosított szóját, de az ország szintén ideiglenes tilalmat vezetett be a Monsanto kukoricafajtájára. Egy 2008. szeptember 10-én írt távirat szerint Richard Lugar, Indiana állam szenátora arra biztatta Korodi Attilát, a bukaresti kormány akkori környezetvédelmi miniszterét, hogy engedélyezze a biotechnológia szélesebb körű használatát. Korodi a távirat szerint azzal válaszolt, kész felülvizsgálni álláspontját, ahogy a technológia fejlődik, de továbbra is arra koncentrál, hogy a GMO-növények termése követhető legyen, illetve arra, hogy a GMO mennyiben csökkenti az ország biogazdálkodási lehetőségeit.

Hol termelnek GMO-t az Európai Unióban?
A Monsanto GMO-kukoricáját 2011. júliusi adatok szerint Csehországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Spanyolországban termesztik az Európai Unió területén. Két további tagállamban, Franciaországban és Svédországban a BASF génmódosított burgonyáját, az Aphorát is termesztik. GMO-növényeket az idén összesen 115 ezer hektáron termesztenek az EU-ban egy francia civil szervezet, az InfoGMO 2011. szeptemberi adatgyűjtése szerint, a tavalyi 91 ezer hektárhoz képest (http://foodfreedom.wordpress.com/2011/09/23/gmo-cultivation-drops-in-eu-except-in-spain-and-portugal). A vetésterület azért nőtt, mert Spanyolországban és Portugáliában több GMO-kukoricát vetettek, míg például Romániában 600 hektárra csökkent a GMO-kukorica a 2010-es 823 hektárról. Németországban tavaly mindössze tizenöt hektáron termeltek génmódosított növényt - idén ez két hektárra csökkent.

KAPCSOLÓDÓ CIKK