A vaspondró mindig alkonyatkor támad

2011.10.24. 21:06

Ellephetik a házakat az őszi hónapokban a vaspondrók, melyek kellemetlen szagukkal és tömeges megjelenésükkel komoly problémát okozhatnak. Más téli állati lakótársak, például a pelék és a denevérek nyugalmi állapotban vészelik át a hideg hónapokat a padláson. A nyestek azonban ilyenkor sem nyugszanak, és nagy kárt okozhatnak a tetőtér szigetelőrétegében.

"Az első találkozásom a vaspondrókkal felejthetetlen volt. Késő este értem haza, és a faházam felé közelítve bizonytalan érzés fogott el: olyan volt, mintha mozogna a fal. Aztán amikor felkapcsoltam a villanyt, horrorfilmbe csöppentem: az egész falat és az ajtót is körülbelül ötcentis, sötétbarna, tekergőző férgek borították, és a tető felé igyekeztek" - mesélte egyik olvasónk.

Az őszi hónapokban számos olyan állatfajjal találkozhatunk a ház környékén, amely a hideg elől keres menedéket, és kisebb-nagyobb problémákat okozhat. Ezek közül az egyik legkellemetlenebb lakótárs a vonalas vaspondró (Megaphyllum unilineatum). Az apró fekete féregszerű (valójában ikerszelvényes) állatok időnként tömegesen jelennek meg, az egyik legnagyobb hazai inváziójuk 1995 őszén, Balassagyarmaton volt. Augusztus végétől október elejéig minden este elözönlötték a házakat, napközben pedig repedésekben húzódtak meg. Valódi károkat nem okoztak, inkább csak a megjelenésük és tömeges mozgásuk okozott gondot. A lakók többféle módszerrel is próbálták őket távol tartani, a legkevésbé a meszezés működött, a rovarirtók közepesen hatékonyak voltak, a legeredményesebb a gázlánggal való pörkölés volt, amely látványosan megsemmisítette a vaspondrókat. Az invázió a téli hónapokra lecsendesedett, de tavasszal újból kezdődött, majd a nyár beköszöntével véget ért, és 1996 őszén már nem kezdődött újra.

Az ezerlábú-inváziót nem lehet egyetlen okra visszavezetni, mondta az [origo]-nak dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának főmuzeológusa. "Az invázió, az ikerszelvényesek vándorlása néhány napon, héten belül magától összeomlik, megoldódik. Sok benne az időjárási tényező, és mivel ezek az állatok lassan szaporodnak, és több évig élnek, nem hirtelen felszaporodásról van szó. Egyszerűen valamiért elindulnak kedvezőbb helyet keresni" - mondta. A soklábúakkal foglalkozó kutató elmondta, hogy az invázió megelőzhető a korhadó szeméthalmok felszámolásával, a környezet rendben tartásával és a házak megfelelő szigetelésével. Ha a házakba, pincékbe behúzódnak, már nem inváziószerűen terjednek szét, hanem lassan, egyenként, és sok ki is szárad közülük. Az invázió tehát többnyire egyirányú, a házak felé, és nem a házaktól vissza, mondta Korsós Zoltán.


Vonalas vaspondró

Az ezerlábúak általában korhadékevők, nagyon jelentős szerepük van a növényi részek, az avar, a szerves anyagok lebontásában. Természetes ellenségük nincsen, mert nagyon büdösek, benzokinon tartalmú riasztóanyagot választanak ki. Vegyszeres irtásuk a hagyományos irtószerekkel nehéz, mert a rovarirtó szerek nem hatolnak át vastag kitinpáncéljukon.

"Sokáig erős ragasztóval vettem körül a házat, festőcsíkra kinyomva. Reggel mindig tele volt a beleragadt vaspondrókkal. Ezt felszedni nem túl kellemes élmény, így tavaly már a mérgekhez folyamodtam. Egy szlovákiai mezőgazdasági boltban, a pult alól kaptam az EU-ban már betiltott szert. A fura, narancssárga kis golyók tényleg hatásosnak bizonyultak. Miután kiszórtam őket az erdő felőli kerítéshez, százával hullottak el a férgek. Ezen a védelmi vonalon nem jutottak át" - írta olvasónk.

Ha túl is élik a telet, tavasszal az ablaknál lelik halálukat

A házakba behúzódó gerinctelenek egy része észrevétlenül telel át. Más részük azonban feléled, ha besüt a nap, és elkezdenek mászkálni, mondta az [origo]-nak dr. Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának főmuzeológusa. A poloskák közül főleg a bencepoloskák (Rhaphigaster nebulosa) és a Dél-Európa felől érkezett vándorpoloskák (Nezara viridula) jönnek be a házba ősszel a nyitott ablakon keresztül. (A bencepoloska ritkán használt népi neve a büdösmargit, ez a szagra utal, amelyet akkor áraszt, ha fenyegetve érzi magát.) A nyugat felől bevándorolt harlekinkatica (Harmonia axyridis) tömeges tud lenni, és már nincs olyan pont az országban, ahol ne találkoztak volna vele, mondta Merkl Ottó.

Forrás: AFP/Paul J. Richards
Bencepoloska

A hideg elől elbújó állatok tavasszal hagyják el a lakást - már ha van hozzá elég erejük. "Többnyire az ablaknál szenvednek egy kicsit, aztán elég hamar elpusztulnak, ha nem jutnak ki" - mondta Merkl Ottó. A szakember megelőzésképpen a szúnyoghálót javasolja, mert ha nem tudnak hol bejutni az állatok, akkor nem is fognak bemenni a lakásba. Ha már bent vannak, akkor csak egyszerűen ki kell dobni őket az ablakon, vagy a háztartási boltokban kapható rovarirtókkal érdemes próbálkozni, mondta Merkl Ottó.

Budapesten különösen sok nyest él a padlásokon

Az emlősök közül a nyest, a pelék és a denevérek előszeretettel költöznek be a lakóházakba. A pelefélék az épületekben főleg a tetőtérben, a lambériában vagy a spájzban keresnek menedéket. Nagyon apró állatok, néhány centiméter átmérőjű lyukon már be tudnak jutni a házba, de a lakótérbe nem jönnek be, elkerülik az embert, csak néha járnak rá a raktárkészletükre. Kifejezetten csak a zöldövezeti területeken várható az előfordulásuk. Az időjárástól függően, a hűvösebbé váló szeptembertől hibernálódnak, egészen a következő tavaszig - mondta az [origo]-nak dr. Ronkayné Tóth Mária, az ELTE Urbanizációs Kutatócsoportjának vezetője.

A denevérek fagerendás tetőterekbe, templomtornyokba, elhanyagolt épületekbe, valamint lakótelepeken a panelházak közötti résekbe költöznek be. "Ilyenkor már nem szabad őket bolygatni, kizárni telelőhelyeikről, hiszen nagyon kevés rovartáplálékhoz juthatnak, és hamarosan hibernálódnak" - tette hozzá Tóth Mária. A denevérek és a pelék hazánkban védett állatok, ezért ha valóban nagy gondot okoznak, például zajuk, rágásuk, ürülékük felhalmozódása miatt, akkor az illetékes nemzeti parki igazgatóságot kell értesíteni a problémáról.

Forrás: Franco Atirador/Wikimedia Commons
Nyest

A pelékkel és a denevérekkel szemben a nyest nemcsak téli, hanem állandó lakótárs lehet, és lényegesen többféle és jelentősebb problémát okozhat. Nem védett állat, és nem alszik téli álmot, hanem egész évben aktív. A tavasszal született fiatalok ősszel válnak el anyjuktól, és ilyenkor keresnek saját búvóhelyet. A nyest a tetőtérben károsíthatja a szigetelőréteget, elmozdíthatja a tetőcserepeket, tetemeket hurcolhat fel a padlásra, ürülékét pedig kupacokba rakja. A lakókörnyezetben megtelepedő nyest nemcsak az épületben okozhat kárt, hanem azzal is, hogy megrágja az autók indítózsinórját, gumibevonatú alkatrészeit. Európai viszonylatban Budapesten különösen sok nyest él, mondta a biológus. A különböző mechanikus nyestriasztók, illetve a szaganyagok csak ideig-óráig riasztó hatásúak, ha pedig befogják a padláson élő nyestet, hamarosan egy másik költözik a helyére. Ezért a legbiztosabb, legolcsóbb módszer a megelőzés, a kizárás. "Ha nem akarjuk, hogy állatok költözzenek a házunkba, akkor minden potenciális közlekedőfolyosót meg kell szüntetni, a nyílásokat pedig le kell zárni vagy rácsozni" - mondta Tóth Mária.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK