Drámai elöregedés az ára a hétmilliárdos népességrobbanásnak

2011.10.27. 19:25

Hétmilliárd fősre bővül az emberiség október 31-én, legalábbis az ENSZ népesedéssel foglalkozó elemzőközpontja szerint. Az utóbbi idők robbanásszerű növekedés üteme ugyanakkor várhatóan fokozatosan csökkenni fog, és évtizedek múlva egy elöregedett társadalom próbálja majd fenntartani magát az egyre fogyatkozó földi erőforrásokból.

 

Az ENSZ által kitűzött dátum inkább jelképes, mert más, demográfiával foglalkozó szakértők eltérő dátumokat számoltak ki - például az Egyesült Államok statisztikai hivatala szerint 2012 márciusában éri el az emberiség ezt a létszámot. "Az időpont gyakorlatilag az ENSZ marketingfogása, mert nem létezik egyetemes emberiség-számláló. A hétmilliárdos becslés az egyes tagállamok becsléseinek továbbszámításából származik, de már az országok statisztikai hivatalainak számításaiban is van hiba. Magyarországon a friss népszámlálási adatok beérkezéséig plusz-mínusz 2 százalék bizonytalansággal számolhatunk, de a balkáni országokban vagy mondjuk Bangladesben még nehezebb megállapítani, hogy egy adott évben pontosan mekkora a lakosság létszáma" - mondta Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára.

Az ENSZ október legvégén meg is fogja nevezni az október utolsó napján születettek közül a hétmilliárdodik embert, akárcsak 1999-ben, amikor az október 12-én, Szarajevóban született Adnan Nevic számított a hatmilliárdodiknak. A fiú életének első tizenkét éve alatt tehát újabb egymilliárddal lettünk többen a Földön. Akit nyugtalanít ez az adat, képzelje el, hogy váll váll mellett állva az emberiség még ekkora létszámban is lazán elférne Magyarország legkisebb megyéje, Komárom-Esztergom megye területén. (Egy internetes alkalmazás segítségével egyébként bárki megnézheti, a születési adatai alapján ő hányadik a létrán.) A következő milliárdos forduló valamikor 2025 és 2030 között következik be a különböző szakértői intézetek becslései szerint, de inkább 2025 a valószínű. Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re 9,2-9,3 milliárdra nő a létszám; ennyi embernek pedig még mindig elég lenne a második legkisebb magyar megye, Nógrád.

A becslések szerint a kilencmilliárd lehet a csúcs, mert akármilyen furcsának tűnik is a rekordszámú népességről szóló hírek után, az utóbbi negyed évszázadban visszaesett az az ütem, amennyivel az emberiség növekedett egy-egy év alatt. Az igazi népességrobbanás az 1960-as évek végére volt jellemző, amikor évente 2 százalékkal bővült az emberiség létszáma; ez mára egy százalékra szelídült. Utoljára 1950-ben volt ilyen lassú a növekedés, ám akkor a halálozási ráta jóval magasabb volt (az akkori létszám, vagyis a  két és félmilliárd ember jórészt elfért volna Budapest területén).

Fokozatosan csökken a népesség

Mindennek az a következménye, hogy az ENSZ előrejelzései szerint a következő egymilliárdos lépcsőfokot tizennégy év múlva lépi át az emberiség. Ez azért fontos, mert ez lesz az első alkalom, amikor a milliárd fős növekmény hosszabb idő alatt következik be, mint az előző. A következő egymilliárd elérésére azután valamivel még több időt, tizennyolc évet kell várni, és így jutunk el 2050-ig.

Forrás: AFP/Phil Moore

A növekedés lassulása azért fontos, mert a történelmi tények pont az ellenkezőjét mutatják. A kezdetektől 1985-ig a Föld népessége tízszer duplázódott meg, és az egyes kétszereződések között egyre rövidebb idő telt el. A becslések szerint az újkőkor, vagyis a neolitikum kezdetén (i. e. 10 000 körül) a világ népessége 5 millió fő lehetett. Míg az első megduplázódáshoz még körülbelül 3000 év kellett (i. e. 10 000 - i. e. 7000), az utolsóhoz már csak harmincöt év volt szükséges 1950 és 1985 között.

Egyes forgatókönyvek szerint a kilencmilliárdos csúcs után nem sokkal itt meg is állhat a növekedés, sőt egyes kutatók szerint 2050 után gyors csökkenési szakasz következik. Így 2100-ra már nem egészen 6 milliárd ember él a Földön, ahol az elöregedő társadalmak okoznak majd egyre nagyobb problémákat az elképesztő ütemű növekedés helyett.

Elkorhadó korfák

Az emberiség korfája egyre inkább egy kidurranáshoz közelítő hordóhoz kezd hasonlítani a 20. század közepi, karcsú karácsonyfa-sziluett helyett - ez látható az ENSZ 2100-ig készített előrejelzései szerint. Az 1950-es helyzetet bemutató grafikon csúcsán a hetven és nyolcvan év közötti korosztály áll, míg a nyolcvan év fölötti népesség olyan csekély, hogy alig látszik az ábrán.

A 2010-es állapotot bemutató grafikonon már jól kivehetők a nyolcvan év fölöttiek, de 2050-re már a 95 év fölöttiek állnak a korfa tetején. 2100-ban már a száz évesnél idősebb emberek is statisztikailag jól mérhető népességet alkotnak majd. Az elöregedési trendet jól mutatja, hogy 1950-ben a húsz évesnél fiatalabbak voltak a legtöbben a Földön, de 2050-re már kiegyenlítődnek az arányok. Sőt 2100-ban már az arányokat tekintve kevesebb ötéves és annál fiatalabb ember él majd a Földön, mint amennyi húsz-huszonöt éves fiatal vagy negyven-negyvenöt éves középkorú.

Forrás: ENSZ ESA

Az elöregedés lesz jellemző az elkövetkező évtizedekben Magyarországra is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1980-ban a huszonöt évesek csoportja volt a legnépesebb réteg, 2010-ben viszont már a harmincnégy éveseké a legnépesebb. Előrejelzésük szerint - ha a jelenlegi trendek változatlanok maradnak - 2050-re a hetvennégy évesek korosztálya lesz a legnépesebb.

Ezt a generációt, a hetvenes években születetteket nevezik a demográfusok Ratkó-unokáknak. A Ratkó-korszak az 1950-es évek népességpolitikájára utaló elnevezés, Ratkó Anna 1949-1953 közötti népjóléti miniszter után. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt ebben az időszakban megugrott a természetes szaporodás. Az ebben az időszakban született Ratkó-gyerekek gyermekei a ma harmincas-negyvenes éveikben járó Ratkó-unokák. Az ő születésük idején, az 1970-es évek közepén ért el demográfiai csúcsot a magyar társadalom. Őutánuk viszont nem következik hasonlóan népes generáció. Ez jól látszik abból is, hogy míg 1950-ben 156 ezer gyermek született, addig 2010-ben 94 ezer, és ez a létszám 2050-re 71 ezerre csökken.

"Abban bízunk, hogy a valóban nagyon alacsony, tavalyi adatok szerint 1,26-os magyar termékenységi ráta kissé javulni fog a jövőben. Még négy-öt évig van esély arra, hogy növekedjen a születések száma. Az 1975 körül született Ratkó-unokák generációjából eléggé sokan még nem vállaltak gyermeket, de szeretnék, és még egypár évig meg is tehetik. Ha ez nem következik be, akkor őutánuk már lényegesen kisebb létszámú generációk következnek, tehát kevesebb potenciális anyukával számolhatunk. Ha ez a gyermekvállalási hullám elmarad, akkor már a stagnáláshoz is egyre lelkesebb anyukák kellenek az elkövetkező tíz-húsz évben, arra ugyanis nem számítunk, hogy a korfa alsó szegmense kiszélesedik, vagyis valamikor a jövőben gyermekvállalási boom következik be Magyarországon. A most gyermek- és fiatalkorú generációk létszáma évtizedekre előre meghatározza a jövőt" - mondta Kapitány Balázs.

Forrás: KSH

Így fog kinézni Magyarország korfája szűk negyven év múlva (jobbra)

Egyre nagyobb az ökológiai lábnyomunk

Egy területen még akkor is gond az emberiség létszáma, ha előbb-utóbb leáll is a növekedés: ez pedig az elöregedés mellett a környezet állapota. Az idén már szeptember 27-étől "hitelbe fogyasztja" a Föld erőforrásait az emberiség, vagyis már feléltük azt az ökológiai erőforrás-mennyiséget, ami egész évre számítva a rendelkezésére állt - közölte kutatásai alapján a kaliforniai székhelyű, az ökológiai lábnyom mérésével foglalkozó nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network (GFN).

A bevételeket és kiadásokat nyomon követő bankszámlakivonatokhoz hasonlóan a GFN kiszámítja az emberiség természetierőforrás-igényét, amit például élelmiszerek előállítására, nyersanyagok kitermelésére vagy a szén-dioxid elnyelésére vesz igénybe. Ezt a mennyiséget a GFN ahhoz viszonyítja, hogy a természet mennyire képes megújítani ezeket az erőforrásokat és feldolgozni az emberiség termelte hulladékot. Az összevetésből kiderül, hogy a földlakók körülbelül kilenc hónap annyi erőforrást használnak el, amelyet a bolygó csak egy egész év leforgása alatt tud pótolni.

Forrás: [origo]

Az egy főre jutó kalóriamennyiség emelkedett a népességnövekedéssel párhuzamosan. Meg lehet tehát termelni az élelmet az egész emberiség ellátására, de nehéz úgy megvalósítani, hogy ne vezessen más erőforrások túlhasználatához, derül ki az ENSZ népesedési (ESA PD), illetve élelmezési szervezete (FAO) adataiból

Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961 és 2003 között több mint háromszorosára nőtt, és az 1980-as évek során haladta meg a Föld biokapacitását (a biokapacitás egy adott terület - vagy akár az egész Föld - eltartóképessége, amely azt mutatja, mennyi erőforrást tud előállítani fenntartható módon az igények kielégítéséhez). Ha a népesség valóban növekedni fog 2050-ig és a környezetterhelő technológiák sem szorulnak vissza kellő ütemben, akkor az évszázad közepére már 200 százalékos túllépés várható. Ez olyan természetierőforrás-fogyasztással egyenértékű egy év alatt, amennyit a Föld csak három év alatt tud megújítani. Vagyis ekkorra már 3 Földre lenne szüksége az emberiségnek. Mindez pedig előbb-utóbb az erőforrások kimerülését hozza magával.

Kína a vesztesek között

Tehát az emberiség puszta létszámnövekedése is problémás, azonban a döntéshozók számára a várható relatív változások okozzák a legtöbb gondot - ilyen például a népesség egyik rétegének növekedése egy másikhoz képest vagy az átlagéletkor változása. Mindezen változók közül a termékenységi ráta csökkenése és a várható élettartam kitolódása a legfontosabb. A termékenységi ráta azt fejezi ki, hogy egy nő várhatóan hány gyermeknek ad életet. Jelenleg az emberiség szinte fele olyan államokban él, ahol ez a ráta 2,1-en vagy ez alatt áll - ez az a szint, amely alatt a népesség csökkenni kezd. A ráta világátlagban még 5 volt 1955-ben az ENSZ adatai szerint, és a tipikus családban négy-öt gyermek volt. A mostani ráta 2,45-ön áll. Magyarországon 2009-ben 1,33 volt a ráta a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, és ez alig marad el attól az 1,3-as szinttől, amely alatt a népesség gyors ütemű fogyását valószínűsítik a demográfusok.

A demográfiai változások nem csak Magyarországon drámaiak: Bangladesben húsz év alatt a felére, 2,16-ra csökkent a termékenységi ráta, Iránban az 1984-es 7-es szintről 2006-ra 1,9-re zuhant. Szintén a népességcsökkenési szint alatt mozog a születések száma Brazíliában is. Hania Zlotnik, az ENSZ népesedési elemzőközpontjának vezetője arról számolt be az Economist brit hírmagazinnak, hogy Európa Kínával és a Távol-Kelettel együtt az országoknak és földrészeknek azon csoportjába tartozik, amelyben a termékenységi ráta nem éri el a 2,1-et. A közepesen termékeny országok-térségek közé Dél- és Délkelet-Ázsia, a közel-keleti államok, továbbá Észak- és Dél-Amerika tartozik. A magas termékenységű térségek közé az államok egyötöde tartozik, legtöbbjük Afrikában található.

Zlotnik szerint Európa Japán útját járja az elöregedésben. A kontinensen 2050-ben átlagosan három nyugdíjas és fiatal jut majd négy felnőttre, és ez várhatóan felborítja a dolgozó népesség adóbevételeiből működő egészségügyi és nyugdíjellátó rendszert. Japánban az évszázad közepére szinte ugyanannyi fiatal és idős lesz, mint munkaképes korú, továbbá a népesség fele 52 évesnél idősebb lesz. A korfa ilyen nagyságrendű változása a gazdag Európában és Japánban is gond, viszont Kína gyorsabb ütemben öregszik, mint korábban gondolták. Az egyke-politika miatt Kína öregebb társadalommá válik 2020-ra, mint Észak-Amerika, és 2030-ra, mint Európa.

A világgazdaság ebből valószínűleg az olcsó munkaerő végét fogja érzékelni, de a kínai Kommunista Pártnak azzal is meg kell küzdenie, hogy 2025-ben 96,5 millió huszonéves férfira csak 80,3 millió nő jut majd (ugyanis az egykepolitika miatt a családok a fiúcsecsemőket részesítették előnyben). Az Economist számításai szerint a kedvezőbb demográfiai helyzetben levő afrikai, közel-keleti államok - Indiával együtt - lesznek a leggyorsabban növekvő térségei a világgazdaságnak tíz év múlva. Ám ennek az a feltétele, hogy e térségekben visszaszoruljon a korrupció, az állami intézményeiknek sikerüljön jövőbe látó gazdaságpolitikát megvalósítaniuk, és fektessenek be minél több pénzt az oktatásba - jegyzi meg a brit hetilap.

KAPCSOLÓDÓ CIKK