A legősibb csillós egysejtűek fosszíliáit fedezték fel

A legősibb, hétszázmillió éves csillós egysejtűek fosszíliáit fedezték fel amerikai kutatók: az őskövületek százmillió évvel régebbiek, mint az eddig ismert legkorábbi ilyen életformák.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem geológusai Mongólia délnyugati részén gyűjtöttek üledékes kőzeteket, amelyek a prekambrium késői időszakából származnak. Ekkoriban zajlott a legintenzívebb eljegesedés a Földön (a 715 millió és 635 millió évvel ezelőtti periódusban). A hógolyó Föld elmélete szerint ebben az időszakban a bolygót két masszív eljegesedés sújtotta, a jégpáncél akár az Egyenlítő vidékét is beboríthatta. Ebből az időszakból viszonylag kevés fosszília maradt fenn, ezért a kutatóknak nehéz meghatározni, hogy az adott korban milyen életformák léteztek.

A kutatók a kőzetdarabokat savban oldották fel, majd aprólékosan átvizsgálták az üledéket, érdekes alakzatokat keresve a mikroszkóp alatt. Hamarosan több száz épségben fennmaradt fosszíliát fedeztek fel, amelyek miniatűr korsókra emlékeztettek. Tanja Bosak, az MIT docense összehasonlította az őskövületeket a modern egysejtűekkel, és majdnem teljes egybeesést talált a csillósok egyik rendjével, a Tintinnidákkal. Míg a többi csillós egysejtű egyszerűen felolvad a tengervízben, ha elpusztul, a Tintinnida rendhez tartozók vázuknak köszönhetően fosszilizálódnak.

Namíbiában egy másik egysejtű, a likacsosházúak vagy likacsoshéjúak (Foraminifera) fosszíliái kerültek elő a valaha volt tengerfenéken képződött mészkőből. A likacsosházúakat kalcium-karbonátból álló héj - avagy ház - borítja.

"A csillósok és a likacsosházúak gyakorlatilag semmit sem változtak az elmúlt 700 millió év során" - hangsúlyozta Bosak, aki kollégáival olyan amőbák fosszíliáit is felfedezte, amelyek valamiféle héjjal rendelkeztek.

Mint a kutatók rámutatnak, a korai élet a Földön sokkal összetettebb lehetett, mint eddig feltételezték, és az őskori egysejtűek indíthatták be a soksejtű életformák, az első állatok kifejlődésének folyamatát. A kutatásról a Geology című folyóiratban jelenik meg részletes tanulmány.