Ürülékkel dobálózó csimpánzokból következtetnek az ember evolúciójára

2011.12.01. 13:03

Amikor felkapunk egy kezünk ügyébe eső tárgyat, és valamihez vagy valakihez odadobjuk, akkor az emberi evolúció egyik sarkalatos lépését játsszuk újra, állítja egy új tanulmány. A hajigálásra való hajlam alakíthatta ki azokat az agyi kapcsolatokat, amelyek később a nyelv és a szimbolikus gondolkodás kifejlődéséhez vezettek.

A csimpánzok az ember legközelebbi élő rokonai, és az egyetlen faj, amelynél megfigyelték a rendszeres hajigálást. A kutatókat különösen a dobálózás, a gondolkodás és az úgynevezett lateralizáció összefüggése érdekelte. Lateralizációnak azt a jelenséget hívják, amikor egyes tevékenységek az agy bal vagy jobb féltekéjében összpontosulnak. A nyelvfeldolgozás például az a bal agyféltekében történik, és ugyanez a félteke irányítja jobb kezünket, amelyet a legtöbb ember és a csimpánzok a dobálásra használnak.

Noha a hajigálás elsőre nem tűnik nagy kihívásnak, a koordinálása intenzív, "röptében való" számolást igényel. A labdadobás egyenlete például magában foglalja a cél távolságát, a labda nehézségét és a dobó erejét. Mozgó célpont még tovább nehezíti a cselekvést. Más pszichológusok és antropológusok már korábban egy kognitív (gondolkodással kapcsolatos) sorozat kezdetének tekintették a dobálást, de Bill Hopkins, az Emory Egyetem pszichológusa szerint ő és csoportja az első, akik fogságban tartott csimpánzokon gyakorlatban is tesztelték ezt az elképzelést. Eredményeik a Philosophical Transactions of the Royal Society B szakfolyóirat legújabb számában jelentek meg.

Állatkertekben elég sokszor figyelnek meg társaikat vagy a látogatókat különféle tárgyakkal, kövekkel vagy más híján az ürülékükkel dobálózó csimpánzokat. A leggyakrabban és legpontosabban hajigáló csimpánzok agyának MRI-s vizsgálatakor Hopkins nagyobb fejlettséget vett észre a fizikai cselekedeteket összehangoló mozgató kéregben, valamint a mozgató kéreg és az úgynevezett Broca-terület (embernél a beszédképzés központja) összeköttetéseiben. A jobb dobálás tehát a bal féltekére inkább támaszkodó és fejlettebb aggyal jár együtt. "Ez alátámasztja azt a gondolatot, hogy ezek a területek a dobálás következtében lettek kiválasztottak" - mondja Hopkins.

Forrás: Hopkins et al./Philosophical Transactions of the Royal Society B
Műanyag csővel dobálózó csimpánzról készült sorozatfelvétel

A továbbiakban Hopkins azt tervezi, hogy alaposabban megvizsgálja a neurológiai változásokat azoknál a csimpánzoknál, amelyek nemrég tanultak meg dobálózni. "Érdekes lesz megfigyelni, milyen messzire képesek eljutni" - mondja.

KAPCSOLÓDÓ CIKK