Vágólapra másolva!
A kutatók Costa Rica partjai mentén fedeztek fel egy különleges mélytengeri rákot, amely baktériumokat tenyészt az ollóin, és ezekkel táplálkozik.
Vágólapra másolva!

A tengerek mélyén élő jetirák onnan kapta a nevét, hogy ollós végtagját szőrszerű sörték borítják. A családnak eddig két faját írták le. Az első, még szőrösebb fajra (Kiwa hirsuta) a Húsvét-szigetek közelében bukkantak rá még 2005-ben.

A második fajt egy évvel később fedezte fel munkatársaival Andrew Thurber tengerbiológus, aki jelenleg az Oregon Állami Egyetem munkatársa. A Kiwa puravida (puravida egy Costa Rica-i mondás szerint "tiszta élet"-et jelent) fajt és különleges táplálkozását azonban csak most írták le a kutatók a PLos One szabad hozzáférésű online folyóiratban.

A mélytengert kutató tengerbiológusok minden merüléskor számítanak különös, új fajok felfedezésére. Thurber azonban nem készült ilyenre. Egy geológiai kutatócsoport tagjaként vett részt egy expedícióban, amely Costa Rica partjaitól pár órányira vizsgálta a metánszivárgásokat (az óceáni aljzat azon helyei, ahonnan metán és kénhidrogéngáz tör fel).

Miközben a szivárgásokat tanulmányozta egy tengeralattjáróból, Gavin Eppard, a hajó irányítója 9 centiméteres rákokat vett észre, amelyek élénken integettek ollóikkal az aktív szivárgások felett. Eppard begyűjtött egy példányt, és amikor feljött a felszínre, odaadta Thurbernek.

Kiderült, hogy a rák ollóit és testét fedő sertéket baktériumok borítják, amelyek a szivárgások szervetlen gázaiból nyerik ki az energiát. A rák pedig ezekkel a baktériumokkal táplálkozik: fésűszerű szájszervével takarítja be őket a sertéiről.

A K. purviadán tenyésző baktériumok közeli rokonai azoknak, amelyek más hideg szivárgásokban és forró hidrotermális kürtőknél élnek szerte a világon. Thurber úgy véli, a jetirák azért integet az ollóival, hogy segítse a baktériumok szaporodását. A víz felkavarásával állandóan új oxigén- és kénhidrogén-utánpótlásról gondoskodik.

Az új kutatás alátámasztja azt a korábbi feltételezést, miszerint a mélytengeri rákok előszeretettel alkalmazzák a baktériumtenyésztést, hogy élelemhez jussanak. Korábban hidrotermális kürtőknél írtak le két fajt, amely hasonlóan szerzi táplálékát. Ez a stratégia magyarázhatja, miért olyan sikeresek a rákok a mélytengeri kürtők és szivárgások közelében.