Szakít a kommunista örökséggel a magyar tudomány - a Nature cikke a reformokról

Komolyabb reformokra és anyagi erőforrásokra van szükség a Nature újságírója szerint ahhoz, hogy a magyar tudományos élet megszabaduljon a kommunista örökségtől. Quirin Schiermeier, a lap szerzője a magyar tudomány jelenlegi helyzetéről és jövőjéről ír a folyóirat legújabb számában.

Tudományos akadémiájának átszervezésével és a kutatási támogatás jövő évi jelentős növelésével Magyarország abban bízik, hogy visszanyeri rég elvesztett státuszát, azaz újra Közép-Európa tudományos motorja lehet - olvasható a Nature cikkében, amelyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) uralkodó szerepet játszik a kutatásban Magyarországon. Közép- és Kelet-Európa korábbi kommunista országainak legtöbb ilyen szervezetéhez hasonlóan az akadémia a kiemelkedő kutatói társadalom és egy üzemeltető kutatási szervezet kereszteződése, amely támogatja az egyetemi kutatásokat, és mintegy 2800 kutatót alkalmaz 40 kutatási egységben.

Az országnak kiemelkedő tudományos múltja van, egy sor magyar születésű, 20. századi Nobel-díjassal büszkélkedhet. Ma azonban az anyagi források és a tudományos teljesítmény tekintetében lemarad sok más európai nemzet mögött.

"Számos jelenlegi intézményünkben egyfajta elavult hivatali légkör uralkodik, ahelyett, hogy valódi inspiráló akadémiai központok lennének" - mondja Pálinkás József, az MTA elnöke, aki májusi újraválasztása óta erőteljes kampányt folytat az akadémiai intézményrendszer megújítása érdekében. "Az eddigieknél jóval nagyobb súlyt kell fektetnünk a csapatmunkára, illetve a versenyképesség fejlesztésére, különben elveszítjük a nemzetközi tudományos közösségben betöltött pozíciónkat."

A Magyar Tudományos Akadémia épülete

A múlt héten Budapesten tartott rendkívüli akadémiai közgyűlésen a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyede jóváhagyta az akadémiai kutatóintézet-hálózat tíz nagy, multidiszciplináris kutatóközpontba való átszervezését. A központoknak átdolgozott kutatási terveik, modernizált vezetési szerkezetük és nemzetközi tanácsadói testületeik lesznek, utóbbiak rendszeresen áttekintik majd a központok működését. Öt intézet - köztük a rangos budapesti Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet - önálló marad, és megtartja jelenlegi hatásköreit.

A korábban elszigetelt intézetekben dolgozó kutatókat összegyűjtik, hogy együttműködőbb kutatásokat folytassanak az új központokban. Ezek többek közt a következő kutatási területeket fedik le: fotonika és részecskefizika, csillagászat és földtudományok, kémiai és anyagkutatás, ökológia, energiakutatás és bölcsészettudomány. Két megüresedett épületet eladnak, és a befolyt összeget más intézetek fejlesztésére fordítják majd. Pálinkás december 19-én találkozik az új központok ideiglenes igazgatóival, mielőtt a pozíciókat jövőre nemzetközileg meghirdetnék.

A kommunista korszakban az intézeteket szovjet mintára szervezték. Ezeket az akadémikusok exkluzív köre ellenőrizte, és működésüket közvetlenül az állam finanszírozta, nem voltak versenyen alapuló támogatások, és nem ellenőrizték külsőleg a kutatási terveket. Az új szerkezetet a nyugati kutatási szervezetek, például a német Max Planck Társaság inspirálták, ahol a vezető kutatók rendkívül kompetitív rendszerben versengenek a támogatásokért - mondja Pálinkás.

"Akadnak egyesek, akik rendkívüli ellenszenvvel viseltetnek bármilyen változással szemben" - mondja Vicsek Tamás, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem biofizikusa, aki a hozzávetőleg 80 akadémiai támogatású egyetemi kutatócsoport egyikét felügyeli. "De a magyar kutatók új nemzedéke türelmetlenül várja az országban működő kutatások jobbá tételét, és én egyetértek velük, erre van szükségünk" - mondja.

Vicsek, aki 2008-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács ösztöndíját (advanced grant) a kollektív sejtmozgással kapcsolatos munkájához, azt mondja, hogy előre örül az együttműködésnek az akadémia természettudományi multidiszciplináris központjával. Ennek bázisa az ő egyetemi campusán lesz egy épülőfélben lévő laboratóriumi létesítményben. "Mindig támogattam a biológia fizika melletti elhelyezését" - mondja Vicsek. "Ez nagy előrelépés, és biztosan megkönnyíti a közös kutatást" - tette hozzá.

A tudomány közbenjárói majdnem egy évtized után elérték azt is, hogy jelentősen növeljék az állami támogatást. 2012-ben a kormány több mint 20 százalékkal - 35 milliárd forintról 43 milliárdra - növeli az akadémiának nyújtott támogatást. Ez magában foglal egy 2,5 milliárd forintos, több mint megduplázott hozzájárulást egy 2009-ben létrehozott programhoz, amelynek célja, hogy segítse a fiatal kutatókat az önálló kutatócsoportok létrehozásában. Mivel Orbán Viktor miniszterelnök minél hamarabb szeretne szakítani a posztkommunista időszak gyenge intézményi rendszereivel, a beavatottak azt mondják, hogy az akadémia modernizálása előfeltétele volt a támogatások megnövelésének.

A pluszpénz lehetővé teszi az új központok számára, hogy a következő évben mintegy 200 fiatal kutatócsoport-vezetőt és tudományos munkatársat vegyenek fel - mondja Pálinkás. Ezenkívül jövőre 2,3 milliárd forintot költenek majd a sürgősen szükséges kutatási felszerelések beszerzésére, és Magyarország legnagyobb alapkutatásokat támogató intézményének, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramoknak (OTKA) a költségvetése 5,4 milliárd forintról 8 milliárdra növekszik majd.

A változások közelebb viszik a magyar tudományos kapacitást a szomszédos keleti, európai uniós tagállamokéhoz, például Szlovéniáéhoz és a Cseh Köztársaságéhoz. De ahhoz, hogy Magyarország tőkét kovácsoljon a változásokból, át kell alakítania a nem hatékony szabadalmi rendszerét, és el kell távolítania az innovációt akadályozó más, bürokratikus akadályokat - mondja Gulyás Balázs, a stockholmi Karolinska Intézet magyar neurobiológusa, aki a kétévente Budapesten tartott tudománypolitikai konferencia, a Tudományos Világfórum (World Science Forum) igazgatója. "Az akadémiai változások feltétlenül szükségesek, de ezek csupán az első lépést jelentik" - mondja Gulyás.