Három-négy magyar eset jut az évi ötmillió kígyómarásra

Csak a közelmúltban kezdődtek részletes felmérések arról, hogy hány embert marnak meg mérgeskígyók évente a világon. A halálos marások száma nagyságrendileg lehet nagyobb, mint ahogy korábban becsülték. A hazánkban élő mérgeskígyók igen ritkán okoznak halálesetet.

Pápaszemes kobra (Naja naja)

Becslések szerint a világon több mint 2900 kígyófaj él, ezek közül nagyjából 700 faj méregtermelő. Emberre körülbelül 250 faj jelenthet veszélyt, de nem feltétlenül a legerősebb mérgű, leghalálosabb fajok a legveszélyesebbek, hanem azok, amelyekkel viszonylag gyakran találkoznak az emberek. A legtöbb halálos marást a viperák, a kraitok és a kobrák okozzák.

A trópusi orvoslással és higiéniával foglalkozó amerikai társaság (American Society of Tropical Medicine and Hygiene - ASTMH) legutóbbi philadelphiai ülésén a kígyómarások kérdésével foglalkoztak. A bemutatott kutatásból kiderült, hogy a végzetes kígyómarások sokkal nagyobb egészségügyi problémát jelentenek, mint korábban gondolták. Ennek oka részben az, hogy eddig alábecsülték a marások számát.

A kígyómarásoknak csak nagyon kis része jut az egészségügyi hatóságok tudomására. A megmart áldozatok nagy része nem kerül egészségügyi intézetbe. Egy bangladesi tanulmányból például kiderült, hogy a kezelt sérülteknek csak 3 százaléka fordult közvetlenül orvoshoz, 86 százalékuk kígyóbűvölőket keresett fel a bajával. A kígyómarások áldozatai gyakran nem jutnak el kórházba, mert túl messzire kellene utazniuk, ráadásul bizonyos vidékeken kevés a készleten tartott és elérhető ellenanyagok száma, és a kezelés is túl drága.

Texasi csörgőkígyó (Crotalus atrox)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente 5 millió ember szenvedhet kígyómarást. Háromszázezer eset végződik tartós károsodással és mintegy százezer halállal. Két közelmúltbeli tanulmány azonban arra utal, hogy a probléma sokkal nagyobb, mint amit a hivatalos statisztika jelez. A PLoS Neglected Tropical Diseases szabad hozzáférésű folyóiratban 2011-ben megjelent tanulmány szerint Indiában évente 46 000 ember hal meg kígyómarástól, a hivatalos kétezerrel szemben. Egy másik felmérésből kiderül, hogy csupán Bangladesben évi hétszázezer kígyómarás történik, amelyből 6000 végződik halállal - jóval több, mint korábban becsülték.

Mi a helyzet Magyarországon?

Hazánkban mindössze két mérgeskígyófaj él: a 60-90 centiméteres keresztes vipera (Vipera berus), és a kisebb, 40-50 centiméteres rákosi (parlagi) vipera (Vipera ursinii rakosiensis). Mindkettő ritka és védett állatfaj, a keresztes vipera eszmei értéke 50 ezer forint, a rákosi viperáé 1 millió forint. A keresztes vipera eurázsiai elterjedésű faj, hazánkban a Zempléni-hegységben, a Tiszaháton és Délnyugat-Magyarországon (Somogy és Zala megye bizonyos területein) él. Kisebb rokona kizárólag a Hanságban és a Kiskunságban fordul elő, s mára nagyon megfogyatkozott az állománya. A két faj közül a keresztes vipera marása után előfordulhat súlyos mérgezés, míg a rákosi vipera marásánál az esetek döntő hányadában csak helyi tünetek kialakulására lehet számítani, amelyek sokszor orvosi kezelés nélkül is elmúlnak.

Keresztes vipera (Vipera berus)

"Magyarországon a keresztes viperák által okozott marások összehasonlíthatatlanul ritkábbak, mint Európa egyéb területein. Hazai viszonylatban véve évente hozzávetőlegesen 3-4 eset fordul elő, bár olykor évek telnek el baleset nélkül, mely híven tükrözi az állományok alacsony egyedszámát is. Hasonlóan más mérgeskígyófajokhoz, a keresztes vipera sem szereti pazarolni mérgét, ezért marásainak jelentős hányada (10-20 százaléka) nem okoz sem lokális, sem szisztémás tüneteket (úgynevezett száraz marások). Sokszor csak igen keveset juttat be egy marás alkalmával, amely csak helyi tünetek kialakulásához vezet (úgynevezett riasztó marások). Napjainkban a halálos kimenetelű keresztes vipera marások száma a fejlett kórházi ellátásnak és a rendelkezésre álló ellenszérumoknak köszönhetően Európa szerte igen alacsony. Hazánkban e viperafaj az elmúlt 60 év alatt mindössze két alkalommal okozott halálos balesetet, s az utolsónál a drámai tünetek megjelenésében jelentős szerepet játszott a megmart egyén fehérjeallergiája, mely végül a tragédiához vezetett. Mindettől függetlenül, keresztes vipera marása esetén az orvosi felügyelet feltétlenül indokolt, hiszen egy súlyosabb mérgezés kórházi ellátást igényel" - írja Malina Tamás, biológus az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály honlapján.

"A rákosi vipera marása egészséges, felnőtt emberre nézve nem jelent komoly veszélyt, halállal vagy maradandó károsodással nem kell számolnunk. A faj leírása óta, tehát 112 éve nincs tudomás halálos marásról" - mondta az [origo]-nak Halpern Bálint, a rákosi vipera LIFE-program vezetője. Elbeszélése szerint őt magát háromszor marta meg rákosi vipera, mindannyiszor a figyelmetlensége miatt, amikor nem viselt védőkesztyűt.

Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis)

"A marás helyén gyengén irritáló érzés miatt egyből tudtam, hogy méreg is jutott a szervezetembe" - mondta Halpern. "Ezt követően ittam egy ampulla kalciuminjekciót és figyeltem a következményeket. Mivel a lokálisan elindult duzzadás az ujjamon kívül tovább nem terjedt, ezért nem kerestem fel orvost, de ha a duzzadás folytatódott volna, akkor erre szükség lehet a végtag vérellátásának biztosítása érdekében, illetve az allergiás reakció veszélye miatt. A duzzadt ujjam érintésre ugyan érzékeny volt pár napig, de ez nem járt komoly fájdalommal. A marást követő napon a hónalji nyirokcsomóm is megduzzadt, ami majd egy hétig érezhető volt, ezzel a kis kényelmetlenséggel emlékeztetve a figyelmetlenségemre" - mondta Halpern.

Motorbiciklis ambulanciák, új ellenmérgek

A kígyómarások által leginkább érintett területek Ázsiában, Afrika Szahara alatti régióiban és Latin-Amerikában találhatók. Itt különböző módokon próbálják visszaszorítani a kígyómarások okozta halálesetek számát. Az egyik sikeres programban, Nepálban önkéntes motorkerékpárosok szállítják az áldozatokat valamelyik közösségi kígyómarás-kezelő központba. A philadelphiai konferencián bemutatott adatok szerint a program jelentősen - 10,5 százalékról, 0,5 százalékra - csökkentette a halálos marások számát a programban nem részt vevő vidékekhez képest.

Királykobra (Opiophagus hannah)

Bizonyos esetekben az ellenszérumok komoly problémája a magas előállítási költség. A Pápua Új-Guineában és Ausztráliában élő tajpán (Oxyuranus scutellatus) a világ egyik legerősebb mérgű kígyója, és létezik ellene egy hatékony ausztrál ellenszérum, de annyira drága, hogy szinte alig hozzáférhető a szegényebb régiókban. A kutatók most egy új, olcsóbb ellenszérum fejlesztésén dolgoznak, melynek hamarosan kezdődik a klinikai kipróbálása.

A kutatók szerint ígéretesek az új gyorsdiagnosztikai tesztek is. Ezeket azért fejlesztették ki, hogy az orvosok gyorsan eldönthessék, adjanak-e, és ha igen, milyen ellenszérumot. A jelenlegi szabvány eljárás szerint megvárják, amíg megjelennek a mérgezés tünetei, mivel az ellenszérumoknak is súlyos mellékhatásaik lehetnek és a készletek korlátozottak. Ez a legtöbb esetben ésszerű gyakorlat, de bizonyos fajok mérge viszonylag gyorsan és visszafordíthatatlanul károsítja a központi idegrendszert, így kiemelkedően fontos az időben indított szérumterápia. Ilyenkor életmentő lehet egy speciális tesztcsík, amely kimutatja, bejutott-e méreg a szervezetbe, és arra is némi támpontot ad, hogy milyen fajból származhat a méreg. Ezt a tesztet szegény, vidéki körzetekben is lehet használni.