Fekete tollú volt az első madár

Vágólapra másolva!
Az Archaeopteryx fekete tollazattal büszkélkedett - állítja az a nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Nature Communications online kiadásában jelentetett meg tanulmányt.
Vágólapra másolva!

Az Archaeopteryx első, 150 millió éves fosszíliáit 1861-ben fedezték fel Németországban. A 150 évvel ezelőtti felfedezése óta a tudósok azon vitáznak, hogy ez a faj vajon a hiányzó láncszemet képviseli-e a madarak evolúciójában. A legtöbb vitát az Archaeopteryx szárnyai váltották ki, s az, hogy képes volt-e repülni.

A nemzetközi kutatócsoport az amerikai Brown Egyetem tudósaival az élen pásztázó elektronmikroszkóp segítségével vizsgálták a holló méretű ősmaradvány tollazatát. Sikerült a fosszílizálódott tollakban több száz melanoszómát, vagyis a pigmenssejtek (melanociták) plazmájában lévő hólyagocskát is észlelni, amelyek a festékanyagot, a melanint tárolják.

A kutatócsoport megmérte a melanoszómák hosszát és szélességét, előbbi 1 mikron (a milliméter ezredrésze), utóbbi pedig 250 nanométer (1 nanométer a milliméter milliomod része) volt. Hogy megállapítsák, milyen színű festéket tároltak a hólyagocskák, a kutatók az Archaeopteryx melanoszómáinak alakját 87 ma élő madárfaj pigmentsejtjeivel vetették egybe. A vizsgált madárfajok tollazata fekete, szürke, barna volt, de a pingvinek tollai is szerepeltek a kutatásban, amelyek szokatlan nagy melanoszómákat tartalmaznak.

"Kilencvenöt százalékos biztonsággal kijelenthetjük, hogy az Archaeopteryx tollazata fekete volt" - hangsúlyozta Ryan Carney, a Brown Egyetem evolúciós biológusa.

Forrás: Museum für Naturkunde Berlin
Egy Archaeopteryx fosszilizálódott tolla

Az Archaeopteryx szárnytollazatának fekete színe a testhőmérséklet szabályozását segíthette elő, de szolgálhatta az álcázást vagy a párválasztásban lehetett szerepe. Előfordulhatott azonban, hogy a tollazat repüléshez szükséges strukturális szilárdságát biztosították a melanoszómák.

"Nem állíthatjuk biztosan, hogy az Archaeopteryx tudott repülni,viszont a jelenkori madaraknál a melanoszómák a szárnytollazatot védik a repüléskor fellépő felületkoptató hatástól. Ezért a szárnytollak, s különösen a végük általában pigmentált" - emelte ki Ryan Carney.