Mégis van értelme az idegesítő nyökögésnek

A szónokoknak nem célszerű elhagyniuk minden "öö"-zést, izét és más beszédkitöltő szót a beszédükből, állítják amerikai kutatók. A vizsgálatok szerint ugyanis ezek a töltelékszavak segítenek a hallgatóknak, hogy jobban emlékezzenek a mondottakra.

Az Illinoisi Egyetem kutatói egy történetet meséltek el az önkénteseknek, és azt vizsgálták, milyen töltelékszavak befolyásolták az előadásra való emlékezést. Eredményeiket a Journal of Memory and Language folyóiratban tették közzé.

Az egyik érdekes eredmény az volt, hogy egy történetet vagy beszédet hallgatva az emberek jobban emlékeztek a tartalmára, ha az elbeszélő "öö"-zött a beszéd közben, mint amikor teljesen folyékonyan mondta el a szöveget, mondta Duane Watson, az Illinoisi Egyetem pszichológiával és nyelvészettel foglalkozó egyetemi docense. "Ez ellentmond az eddigi feltételezéseknek, mivel eddig minden beszédtanfolyamon az volt a cél, hogy leszoktassák a tanulókat a töltelékszavak használatáról."

A kísérlet résztvevőinek egy történetet kellett meghallgatniuk, amelyet vagy teljesen folyamatosan mondtak el, vagy digitális úton "öö"-ket és más töltelékszavakat helyeztek el a szövegbe. Harmadik esetben köhögéseket illesztettek be az időtartam megnyújtására.

A kísérleti alanyoknak ezután vissza kellett mondaniuk a hallott szöveget. A kutatók azt tapasztalták, hogy az önkéntesek arra a szövegre emlékeztek a legjobban, amelybe "öö"-zéseket és "izé"-ket illesztettek. A köhögésekkel meghosszabbított szöveg esetében nem javult a visszaidézés hatásfoka, így tehát nem pusztán arról volt szó, hogy a hallgatóknak több idejük volt reagálniuk a történetre, amelybe megszakításokat ékeltek. A szakemberek úgy gondolják, hogy ezek a töltelékszavak fokozzák az emberek figyelmét.

"Ez ugyan csak spekuláció, de ha az elbeszélő nem tudja tökéletesen elmondani a mondandóját, akkor a hallgató több figyelmet fordít rá, mivel úgy véli, erősebben kell koncentrálnia, hogy megragadja a szöveg lényegét. A töltelékszavak több időt adnak az elbeszélőknek. Ezek jelzésként szolgálnak a hallgatónak, hogy neki is több időre van szüksége a szöveg felfogásához" - mondja Watson.