A szónokoknak nem célszerű elhagyniuk minden "öö"-zést, izét és más beszédkitöltő szót a beszédükből, állítják amerikai kutatók. A vizsgálatok szerint ugyanis ezek a töltelékszavak segítenek a hallgatóknak, hogy jobban emlékezzenek a mondottakra.

Az Illinoisi Egyetem kutatói egy történetet meséltek el az önkénteseknek, és azt vizsgálták, milyen töltelékszavak befolyásolták az előadásra való emlékezést. Eredményeiket a Journal of Memory and Language folyóiratban tették közzé.
Az egyik érdekes eredmény az volt, hogy egy történetet vagy beszédet hallgatva az emberek jobban emlékeztek a tartalmára, ha az elbeszélő "öö"-zött a beszéd közben, mint amikor teljesen folyékonyan mondta el a szöveget, mondta Duane Watson, az Illinoisi Egyetem pszichológiával és nyelvészettel foglalkozó egyetemi docense. "Ez ellentmond az eddigi feltételezéseknek, mivel eddig minden beszédtanfolyamon az volt a cél, hogy leszoktassák a tanulókat a töltelékszavak használatáról."
A kísérlet résztvevőinek egy történetet kellett meghallgatniuk, amelyet vagy teljesen folyamatosan mondtak el, vagy digitális úton "öö"-ket és más töltelékszavakat helyeztek el a szövegbe. Harmadik esetben köhögéseket illesztettek be az időtartam megnyújtására.
A kísérleti alanyoknak ezután vissza kellett mondaniuk a hallott szöveget. A kutatók azt tapasztalták, hogy az önkéntesek arra a szövegre emlékeztek a legjobban, amelybe "öö"-zéseket és "izé"-ket illesztettek. A köhögésekkel meghosszabbított szöveg esetében nem javult a visszaidézés hatásfoka, így tehát nem pusztán arról volt szó, hogy a hallgatóknak több idejük volt reagálniuk a történetre, amelybe megszakításokat ékeltek. A szakemberek úgy gondolják, hogy ezek a töltelékszavak fokozzák az emberek figyelmét.
"Ez ugyan csak spekuláció, de ha az elbeszélő nem tudja tökéletesen elmondani a mondandóját, akkor a hallgató több figyelmet fordít rá, mivel úgy véli, erősebben kell koncentrálnia, hogy megragadja a szöveg lényegét. A töltelékszavak több időt adnak az elbeszélőknek. Ezek jelzésként szolgálnak a hallgatónak, hogy neki is több időre van szüksége a szöveg felfogásához" - mondja Watson.
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
Mikor ment világgá a modern ember?
A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.
Sorra fedezi fel az új fajokat egy magyar kutató
Antarktiszi felemáslábú rákoktól kezdve, andoki hangyákon át, kongói kígyókig mindenféle állatokat tanulmányoz Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi ...
A szerbek találták ki a Vajdaság nevet
A magyar kisebbségek közül jelenleg egyetlen csoport, a vajdaságiak rendelkeznek (kulturális) autonómiával. Május 6-án Szerbiában általános, a Vajdaságban pedig ...
Először megy űrszonda a Naphoz
Rekordközelségből, a Merkúr pályáján belülről elemezheti a Napot a Solar Orbiter. Az Európai Űrügynökség által tervezett űrszonda azt vizsgálja majd, hogyan áramlik ki a ...
Magyarországon találhatják meg a Higgs-bozont
Budapestre helyezi első szintű adatközpontját a CERN, miután a Wigner Fizikai Kutatóintézet nyerte az erre kiírt európai tendert. Egy 100 gigabit/másodperc sávszélességű ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.