Egy korábban csak embereknél megfigyelt módszerrel határozza meg az előtte lévő tárgy távolságát az ugrópók.

Vadászó ugrópók
A legtöbb állat úgy határozza meg egy tárgy távolságát, hogy a szemlencse gyújtótávolságát változtatja (ahogy az emberek is), vagy mozgatják a fejüket, és így úgynevezett mozgási parallaxist (amikor a tárgy állandó sebességgel áthaladva a szem előtt látszólag másként mozog a megfigyelőhöz közel, illetve távol) hoznak létre.
Egy japán kutatócsoport eredményei arra utalnak, hogy az ugrópókok egy harmadik lehetőséget használnak, az úgynevezett képdefókuszálást, amelyben a kép homályos változatát hasonlítják össze az élessel. A legjobban úgy képzelhető el ez a távolságbecslés, ha azokra a fényképekre gondolunk, ahol az előtér homályos és a háttér éles (vagy fordítva). Ezt a módszert használják az emberek is a tárgyak közötti távolságok durva becslésére, de eddig egyetlen olyan állatot sem ismertek, amely a képdefókuszálást használná egyetlen tárgy távolságának meghatározására.
Takeshi Nagata és munkatársai akkor tették a felfedezést, amikor az ugrópók elsődleges (legnagyobb) szemének retináját tanulmányozták. A pók retinája négy rétegből áll, és az egyik rétegben zöld színre érzékeny pigmenteket találtak. Ez azért volt különös, mert a zöld fény nem fókuszálódik erre a rétegre, tehát a normális "fehér" napfénynél erre a rétegre mindig életlen kép vetül, míg a többi rétegen éles kép alakul ki.

Ugrópók
A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerzői úgy okoskodtak, hogy ez az eltérés lehetővé teszi a pók számára, hogy meghatározza egy tárgy távolságát a képdefókuszálás révén. Elképzelésük megerősítésére különféle fényben vizsgálták az állatok zsákmányszerzését. Amikor zöld fénnyel világították meg a pókokat, akkor sosem tévesztették el az ugrást. Amikor viszont piros fénnyel világították meg a kísérleti alanyokat (amelyből minden rövidebb hullámhosszú fény, így a zöld is hiányzik), a pókok szinte mindig rövidet ugrottak, és csak újabb próbálkozásra sikerült megfogniuk a zsákmányt.
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
Mikor ment világgá a modern ember?
A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.
Sorra fedezi fel az új fajokat egy magyar kutató
Antarktiszi felemáslábú rákoktól kezdve, andoki hangyákon át, kongói kígyókig mindenféle állatokat tanulmányoz Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi ...
A szerbek találták ki a Vajdaság nevet
A magyar kisebbségek közül jelenleg egyetlen csoport, a vajdaságiak rendelkeznek (kulturális) autonómiával. Május 6-án Szerbiában általános, a Vajdaságban pedig ...
Először megy űrszonda a Naphoz
Rekordközelségből, a Merkúr pályáján belülről elemezheti a Napot a Solar Orbiter. Az Európai Űrügynökség által tervezett űrszonda azt vizsgálja majd, hogyan áramlik ki a ...
Magyarországon találhatják meg a Higgs-bozont
Budapestre helyezi első szintű adatközpontját a CERN, miután a Wigner Fizikai Kutatóintézet nyerte az erre kiírt európai tendert. Egy 100 gigabit/másodperc sávszélességű ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.