hirdetés

Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat

2012.01.30. 10:18

Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már semmi nem történik.

"Még nem akarok meghalni!" "Eddig nem hittem el, de most már egyre jobban félek." Egyre több hasonló mondatot lehet olvasni a 2012-es évre jósolt világvégével kapcsolatban. A világvége-rémhírek idén különösen intenzívek, és sokan elhiszik őket, hiszen cáfolni nem tudják.

Pedig a világvége-jövendölések nem ma jöttek divatba, és eddig "egyik sem jött be". Csak két példa: 1186-ra Toledói János asztrológus vízözönt jósolt; világszerte pánik tört ki, de a vízözön nem érkezett meg. Ugyanezt jövendölte a tübingeni Johann Stofler 1524 februárjára - ám ez a február épp rendkívüli szárazságával tűnt ki. Erre Stofler módosította jóslatát: a vízözönt 1525. július 15-re halasztotta, de megint nem lett igaza. Stoflert később saját könyvei ütötték agyon, amikor dolgozószobájában összedőlt a könyvespolc.

Az éppen aktuális világvége hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára 2012-ben véget ér. A világvége mostani jövendölői szerint ekkor a Nibiru nevű titokzatos bolygó megközelíti a Földet (a maják ilyet nem állítottak). A Nibiru megállítja a Föld forgását, felcseréli mágneses pólusait, sőt "néhány hétre" még Nap körüli keringését is megszüntetheti. Emiatt világméretű földrengések, szökőárak támadnak, amelyek elpusztítják az emberiséget.

A maják hosszú naptára

Tény, hogy a maják sok mindent tudtak. Ismereteik azonban - a babiloniakéhoz hasonlóan - vallásos-misztikus világképet, és nem logikus rendszert alkottak. Tudományuk leíró része úgy-ahogy megfelelt a valóságnak, elméleteik viszont általában tévesek voltak. (Ez nem kisebbíti az érdemeiket; ők megtették, amit abban a korban egyáltalán lehetett: megkezdték a kutatást. A mai tudomány útja is tévedéseken keresztül vezet újabb fölismerések felé.)

Forrás: AFP

Műszereket még nem nagyon használtak; annyit tudtak a világról, amennyit érzékszerveikkel megismertek. Tehát csak a szabad szemmel látható égitesteket fedezték föl; nem tudtak a Naprendszerről és annak kozmikus környezetéről sem. Csupán az égitestek látszólagos mozgását ismerték, mégpedig - mivel sok évtizedre, sőt talán évszázadokra visszamenő feljegyzéseik voltak - elég részletesen.

Ezt felhasználva a maják bonyolult és viszonylag pontos naptárt állítottak össze, amely igen hosszú időszakaszokat használt - nem tudni, mi célból. (Naptáruk valóban csak viszonylag és csak átlagosan volt pontos, hiszen időnként majdnem két héttel is eltért a napév szerinti helyes adattól.)

Csak egy naptári ciklus ér véget

A maja naptár részletes ismertetése nem lehet célunk, de vázoljuk föl a lényegét! A maja naptár ismert ciklusai a következők:

nap (kin)

vinál (20 nap, "hónap")

tun (18 vinál, 360 nap)

katun (20 tun, 7200 nap, azaz körülbelül 19,7 napév)

baktun (400 katun, 144 000 nap)

piktun (20 baktun)

kalabtun (20 piktun)

kincsiltun (20 kalabtun)

analtun (20 kincsiltun, körülbelül 64 millió év).

Ha a naptár kezdetét 0.0.0.0.0.-ra tesszük (0 baktun, 0 katun stb.), akkor 13 baktun eltelte előtt egy nappal 12. 19. 19. 17. 19. lesz a maja dátum; ez 2012. december 21-re esik. Utána viszont nem 0. 0. 0. 0. 0. jönne megint, hanem 13. 0. 0. 0. 1. Ez lesz 2012. december 22-e.

Forrás: AFP

A maja naptár egy ciklusa tehát 2012-ben valóban véget ér. Ebből azonban senki, a maják sem következtettek arra, hogy a világtörténelemnek ez lenne a vége. December 31-én, amikor a mi naptárunk egy "ciklusa", azaz egy év véget ér, mi sem beszélünk világvégéről, hanem - ha megérjük az újév napját - új naptárt veszünk.

A maják a spanyol hódítás következtében nem érték meg az épp most folyó időszámítási ciklusuk végét, ezért új naptárt sem kezdhettek. De hogy nem is gondoltak világvégére, az többek között abból is látható, hogy a baktunnál sokkal hosszabb ciklusokkal is számoltak; mi értelme lett volna ennek, ha már a 13. baktunt se érte volna meg a világ?

Nostradamus öt világvégéje

Nemcsak asztrológiai, hanem vallási alapon is gyakran jeleztek világvégét, például 992. március 25-re, aztán 1000-re, 1033-ra. A közkedvelt Nostradamus szerint akkor lesz a világ vége, amikor húsvét Márk napjára, úrnapja pedig János napra esik - vagyis 1666-ban, 1737-ben, 1886-ban, 1939-ben, 1943-ban is világvége volt, csak nem vették észre (és eszerint világvége várható 2038-ban, 2190-ben stb. is). William Miller amerikai szektaalapító 1844. március 14-re várta az utolsó ítéletet és a világvégét; az egyelőre elmaradt, de szektája máig is várja. A pennsylvaniai Lee Spengler 1908 októberére tette ugyanezt. Jehova tanúi 1914-re tették a világvégét; most leginkább úgy vélik, hogy történelmük 2914-ben ér véget.



Miért nem látni a Nibirut?

Mi a helyzet a Nibiruról keringő hírekkel? Egy honlap 2008-ban azt írta, hogy még csak a világ legnagyobb távcsöveivel figyelhető meg, de 4-5 hónap múlva szabad szemmel is fényes csillagnak fog látszani. Ma sem látható ilyen égitest, még a legnagyobb távcsövekkel sem.

Másutt azt lehet olvasni, hogy ez a Földnél mintegy 20-szor vagy 30-szor nagyobb tömegű bolygó több ezer évenként tér vissza, mert naptávolpontja körülbelül kétszer messzebbre esik, mint a Plútóé, napközelpontja pedig itt van a földpálya közelében. Ilyen bolygó létezése elvben nem kizárt, bár ennyire elnyúlt pályán általában csak üstökösök keringenek. Viszont Kepler III. törvénye alapján könnyen kiszámítható: egy ilyen pályán mozgó bolygó keringési ideje nem sokkal lenne hosszabb, mint a Plútóé, azaz körülbelül 250 év. Tehát vagy a közölt pályaadatok rosszak, vagy ezt a nagybolygót az ókor óta mindenki ismerné, mert szabad szemmel is gyakran látni lehetne.

Mi lenne, ha valóban létezne a Nibiru?

Egy ilyen bolygó közeli elhaladása valóban megváltoztathatná a Föld pályáját, és szélsőséges esetben talán még katasztrófát is okozhatna. Ám nem állítaná meg a Föld forgását, keringését, és nem cserélné fel mágneses pólusait. Ha a Föld csak egy pillanatra is abbahagyná a Nap körüli keringését, akkor azonnal esni kezdene a Nap felé, és körülbelül 64 nap múlva belezuhanna a Napba. A Föld megállításához hozzávetőleg 2,7•1033 J energia kellene. Ennyi energiát a Nap mintegy 80 nap alatt termel meg, Magyarország pedig körülbelül tízmilliószor milliószor millió év alatt használ fel. Honnan szedné és hogy adná át a Nibiru ezt az energiát a Földnek, hacsak nem egy ütközés révén? Ütközéssel azonban még a katasztrófa-elméletek sem riogatnak.

Forrás: NASA

A valóságban a Nibiru nem létezik; a csillagászok, minden ellenkező híreszteléssel szemben, nem fedezték föl a Naprendszer 10. vagy 11. nagybolygóját, mint ahogy a 9-et sem. Ha pedig nem létezik, akkor hatásaitól sincs miért félnünk.

Ahogyan eddig tévesnek bizonyultak az efféle jóslatok, most sem fognak beválni. A Földön ugyan sok veszélyes folyamat létezik, a földközeli égitestek becsapódásai pedig valós potenciális veszélyt jelentenek, de ezeknek semmi közük a majákhoz vagy valamilyen titokzatos bolygóhoz. Az áltudományos tanok terjesztése azonban sokaknak jó üzlet: például a "világpusztulás túléléséhez szükséges eszközök" árusításából szép haszonra tesznek szert.

A "Halálcsillag"

A csillagászok ismernek egy úgynevezett vörös törpecsillagot (Gliese 710), amely mintegy 1,36 millió év múlva áthalad majd a Naprendszer külső részén, az Oort-felhőn. (Talán ez a csillag "ihlette" a Nemezis, a "Halálcsillag" kitalálóját. Eszerint a Nemezis a Nappal kettőscsillagot alkotna, s amikor, talán mintegy 30 millió év periódussal, viszonylag közel jutna a Naphoz, a Földön katasztrófákat, kihalásokat okozna. Valójában a Nap párjának létezéséről nem tudunk, eddig ilyet nem észlelt senki, bár felfedezése a mai eszközökkel már nem lenne lehetetlen.) A Gliese 710 közeli elhaladása az Oort-felhőt alkotó sokmilliárd üstökösmag pályáját úgy módosítja majd, hogy közülük 1-2 millió beeshet a Naprendszer belső terébe, s rövidperiódusú üstökössé válhat. De mivel ez az üstököszápor körülbelül kétmillió évig tart majd, évente legfeljebb 1-2 többlet-üstökösre számíthatunk. Ez aligha lesz föltűnő (ha ugyan akkor még lesz ember a Földön, akinek föltűnhetne), és aligha okoz valami bajt, hisz most is évente 100-200 üstököst fedeznek föl a csillagászok.



Csaba György Gábor

Cikkajánló

Forrás: Wikimedia Commons

Forrás: Northfoto

Forrás: ESO/M. Kornmesser

Különleges bolygóegyüttállás
lehetett a betlehemi csillag

Három példa arra, miért
áltudomány az asztrológia

Csaba György Gábor előadása
Galileiről (videó)



KAPCSOLÓDÓ CIKK

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat