Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera

Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer iránt, a gép titkait nem adják, inkább itthon kamatoztatják tudásukat.

A magyar fejlesztésű rekorder kamera

Egy képpont (pixel) fél centiméterszer fél centiméternek felel meg a Veresegyházi Medveotthon farkasairól készített felvételen. Az igen nagy felbontású, nagyon részletgazdag képet Bakó Gábor és Molnár Zsolt készítették, saját fejlesztésű kamerájukkal. A két magyar fiatal hat évvel ezelőtt vágott bele a ma már 400 megapixeles felbontásra is képes kamerarendszer építésébe.

"A felbontás növekedésével olyan felszíni információkat szerezhetünk, amelyeket ilyen gyorsasággal eddig képtelenség volt. Természetesen fél centiméternél még részletesebb felvételekre nem biztos, hogy szükség van. Ha szükség lesz rá, akkor sem lesz publikus, mert valamilyen felderítési feladatra fogják használni" - mondta az [origo]-nak Bakó Gábor. A légifelvételekhez használt speciális kamerához képest a műholdaknak például nagyon kicsi a felbontása. "A legnagyobb, űrből elérhető felbontás fekete-fehérben nagyjából 10-20 centiméter, vagyis ekkora egy pixel. A filmekben látottakkal ellentétben így ez alkalmatlan rendszámtábla leolvasására vagy emberek azonosítására. Színes felvételeknél a felbontás még rosszabb, ott egy pixel a legjobb esetben is 1,65 méter" - mondta a környezetmérnök.

A fotózással gyermekkora óta foglalkozó fiatal kutató a vízügyi kutatóintézetben, Licskó Béla által ismerkedett meg a tudományos célú légifotózással. Erre a feladatra speciális kamerákat használnak, melyek akár 400 millió forintba is kerülhetnek. Ám Bakó rájött, hogy sokkal olcsóbb egy ilyen kamerát építeni, mint megvenni.

Fél centiméteres felbontású kép a Veresegyházi Medveotthon farkasairól

Keresik a kihívásokat

Az évek alatt a kamerának négy változata is készült, és nagyjából most tekinthető véglegesnek, kiforrottnak. A készülék a három látható csatornán (vörös, zöld és kék, RGB) kívül 13 másik csatornán képes fényképezni, amelyek az emberi szem számára nem látható spektrumokat fednek le. Így a gép alkalmas olajszennyezés felmérésére vagy akár erdők állapotfelmérésére is.

"Általában olyanok keresnek meg minket, akik valamilyen problémával szembesültek" - mondta Bakó. Bár konkrétan ilyen felkérést még nem kaptak, de erre példa az éjszakai fototérképezés vagy a fényszennyezés-mérés, amelyre a hagyományos kamerák nem alkalmasak. "Szeretjük a kihívásokat. Ha van egy feladat, akkor megnézzük, hogyan tudjuk átalakítani a kamerát, hogy alkalmas legyen rá. Ha például kőolajszennyezést szeretnék látni, akkor egy edénybe talajt teszek, beszennyezem kőolajjal, és laboratóriumi körülmények között megnézem, mit lát belőle a rendszer. Utána megnézzük földön napfénynél, és ha a vizsgálat sikeres, mintát veszünk a kőolaj-szennyeződésből, majd lefényképezzük a levegőből is. Ha mindez sikeres, akkor vállaljuk el" - mondta a szakember.

A Széchenyi Gyógyfürdő

Általában települések keresik meg őket közigazgatási célú felmérésekhez, vagy környezetvédelmi vizsgálatokhoz, esetleg erdészeti munkákhoz kérik az együttműködésüket. A légifelvételeken például a közeli infravörös tartományban már viszonylag korán azonosíthatók a beteg vagy elöregedett fák, melyeket szálalóvágással el lehet távolítani. A környezetvédelmi célú felmérések pedig általában a nemzeti parkoktól vagy a vízügytől érkeznek. A fiatal kutatóknak nagyon sok felkérésük volt külföldről is, hogy gyártsanak még ilyen kamerákat, de egyiket sem vállalták. "Hosszabb távon nem érné meg" - mondta Bakó.

Fotózás mínusz 30 fokban és gyakorlatozó Gripenek mellett

"A legrizikósabbak mindig a vízügy és a katasztrófavédelem számára készülő felvételek, mert időjárástól függetlenek" - mondta Bakó. A vörösiszap-katasztrófa fotózása idején például felhős időben szálltak fel, és nehéz volt rést találni a felhőn, hogy le tudjanak ereszkedni. "A tejfelben repülni mindig érdekes. Hihetetlen, milyen erők hatnak a repülőre, remeg az egész" - mondta a szakember. "Amikor szerencsésen áttörtük a felhőzetet, megdöbbentő és szörnyű volt a látvány. Amikor nemrég visszatértünk, már jó időben, magasról fotóztunk. Leírhatatlanok a változások, hogy mennyi földet mozgattak meg" - mondta Bakó.

Műholdas felvétel Kolontárról a vörösiszap-katasztrófa előtt. Kattintson a képre a nagyobb méretért!

Bakó Gáborék légifelvétele vörösiszap-katasztrófa után. Kattintson a képre a nagyobb méretért!

Az első rekordjuk egy a Fővárosi Állatkertről készült légifelvétel volt 2009-ben, mely 1,8 centiméteres terepfelbontásban mutatta be a parkot. "Ezt egy nagyon lassú repülőgéppel csináltuk, és alul hatalmas lyuk tátongott rajta, ahova a kamerát beszereltük. A kamera itt még fejlesztés alatt állt, és nagy volt a kábelrengeteg, izgultunk is, hogy leáll-e a kamera vagy sem" - mesélte a kutató. Az első időkben, amikor a kamera még nem fedte be teljesen a kameraaknát, a hideg is komoly problémát jelentett. "Volt, hogy -30 Celsius-fokban repültünk. Ha jön fel a hasító, hideg levegő 4-6 órán keresztül, akkor az elég megterhelő" - mondta Bakó.

A felkérésre készülő légifotók mellett Bakó Gábor a repülések alatt előszeretettel készít madártávlati képeket Magyarország tájairól, épületeiről. A felvételen az előtérben a Magyar Természettudományi Múzeum épülete látható. Kattintson a képre a nagyobb méretért!

Egy kecskeméti felmérés során gyakorlatozó Gripenek miatt kellett rohamtempóban elhagyniuk a terepet. "Előre nem bejelentett hadgyakorlatot tartottak, és amikor már majdnem végeztünk, akkor szóltak, hogy 10 percen belül el kell hagynunk a légteret. A sorok végén, a forduláskor akrobatikus műrepülést kellett végrehajtani, hogy végezzünk" - mondta a szakember.

Elengedhetetlen egy jó pilóta

Magyarországon a légifotózás térképészeti vonala, az úgynevezett fotogrammetria az elsők között indult útjára Európában. Rengeteg felvétel megmaradt, ezeket Bakóék digitalizálják be a Hadtörténeti Múzeumnak. "Mi az országnak nagyjából a 20-25 százalékát fedhettük le eddig légifotókkal" - mondta Bakó. Hazánkban a légifotózásban az 1960-as évektől kezdve van jelen a nagyfelbontású környezetvédelmi célú légifényképezés, aminek keretében katasztrófákat és egyéb kis területeket fényképeztek nagyon nagy felbontással. Ezzel szemben több térképészeti szervezet kis felbontással az egész országot fotózta. "Mi nem ehhez a vonalhoz tartozunk, hanem általában egy lokális problémát igyekszünk nagy részletességgel feltárni" - mondta Bakó.

A Kőröshegyi völgyhíd. Kattintson a képre a nagyobb méretért!

A műszaki paramétereket és a fényképezés magasságát a feladat határozza meg. Térképészeti célú fotózásnál kisebb felbontás is elegendő, így azok elég magasról, akár 6000 méterről készülhetnek. Ilyenkor még a pára sem jelent akkora problémát. Távérzékelési feladatoknál ezzel szemben igyekeznek minél lejjebb ereszkedni, és 1000-2000 méter között készítik a felvételeket. Légifotózásra általában közepes méretű repülőket, például Cessna vagy Piper gépeket használnak, amelyeket gyárilag átalakítottak erre a feladatra.

Magyarország legnagyobb külszíni fejtése, a 12 négyzetkilométeres visontai lignitbánya. Kattintson a képre a nagyobb méretért!

A jó légifotókhoz elengedhetetlen egy olyan pilóta, aki rendkívül pontosan tud repülni. Ők általában Arday Andrással dolgoznak együtt, aki utasforgalmi és berepülő pilóta, és már nagyon régóta vezet ilyen célra használt repülőgépeket is. Bakó szerint az országban talán négyen lehetnek, akik képesek úgy irányítani a gépet, hogy az az egyenes vonalú mozgások során ne billegjen.

 

Bakó Gábor Hazai tájak felett című kiállítása január 30-ától február 17-éig tekinthető meg a budapesti Tripont Galériában.

A kiállításon a légifotós hagyományos, kézi fényképezőgéppel készült felvételei láthatók, köztük a Kőröshegyi völgyhíd, a visontai lignitbánya és több fővárosi épület, de megtekinthető az első tanulmányfotó is a Balaton-felvidék hegyeiről, melyekről 2012-ben egy nagyfelbontású panorámaképet terveznek.

Videó a kiállításról