Magyarországon vizsgálták, miért csíkos a zebra

A csíkos mintázat kevésbé vonzó a legyek számára, így megvédi a zebrákat a vérszívóktól, állapították meg magyar és svéd kutatók. Sok légy pusztult el ezért az elméletért.

A zebrák jellegzetes, csíkos mintázatának eredete már régóta foglalkoztatja a kutatókat, az egyik legismertebb elképzelés szerint a rejtőzést segíti a szavannán. Magzati vizsgálatok már korábban kiderítették, hogy a zebraembriók eleinte fekete színűek, és csak később alakulnak ki a fehér csíkjaik.

Horváth Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikusa svéd kollégáival tanulmányozza a lovak színezetét. A kutatók megállapították, hogy a sötét színű lovakról horizontálisan polarizált fény verődik vissza, ami vonzza a böglyöket. A fehér szőrről ezzel szemben polarizálatlan fény verődik vissza, s ezért van az, hogy a világos színű lovakat kevésbé zaklatják a vérszívók. A kutatók ezen eredmények után kezdtek el foglalkozni a zebrák csíkjainak vizsgálatával.

A szakemberek egy magyar lovastanyán különböző mintázatú táblákat és lómaketteket állítottak fel egy legelőn, melyeket ragasztóval kentek be, így könnyedén meg tudták számolni a rájuk repült legyeket. A táblákat kétnaponta ellenőrizték, és megállapították, hogy a zebracsíkos lómakett vonzotta a legkevesebb vérszívót. Ezek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a fekete-fehér csíkos mintázat megóvja a zebrákat a böglyök támadásaitól. A kutatók eredményeiket a Journal of Experimental Biology folyóiratban publikálták.

Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem evolúcióbiológusa a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy bár az eredmények bámulatosak, nem zárják ki a többi lehetséges magyarázatot a csíkok eredetére vonatkozóan. Ehhez szerinte a kutatóknak igazolniuk kell, hogy a böglyök elég nagy szelekciós nyomást fejtenek ki a zebrákra.