Megint boszorkányper lesz Németországban

A nőt úgy megkínozták 1627-ben, hogy képtelen volt aláírni utolsó levelét. Most újratárgyalják az ügyét.

A boszorkánysággal vádolt nőt Katharina Henotnak hívták, Kölnben élt, a városi posta vezetője volt. 1627-ben végezték ki, miután úgy megkínozták, hogy képtelen volt aláírni jobb kezével utolsó levelét. Máglyahalálának helyére nyitott kordén szállították át a városon a lakosság szórakoztatása végett.

Hétfőn a város önkormányzata megkezdte az eset felülvizsgálatát, az asszony ellen felhozott bizonyítékok áttekintését, mert gyanítható, hogy a női postamester riválisai által vezérelt politikai intrika áldozata lett. A perújrafelvételben oroszlánrésze van Hartmut Hegeler evangélikus lelkésznek és hittantanárnak, aki szerint Henot makulátlan hírű volt és, ha élne, szeretné nevét tisztázni - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

A városi tanács egy különbizottsága első lépésként elfogadott egy határozatot, amelyben sürgetik, hogy a teljes önkormányzati képviselőtestület nyilatkozatban határolódjon el a 4-500 évvel ezelőtti boszorkányperek igazságtalanságaitól.

1500 és 1782 között legalább 25 ezer embert végeztek ki német földön boszorkányság vádjával. Többségük nő volt, de akadtak köztük férfiak és gyerekek is. A legtöbbjüket természeti csapások bűnbakjának kiáltották ki. A leghírhedtebb boszorkányüldözések egyike Oberkirchenben dúlt, 3 hónap alatt 58 embert égettek meg máglyán, köztük 2 gyermeket.