Feltárják Hipposz ősi városát

Hipposz (héber neve Szuszita) a Római Birodalom keleti határvidékén, a mai Jordánia, Szíria és Izrael területén lévő tíz város csoportjához, a Dekapoliszhoz tartozott.

A tíz város nem alkotott igazgatási egységet: mindegyikük bizonyos autonómiával rendelkezett, noha valószínűleg szövetségben álltak. A települések nyelvi, kulturális, földrajzi értelemben sorolhatók egy csoportba. A Dekapolisz városai a görög és római kultúra központjai voltak az egyébként szemita (nabateus, arámi és héber) kultúrájú térségben.

A Genezáreti-tó partján álló Hipposzt a Kr.e. 3. században alapították, s a Kr.u. 8. században, 749. január 18-án döntötte romba egy hatalmas erejű földrengés. A pusztítás oly nagy volt, hogy lakosai elhagyták a várost, ahová soha többé nem tértek vissza, de a későbbiekben sem telepedett meg itt senki.

A Haifai Egyetem régészei Artúr Szegal professzor és Mihael Eizenberg irányításával 2000-ben kezdték meg a feltárásokat. "A tizenkét ásatási szezon alatt rengeteg hellenisztikus, római, bizánci, valamint az Omajjádok uralkodásának idejéből származó leletet találtunk" - hangsúlyozták a régészek.

Feltárták a 42 x 42 méteres római fórum épületegyüttesét, az 55 x 30 méteres római bazilikát, de napvilágra kerültek egy hellenisztikus szentély falai, egy kisebb színház, valamint két bizánci templom maradványai.

"A teljes romvárosnak csupán kis töredékét tártuk fel, de az eddig előkerült épületek is ékesen bizonyítják, hogy milyen csodálatos településről van szó" - mondta Mihael Eizenberg, hozzátéve: az idei ásatási szezonban elsősorban a római kori bazilikára, a tőle nyugatra fekvő lakónegyedre és a délre lévő római fürdőre összpontosítanak. Távlati terveikben viszont az egész ókori város feltárása szerepel, hogy napvilágra kerüljenek az utcák hálózata, a főbb templomok és közintézmények.