A cápáknak is vannak barátaik

A kíméletlen, magányos ragadozóknak tartott cápákról is bebizonyosodott, hogy képesek a hosszú távú kapcsolatokra és csapatmunkára.

Francia tengerbiológusok Johann Mourier vezetésével Francia Polinéziában, a Társasági-szigetekhez tartozó Moorea partjainál figyelték meg a feketefoltú szirtcápákat (Carcharhinus melanopterus). A kutatók összesen négy közösséget és két alközösséget azonosítottak. Az összegyűjtött adatok arról tanúskodnak, hogy a cápák nem alkalomszerűen verődnek csoportokba, hanem jól megszervezett közösségeket alkotnak.

"A négy fő közösségben vegyesen vannak nőstények és hímek" - magyarázta Johann Mourier, hozzátéve, hogy a csoport tagjai gyakrabban kooperálnak azonos nemű és testhosszúságú egyedekkel. Mourier meggyőződése szerint a cápák védelem miatt társulnak, és azért, hogy kiküszöböljék az egyedek közötti agressziót. A tengerbiológus kollégáival azt is megfigyelte, amikor 4-5 feketeúszójú szirticápa közösen vadászott halakra.

A kutatók arra mutatnak rá, hogy a cápák agy-testtömeg aránya hasonlít az emlősökéhez, ami azt jelenti, hogy képesek összetett szociális viselkedésformákra. "Más fajok, például a szürke szirticápa vagy a csipkés pörölycápa polarizált csoportokat alkotnak, amelyekben minden egyednek megvan a saját helye" - mondta Mourier, aki most azt vizsgálja, hogy a családi kötelékek milyen szerepet játszanak a cápák társasági életében.

Feketefoltú szirtcápa

A kutatók chipekkel jelölték meg a megfigyelt populáció 70 százalékát, és DNS-vizsgálatokat is terveznek. "Hamarosan kiderül, hogy rokonokkal verődnek-e egy csoportba, mint ezt sokszor megfigyelhetjük némely emlősnél" - mondta Johann Mourier.

A francia kutatók eredményeiket az Animal Behaviour című folyóiratban tették közzé.