Kábelhiba miatt tűnhettek a fénynél gyorsabbnak a neutrínók

Vágólapra másolva!
Az elmúlt hónapokban nagy feltűnést keltő bejelentés, mely szerint neutrínók gyorsabban haladtak egy kísérlet során a fénynél, egy GPS-hibán alapulhat.
Vágólapra másolva!

Mint arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk, a CERN egyik részecskegyorsítójában keltett neutrínók 60 nanoszekundummal gyorsabban tették meg 730 kilométeres útjukat az olaszországi Gran Sasso föld alatti detektorához, mint ahogy a fény odaérhetett volna (egy nanoszekundum a másodperc egymilliárdod része). Legalábbis ezt állította az OPERA kísérlet több száz kutatója, míg más fizikusok szkeptikusan fogadták az eredményt, amely ellentmondott a fizika egyik legfőbb törvényének, mely szerint a fénynél nincs nagyobb sebesség.

A neutrínók áthaladási idejének mérésében a GPS-rendszer is szerepet játszott: ezzel hangolták össze a CERN és Gran Sasso óráit.

Szerdai hírek szerint a 60 nanoszekundumos eltérésnek igen egyszerű oka van: egy hibás kábel (egy GPS-vevő és egy számítógép között) okozta a nagy izgalmat kiváltó mérési eredményt. James Gillies, a CERN szóvivője elmondta: ez valóban egy lehetséges magyarázat, de további méréseket végeznek, hogy megbizonyosodjanak róla.

Csütörtökön reggel a CERN főigazgatója körlevélben közölte, hogy két problémát is találtak az OPERA kísérlettel: az egyik növelné, a másik csökkentené a megfigyelt furcsa jelenséget. A növelő egy hibás elektronikai egység, a csökkentő pedig egy jelkábel laza kapcsolata. Az utóbbi egy optikai kábelé, amely az órák szinkronizálására szolgáló, olaszországi GPS-vevőt kötötte össze a mérőrendszerrel. A kísérletezők tanulmányozzák a két hiba lehetséges hatásait, de konkrét eredményeket csak a CERN-i gyorsítórendszer áprilisi elindulása utánra, májusra igérnek.

Horváth Dezső, az az MTA KFKI RMKI részecskefizikusa az [origo]-nak elmondta: a kísérletekben mindig vannak bizonytalanságok és mindig előfordulhatnak hibák. "Az előbbieket igyekszünk minimalizálni és a nagyságukat megbecsülni, az utóbbiakat ki kell küszöbölni. Amikor azonban valami olyan új jelenséget észlelünk, amely a korábbiaknak ellentmond, igencsak szkeptikusak vagyunk. Addig nem hiszünk el semmit, amíg másik, független kísérlet meg nem erősíti. Amikor az olaszországi Gran Sasso földalatti labóratóriumban működő OPERA nevű kísérlet tavaly szeptemberben közölte, hogy a Genf melletti CERN-ből küldött neutrínónyaláb a 730 km-es távolságot 60 nanomásodperccel gyorsabban tette meg, mint a vákuumbeli fénysebesség, mindenki felszisszent, mert ez ellentmond a relatívitáselméletnek, amelyet 100 éve minden kísérlet messzemenően igazol. A CERN óvatosságra intett ezzel kapcsolatban és maguk a kísérletezők is igen visszafogottan nyilatkoztak. Ugyanakkor persze a fizikusok között óriási érdeklődést váltott ki a megfigyelés, nagyon sokan próbálták ezt az eredményt elhelyezni a fizika ismert rendszerében" - mondta Horváth Dezső.