Milyen volt az ókori római bili?

Vágólapra másolva!
A római korban játszódó filmekben nagyon szépek és egészségesek a szereplők: tiszta a ruházatuk, csillog a hajuk, szabályos a fogsoruk. Valójában azonban nem volt annyira rózsás a higiéniás helyzet.
Vágólapra másolva!

"Szinte közhelyszerű, hogy milyen fejlett volt a római kor fürdőkultúrája, mindannyian hallottunk a római vízvezetékekről, de vajon tényleg ennyire ügyeltek a birodalom polgárai a tisztaságra? Valójában tudatában voltak-e annak, hogy a tisztaság fél egészség? Mihez kezdtek a szeméttel, voltak-e intézkedések a járványok megelőzésére?" - mondta Vámos Péter régész, aki vasárnap A tisztaság fél egészség - Higiénia a római korban címmel tart előadást az Aquincumi Múzeumban.

Vámos Péter elmondta: a római városok valójában elég koszosak voltak, hiszen nem volt megoldva a szemétszállítás. Sok helyen csatornahálózat sem volt, amelyről pedig azt lehetne gondolni, hogy általános volt a római korban. Ily módon a szennyvíz az utcára került, mindez járványok melegágyául szolgált.

"Valószínűleg minden városban egyforma volt a higiéniás helyzet. Az ókori szerzők műveiben nem találunk arra utalást, hogy milyen tiszta volt egy-egy város, ilyesmiről nincs információ, nem érdekelte őket. Sok esetben a járókelők ott végezték el a dolgukat, ahol rájuk tört a szükség. Erről sok felirat tanúskodik, amelyek figyelmeztetik az arra járókat, hogy ne ott, helyben intézze a "kis- és nagydolgokat". Ezekről a feliratokról fényképeket mutatok be" - mondta Vámos Péter.

A régész elmondta, hogy Pompejiben kövek állnak ki az úttestből. "Sokan ókori zebrának vélik. Ezek valójában a járókelők átkelését segítették, de egészen más módon: olyan magasan állt az úttesten a szennyvíz és a szemét, hogy csak ezeken tudtak átkelni száraz lábbal".

Az aquincumi polgárok előszeretettel töltötték fel mindenféle szeméttel a használaton kívüli kutakat, nem törődve azzal, hogy esetleg a talajvizeket mérgezhetik, vagyis a "hulladékkezelés" ókori gyakorlata az egészségüket károsíthatja. Vámos Péter kitért arra is, hogy a húgykőlerakódások alapján sikerült bebizonyítani egy sajátságos edényformáról, hogy valójában éjjeliként szolgált. Ezek az edények birodalom egész területén kerültek elő, Aquincumban is feltártak ilyen leleteket.

"Nemrég szembesültünk vele, hogy valójában ez egy éjjeli. Nem hasonlít a mai éjjelikre, egy magas edény, amely a jellegzetes római cserépfazekakra emlékeztet" - magyarázta. Járványok is szedték áldozataikat, bár nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen betegségek pusztítottak. A legtöbb szakértő pestis- vagy tífuszjárványokat valószínűsít.

"A római korban játszódó filmekben nagyon szépek és egészségesek a szereplők - tiszta a ruházatuk, csillog a hajuk, szabályos a fogsoruk, valójában azonban nem volt annyira rózsás a higiéniás helyzet. A rómaiak nem feltétlenül a napi tisztálkodás miatt jártak a fürdőkbe, amely inkább a társasági élet központja volt. Itt beszélték meg gondjaikat, üzlet kötöttek, olyasféle szerepet töltött be, mint a kaszinó. Természetesen ez semmit sem von le semmit a Római Birodalom civilizációs értékeiből, de a kép nem fekete-fehér, egy kicsit árnyalni kell, ezt szeretném megtenni az előadásom során" - összegezte Vámos Péter.

Az előadásra április elsején, 11-kor kerül sor az Aquincumi Múzeum kiállító épületében.