Mit írt a korabeli sajtó a Titanic katasztrófájáról?

Tragédiák sora igazolja az extrém időjárást 1912 áprilisának második hetében, amikor a Titanic első - és egyben utolsó - útjára indult. A többi szerencsétlenség és a róluk érkező ellentmondásos hírek kezdetben még háttérbe is szorították a Titanic katasztrófáját.

Korabeli újságcikk a Titanicról

"Angol hajózási körök szerint az utolsó 30 év alatt egy évben sem volt oly rengeteg az elveszett hajók száma, mint az utolsó 7 hónapban. Az angol Lloyd szerint ugyanis ebben az időben 101, nagyobb mint 500 tonna tartalmú hajó pusztult el" - a Titanic indulása előtt egy nappal, 1912. április 9-én írta ezt a Pesti Hírlap

Szomorú bizonyítéka volt ez annak a hajóépítési láznak, amely a transzatlanti utasszállítást jellemezte az első világháború előtt. Kivándorlók ezrei, milliomosok és milliárdosok százai várták, hogy hajón jussanak el az óceán túlpartjára. Ezt a konjunktúrát próbálta meglovagolni a White Star Line társaság is a Titanic-kal, az akkori világ legnagyobb utasszállító hajójával, amelynek elsősorban a konkurens Cunard cég gőzöseivel kellett volna versengenie.

A korabeli lapokból kiderül, hogy amikor a világrekorder hajó április 10-én elindult első útjára, egész Európában és máshol is borzalmas hajózási tragédiasorozat zajlott. A Pesti Hírlap és a francia Le Temps is több - egymásnak ellentmondó - hírben számol be például az Atlanti-óceánon dúló viharok miatt a marokkói Tangerben történtekről.

Április 9-én a Pesti Hírlap 8. oldalán azt írta, hogy Tanger öblében (ez a Gibraltári-szorostól nyugatra esik) két nappal korábban felborult a "Du Chaila" cirkálóhajó egyik csónakja, "amelyikben tizenegy ember ült, a nagy viharban". A csónakban ülők közül négyen a tengerbe fulladtak. "Ezek között van Beaumarchais francia ügyvivő két gyermeke is, azonkívül két tengerész" - teszi hozzá az újság. Ugyanennek a lapszámnak a 12. oldalán ugyanerről az esetről egy másik híradás viszont úgy számol be, hogy egy gyermek és három tengerész halt meg.

Kéneső Savonában, a svéd hajók szerencsétlenségeit nem is számolták

Észak- és Dél-Európában (amúgy a tengerektől messzi Magyarországon is) ekkor extrém időjárási körülmények uralkodtak. Tél a tavaszban - így számoltak be erről a korabeli lapok. Egy április 11-i hír szerint az olasz Riviérán, a Földközi-tenger északi részén, Savonában kéneső esett, az utcákat vastag kénréteg borította be. Talán a Vezúv környékéről vagy akár Szicíliából sodorhatta az orkán a kénesőt a Genova melletti városra.

A Titanic katasztrófája az "Il Secolo" újság címlapján

Északon, Svédország fővárosában, Stockholmban méternyi magas hó volt, sőt a hóvihar egész Skandináviában komoly forgalmi zavarokat okozott. "A vasúti közlekedés meg van szakítva, a gőzhajóknak is csak egy része közlekedik. Sok hajószerencsétlenséget jelentenek. A havas orkánban egy gőzös, mely Stockholmot kedden este hagyta el kétszáz utassal, zátonyra futott és egész éjjel a zátonyon hevert. (...) A hajót csak reggel tudták kiszabadítani" - írta a Titanic indulásának másnapján, április 11-én a Pesti Hírlap. A sok rossz hír között a hatalmas terjedelmű újság nem is foglalkozott a Titanic előző napi kifutásával Southamptonból.

A Titanic indulási problémáiról csak később írt az újság

Pedig a kifutás már önmagában sem volt egyszerű. A Titanic szerencsétlensége utáni hírekben szerepelt, hogy már a próbaútján (az egyik lap liverpooli startról írt) akkora örvényt keltettek a Titanic "kolosszális" hajócsavarjai, hogy majdnem a hajóhoz rántott egy másik, 10 ezer tonnás gőzöst. Csak a 46 ezer tonnás Titanic kapitányának lélekjelenlétén múlott, hogy nem történt már ekkor szerencsétlenség: sikerült elnavigálnia a másik hajó elől.

A Titanic Southampton kikötőjében

Közben Egyiptomban, a Níluson egy kirándulóhajó süllyedt el. Április 10-én így írt a Pesti Hírlap: "Borzalmas katasztrófát ad hírül egy kairói távirat. A Tramway-társaság egy gőzöse, amely zsúfolva volt kirándulókkal, hétfőn este tizenegy órakor a Níluson elsüllyedt. Eddigi hírek szerint kétszáz ember vízbefúlt." Másnap, április 11-én ez olvasható: "Az újabb kairói jelentések szerint a Níluson történt hajókatasztrófának nincs annyi áldozata, mint amennyiről az első táviratok szóltak." Majd kiderül: "A hajón kétszázhúsz utas volt, akinek a legtöbbjét a hajósok megmentették, sokan pedig úszva menekültek meg."

Egy osztrák gőzös is bajba jutott

Április 13-án egy osztrák gőzösről érkeztek rossz hírek. A Sophie Hohenbergről elnevezett hajó a Kanári-szigeteken lévő Tenerifében, az Atlanti-óceán térségében tartózkodott. A balesetben állítólag huszonhat ember sérült meg súlyosan. A hajó Tenerife kikötőjében szenet vett fel, de azt "tervszerűtlenül raktározta el, elvesztette az egyensúlyt és oldalra billent". Sok utas a tengerbe vetette magát, őket azonban kimentették.

Titanic: előtte más gőzösök is látták a jéghegyeket

Mindezek után április 16-án, olvashatjuk a beszámolót "A legnagyobb hajó baleseté"-ről. A Pesti Hírlap ekkor adta le az első híreket az április 14-ről 15-ére virradóra bekövetkezett katasztrófáról. "Newyorki távirat szerint a Titania, amelyet első útján baleset ért, a múlt hétfőn elindult Southamptonból. Cape Rateből érkezett távirat szerint a Baltic, Virginian és Olympia gőzösök szikratáviratokat kaptak azzal a felszólítással, hogy a Titaniának segítségére menjenek." A magyar újság az első hírekben tehát még Titániaként említette a hajót, csak másnap tértek át a Titanic elnevezésre.

A lap szerint a "szerencsétlenül járt hajó utolsó jelzései éjfél után értek a Virginianra és erősen meg voltak csonkítva. A jelzések hirtelen teljesen megszakadtak. A Newyorkba érkezett Carmania és Niagara gőzösök is úszó jégmezőkkel találkoztak. A Carmania nagy veszélyek közt nyitott magának utat. A Niagara két léket kapott fenekén, a páncélozás néhány lemeze be volt nyomva. A jéggel a nyugati útfélen, a Grand Banc közelében találkozott."

New York Times

A magyar újság azt is írja, hogy "Halifaxból érkezett szikratávirat szerint a Titania összes utasait megmentették. A White Star Line közölte, hogy a Virginian hajó segítségül sietett a Titaniának. Az utasok életét nem fenyegeti semmi veszedelem." Mindez arra utal, hogy az első órákban a cég igyekezett megnyugtatni az érdeklődőket. A montreali (kanadai) Star Halifax szerint "a Titania lassan halad Halifax felé".

Egy francia és egy magyar beszámoló: "az utasok nincsenek veszélyben"

Hasonlóan, de egy kicsit rendezettebben írt a történtekről akkoriban a francia Le Temps. A párizsi lap is idézi a montreali telegramokat arról, hogy a Titanic összeütközött egy jégheggyel. A nők és a gyerekek mentéséről számolt be a francia újság, s arról, hogy "az utasok a legfrissebb hírek szerint nincsenek veszélyben".

A Pesti Hírlap első híradásában, tehát még mindig 16-án így idézte fel a katasztrófát: "A Titania gőzös összeütközése egy jégheggyel, amelynek a tömegéből csak egy hetedrésznyi állott ki a vízből, rettenes volt. Az összeütközés éjféltájban történt. Az utasok legnagyobb része éppen mély álomba volt merülve s az összeütközés által okozott recsegéstől felriasztva, ingben és könnyű éjjeli ruhában rohantak a fedélzetre. A mentőcsónakokért eleinte nagy dulakodás támadt. A hajó kapitánya azonnal intézkedett, hogy szikratáviratokat küldjenek szét segélyért minden irányban, majd lebocsájttatta a mentőcsónakokat, amelyeken először a hajón lévő háromszáz nőt helyezte el. Eközben két gőzösről megérkezett a drótnélküli távirati válasz, hogy segítséget hoznak. A mentés ekkor már rendben és nyugodtabb körülmények között folyt le, mert az utasokat valamennyire sikerült megnyugtatni. Az összes mentőcsónakok kedvező időben indultak útnak. A Titania összes utasait sikerült a mentőcsónakokkal a mentésre odaérkezett Virginian gőzösre vinni. A hajó sérüléseit annyira kijavították, hogy a gőzös eljuthat Halifaxig, ahol teljesen kijavítják."

Ezek az első hírek azonban tévhírnek bizonyultak, hiszen ma már tudjuk: a Titanicot nem vontatták sehová, az óceán mélyére süllyedt. A Pesti Hírlap igyekezett végül más forrásból is tájékozódni, és a 16-ai hír végére odabiggyesztett egy hátborzongató mondatot: "Délután négy órakor Halifaxból az a dróttalan távirati jelentés érkezett, hogy a Titania elsüllyed. A vontató gőzösök a Caprace közelében levő szigetre akarják vonszolni a hajót." 

Másnap

Másnap, szerdán már a "Titanic" katasztrófájáról írt a lap, az alcímben "Másfélezer ember pusztulása" szerepel. Az egymondatos bevezető szerint pedig "A végzet és a kapzsiság megöltek másfélezer embert" - ezzel lap utalt a hajóépítési versenyre, és arra, hogy a Titanic minél gyorsabban akart Amerikába átjutni. Aztán csak a sokadik bekezdésből derül ki, hogy "tévesek voltak az összes első távirati jelentések: a Titanic menthetetlenül elsüllyedt, és az utasok közül csak a nők és gyermekek menekültek meg. Ami rendkívül nemes színben tünteti fel a hajó személyzetét és férfiutasait."

A Titanic pusztulása pár nap múlva, április 18-án már természetesen a francia lapokban is címoldalra került, amint kiderült, hogy valójában milyen méretű a katasztrófa. A párizsi kormányhoz közeli Le Temps arra emlékeztetett, hogy mennyire hiábavaló az emberi élet. A tenger óriása kihívta maga ellen a természetet, áldozattá vált már az első útján is. Ugyanakkor az áldozatok, a hajótöröttek példája megmutatta: az emberek szíve legyőzhetetlen: a feláldozottak nyugodtan várták a halált, miközben a nők és a gyerekek túlélése az emberi nem moráljának nagyságát mutatja. A francia lap arra is utalt a katasztrófa után, hogy Anglia és Amerika vigaszt találhatnak leggazdagabb családjaik fiainak halálakor arra, hogy azok mennyire hősiesen viselkedtek a kritikus pillanatokban. (A Titanicon számos gazdag pénzember és milliomos utazott, sokukat családtagjaik kísérték.) A Le Temps szerint a katasztrófa olyan tanulságokkal szolgálhat, amelyek levonása talán még korai, ugyanakkor utalt a párizsi lap arra, hogy új, biztonságos hajózási útvonalakat kellene kijelölni, amelyek a járművek összeütközését és jéghegyekkel való találkozását is minimálissá teszi.