Merre ment a tölcséres szájú edények népe?

Az emberiség történetének egyik legfontosabb időszaka volt, amikor a vadászatot, gyűjtögetést felváltotta a mezőgazdaság. Egy most bemutatott lelettel ezt a fordulópontot sikerült megragadni Észak-Európában.

A mezőgazdaság újkőkori (neolitikumi) elterjedéséről közöltek friss eredményeket svéd és dán tudósok a Science magazinban. A Pontus Skoglund és Anders Götherström vezette kutatók DNS-vizsgálatokkal igazolták a földművelés megjelenéséhez kapcsolódó 5000 évvel ezelőtti népességvándorlást Európában.

A svéd és dán kutatók szerint Észak-Európába, Skandináviába egy új, délről-délkeletről származó népesség juttatta el az agrárkultúrát ötezer éve. A neolit forradalom, azaz a mezőgazdasági technikák kifejlesztése az emberiség történetének egyik legfontosabb fordulópontja volt, és ezeknek a technikáknak, az ezeket kifejlesztő népességnek a vándorlását most sikerült a régészet mellett genetikai módszerekkel is nyomon követni.

Megkésett forradalom: "ciprusiak" és "finnek" keveredtek?

A korábbi vadászatot, gyűjtögetést felváltó mezőgazdaság Skandináviában viszonylag későn jelent meg. Miközben valahol a Közel-Keleten ez a neolit forradalom már 11 ezer ezelőtt végbement, Észak-Európában csak ötezer éve zajlottak le a legnagyobb átalakulások. Ekkor az északon élő gyűjtögető-vadászó népektől ugyanis teljesen eltérő genetikai állományú és életmódú mediterrán emberek jelentek meg a mai Svédország területén. Az újabb népesség már földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott.

Észak régebbi lakóinak a genetikai tulajdonságai a kutatók szerint a ma élő finnekéhez vagy az északi-tengeri Orkney-szigetek lakóiéhoz hasonló - állapították meg most Skoglund és Götherström, illetve munkatársaik. Ezzel szemben a jövevények DNS-e a ma Cipruson és a Földközi-tenger környékén élőkéhez áll a legközelebb. Génállományukat tekintve Dél-Európa más lakói, így a toszkánok, szárdok (tehát egyes olasz népcsoportok) sem állnak távol az ötezer évvel ezelőtti skandináviai betelepülőktől.

A svéd és dán kutatók most négy olyan ember maradványait vizsgálták meg, akik ötezer éve a mai Svédország területén éltek. Három lelet egy gyűjtögető-vadászó régészeti kultúrából származott, Gotland szigetéről (ez a Balti-tenger legnagyobb szigete). Egy negyedik pedig a mezőgazdasággal foglalkozó népesség tagja volt, Svédország szárazföldi, keleti-délkeleti részéről.

A kutatók megállapították, hogy a mezőgazdaság megjelenése és elterjedése a népesség migrációjával, vándorlásával függött össze Európában. Ugyanakkor távlati következtetést is levontak az eredményekből: minthogy a mai svédeknek nem sok közük van az ötezer éve ugyanott élt emberek genetikai állományához, az sem kizárt, hogy Európa (de legalábbis Észak-Európa) mai népcsoportjai az ott régebben élő, finnekéhez hasonló népesség és a dél-európai bevándorlók keveredéséből alakulhattak ki.

Svédország falbygdeni régiójában, Gökhem és Valle környékén több száz megalit sír található. Ezeket a "jövevények", a délről érkezett emberek építették

A mai Magyarországon át is terjedtek észak felé a földműves kultúrák

A negyedik csontváz esetében a kutatók a tölcséres szájú edények népéhez tartozó ember maradványait vizsgálták. Ennek a régészeti kultúrának a képviselői folytattak Európában az elsők között mezőgazdasági tevékenységet. Európa középső és északi részén terjedt el a leginkább ez a népesség. Svédországi képviselőikről így most kiderült, hogy eredetileg sokkal délebbről származnak.

A földművelés észak felé terjedése nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a Törökország, Anatólia felől érkező új népek a Balkán-félszigeten keresztül, a mai Magyarország területén át (is) juthattak északra. A kőkorszaki lelőhelyeink rendkívüli változatosságot mutatnak, és egyes leletek arra utaltak már korábban is - még genetikai kutatások nélkül -, hogy a Kárpát-medencében felbukkant kerámiák balkáni vagy akár távolabbi, elő-ázsiai, közel-keleti előzményekre vezethetők vissza. Ilyen a híres "sarlós istenszobor", amely az úgynevezett Tiszai kultúra remekműve a késő neolitikumból, s amely Szegvár-Tűzkövesről került elő. Ennek eredete, kulturális gyökerei Mezopotámiában is fellelhetők.

A mai magyar népesség igen vegyes genetikai állományt mutat; a mai finnek és a mai mediterrán népek között valahol "félúton lennénk", és a neolit köri jövevényekhez képest is "északi" népnek számítanánk. Ugyanakkor a mai finnekhez képest "déliek" a mai magyarok.

Régebben, a XX. század első felében a mezőgazdaság, a földművelés szülőhelyét valahová a "termékeny félhold" területére, a mai Közel-Keletre helyezték a régészek és a történészek. Ma már kicsit árnyaltabb a kép, nemcsak Mezopotámia vagy Asszíria és Szíria, illetve Egyiptom, hanem a termékeny félholdnak a peremterületei, a peremhegységek lejtői és néhány távolabbi térség jelenthette az igazi kezdetet a földművelésben, illetve az állattenyésztésben.

A mai Anatóliába, Törökország ázsiai, kisázsiai részeire vagy az iráni Zagrosz hegységre szintén felhívják a kutatók a figyelmet. Annyit azonban bizonyosan leszögezhetünk, hogy Európába is valószínűleg ezekről az elő-ázsiai területekről - tehát valahonnan délkeletről, a mai Törökország, Irak, Irán, Egyiptom, Szíria, Jordánia vidékéről terjedtek el a fejlettebb mezőgazdasági módszerek.