Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig

2012.05.14. 8:34

2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol a határa az emberiség számára hasznos és a már potenciálisan veszélyes kutatásoknak.

Holland kutatók 2011 szeptemberében egy máltai virológiai konferencián jelentették be, hogy előállították a madárinfluenza (H5N1) mutáns törzsét, amely potenciálisan képes tömegesen embereket megfertőzni. A kutatók célja az volt, hogy a virológusok felkészülhessenek a vírus ilyen jellegű mutációi elleni védekezésre. A kutatásról szóló cikküket elküldték a Science folyóiratnak, a publikációt azonban felülvizsgálatra visszatartotta az Egyesült Államok biológiai biztonsággal foglalkozó tudományos tanácsadó testülete. A testület ugyanis attól tartott, hogy ha az adatok a nyilvánosság elé kerülnek, akkor bárki előállíthatja a vírust, és biológiai fegyvert készíthet belőle. (A közelmúltban megjelent a cikk kissé átdolgozott változata.)

Az eset újra ráirányította a figyelmet, hogy milyen vékony a határvonal a "jó tudomány" és a "rossz tudomány" között. A legjobb szándékkal végzett kutatások is néha nagy veszélyt jelenthetnek, ha rossz kezekbe kerülnek az eredmények. A Nature folyóiratban nemrég megjelent cikk négy ilyen potenciálisan veszélyes kutatási területet emel ki példaként a sok közül.

Nukleáris fűtőanyag vagy atomfegyver?

A természetben előforduló uránérc főleg urán-238 izotópot tartalmaz. Az atomerőművek fűtőanyagaként, illetve az atomfegyverek gyártásához (a láncreakció beindulásához) azonban csak az urán-235 izotóp alkalmas, amely az érc urántartalmának csupán 0,7 százalékát alkotja. Az urán-235 izotópot tehát dúsítani kell. A reaktorok működtetéséhez 3-5 százalékra való dúsítás elegendő, bombákhoz viszont több mint 90 százalékosra kell dúsítani az urán-235-öt. Ehhez centrifugák ezrei, különleges eszközök, nagy tér, rengeteg elektromos energia és sok idő szükséges.

Forrás: AFP

Egy lézert alkalmazó új eljárással azonban ez a folyamat jelentősen leegyszerűsíthető. Az uránizotópok atommagjai közötti parányi tömegkülönbség megváltoztatja az elektronhéjak energiaszintjét. Finoman hangolt lézerrel csak a megfelelő izotóp elektronjainak energiaszintjeit lehet megváltoztatni, és más eljárásokkal kombinálva viszonylag egyszerűen el lehet választani az urán-235 izotópot a többitől.

A munkát gyorsan és titokban lehet végrehajtani. Annyira, hogy a nemzetközi atomenergia-ügynökség ellenőrei előtt is évekig rejtve maradt az a 2004-es dél-koreai kísérlet, ahol lézer segítségével hetek alatt dúsítottak fel majdnem fegyverkészítéshez szükséges tisztaságúra kis mennyiségben urán-235-öt.

A lézeres izotópdúsítási eljárást egyébként eredetileg orvosi alkalmazásban használt izotópok (például a csontrendellenességek diagnosztizálására használt kalcium-48, illetve a rákgyógyításban használt nikkel-64) előállítására fejlesztették ki, de valószínűleg csak idő kérdése, hogy a nehéz izotópok dúsítására is alkalmazható legyen. Egyszerűsége és gyorsasága az eddigi izotópdúsítási eljárásokhoz képest potenciálisan megnöveli a veszélyt, hogy terroristák is képesek lehetnek saját atombombát előállítani.

Gondolatolvasás MRI-vel

Egy olyan készülék, amely megbízhatóan képes olvasni az emberek gondolataiban, nagy hasznot jelenthetne például a terroristák vagy bűnözők leleplezésében akár még a bűncselekmény elkövetése előtt. Másik nagyon hasznos alkalmazási területük lehetne, hogy mozgás- és kommunikációképtelen betegekkel is lehetne kapcsolatot teremteni. Egy ilyen berendezés megalkotásával kapcsolatban azonban rengeteg erkölcsi és etikai aggály merül fel, különösen akkor, amikor az állam és a rendvédelmi szervek amúgy is egyre többet szeretnének megtudni a polgárok magánéletéről.

Forrás: AFP

Nézőponttól függően szerencsére vagy sajnos ilyen készülékek megalkotása még a távoli jövő kérdése. Jelenleg az agyműködésről a legtöbbet az úgynevezett fMRI (funkcionális mágneses rezonancia készülék) berendezésekkel lehet megtudni. Ezekkel a műszerekkel megállapítható, mely agyterületek jönnek aktivitásba bizonyos tevékenységekkor, képek megjelenítésekor vagy szavak felolvasásakor. Egyik ilyen vizsgálat során jött rá például Adrian Owen, a kanadai Nyugat-ontariói Egyetem neurobiológusa, hogy a látszólag vegetatív állapotban tengődő betegek 16 százalékának agya képes valamilyen aktivitást mutatni a környezet ingereire, tehát érzékelik valamennyire a környezetüket.

A szakemberek többsége szerint azonban a valódi gondolatolvasás sosem lesz megvalósítható - legalábbis ezekkel a berendezésekkel nem. Az ilyen és hasonló készülékek hazugságvizsgálatra való alkalmazását pedig egyelőre elutasítják a bíróságok.

Éghajlat-befolyásolás

Több kutató állítja, hogy az emberiség legnagyobb reménye, hogy megmeneküljön a klímaváltozás hatásaitól, a geomérnöki beavatkozásban rejlik. Ennek lényege a Föld környezetének bolygó méretű alakítása (terraformálás). Ez magában foglalja a napsugárzás befolyásolását, például apró részecskéket permetezhetnek a felső légkörbe (sztratoszférába), ahol azok visszaverik a napfény egy részét, és így lehűlést okoznak. Vagy például a szén-dioxid eltávolítását úgy, hogy vas segítségével algavirágzást okoznak az óceánon, és az elpusztult algák magukkal vinnék a levegőből felvett szén-dioxidot az óceán mélyére.

Forrás: MTI/EPA/NOAA

Bármilyen jól hangzanak azonban elsőre ezek a megoldások, rendkívül nagy veszélyt rejtenek magukban. Olyan éghajlatváltozásokat (például szélviszonyok megváltozását, aszályt) idézhetnek elő, amelyek jelen pillanatban teljesen kiszámíthatatlanul befolyásolnák a bolygó klímáját. Ezért a szakemberek zöme óv minden ilyen beavatkozástól. Noha egyes kormányzati szerveket megbűvöli az éghajlat-módosítás látszólagos egyszerűsége, remélhető, hogy a józan hangok kerülnek túlsúlyba.

Áldás vagy átok a magzatok genomelemzése?

A terhes anyák vérében ott kering a még meg nem született magzat teljes genetikai állománya. A genetikusok szerint hamarosan nem az lesz a kérdés, hogy miként férjenek hozzá ehhez, hanem az, hogy hogyan használják fel az így szerzett információt.

A prenatális (születés előtti) genetikai diagnózis új formájának kulcsát azok a DNS-darabok képezik, amelyek szabadon keringenek minden ember véráramában. A várandós anyák vérében keringő DNS nagyjából 15 százaléka a magzatból származik, állítja Dennis Lo a hongkongi Kínai Egyetem patológusa, aki magzati genetikai szűrés kifejlesztésével foglalkozik egy amerikai biotechnológiai cégnél. A trükk az, hogy meghatározzák, melyik DNS tartozik a magzathoz, ez pedig ma már viszonylag egyszerűen megvalósítható.

Forrás: AFP

A magzati genetikai állomány elemzésének vannak pozitív oldalai is. Például a magzati DNS-ből ugyanolyan biztonsággal (több mint 95 százalékos érzékenységgel) megállapítható, hogy nem szenved-e a magzat Down-kórban, mint a jóval kockázatosabb amniocentézisből.

Az újfajta vizsgálatok veszélye elsősorban abban rejlik, hogy olyan betegségekre (például Alzheimer-kórra) való genetikai hajlamot is ki lehet velük mutatni, amelyek az élet folyamán nagyon későn vagy esetleg egyáltalán meg sem jelennek. Szabad-e ilyen esetekben a szülőkre bízni a döntést, hogy megtartják-e a magzatot, mikor azt sem tudjuk, mennyire lesz fejlett az orvostudomány 60 év múlva? Sokan - például Lo is - kardoskodnak amellett, hogy a szülőknek joguk van megtudniuk, milyen betegségek fenyegethetik a jövőben a gyereküket. Mások attól félnek, hogy a magzati genetikai szűrés általános elterjedése visszaveti egyes betegségek kutatását, illetve a szaporulat jelentős csökkenéséhez vezet. Egyesek egyenesen Huxley Szép új világának megvalósulásától tartanak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK