Odaveszett a bugaci puszta legjava

A részleges regeneráció is évtizedeket vesz igénybe a Bugac mellett leégett ősborókásban, amelynek 90 százaléka megsemmisült a vasárnapi tűzben. A szakember szerint az elpusztult területen az idegen fajok jelentik a legnagyobb veszélyt.

Lángoló tüzek már nincsenek, de az avar továbbra is izzik a bugaci ősborókásban. A helyszínen állandó készenlétben van egy helikopter, hogy a szél hatására esetlegesen fellobbanó tüzeket azonnal el tudják oltani, mondta az [origo]-nak Boros Emil, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.

Körülbelül 1200 hektár erdősztyeppés erdő égett vasárnap a Kiskunságban, a Bugac település szomszédságában található területen. A honvédség és polgári légi tűzoltók közreműködésével a tüzet estére sikerült visszaszorítani, de hétfőn és kedden újabb területek kaptak lángra a szél miatt.

Kattintson a további képekért!

A polgári légi tűzoltó helikoptert a nemzeti park saját költségén tartja a helyszínen, hogy ha pontszerű fellángolások keletkeznek, azonnal intézkedni tudjanak. "Az 1200 hektár nem égett teljesen porig, vannak maradványfoltok, a légi felderítés alapján körülbelül 10 százalék" - mondta Boros Emil. Ezek a részek a terület regenerációja miatt kiemelten fontosak, ezért döntöttek a helikopter visszahívása mellett.

A tűz egy fokozottan védett területen pusztított, a kár mértékét még nem tudják megbecsülni. A részletes kárfelvételre majd tűzoltás lezárását követően kerül sor, várhatóan biológusok és erdészek közösen fogják felmérni a területet. Természetvédelmi szempontból a károk jelentősek, európai viszonylatban is kiemelkedő élőhely veszett oda a tűzben. A bugaci puszta a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb egysége, ennek része a bugaci ősborókás, melynek most 90%-a megsemmisült. A bugaci nyílt pusztát szerencsére nem érintette a tűz és az idegenforgalmi látogatás az ősborókás kivételével továbbra is veszélytelenül lehetséges.

Kattintson a további képekért!

A bugaci az egyik leghíresebb magyar puszta. A 20. század elején jelentős részét nyílt homoki gyepek, borókás foltok és néhány fa foglalták el, de az erdősítés következtében az eredeti növénytakaró jelentős része elpusztult. A kiskunsági borókás-nyáras növénytársulás egy jégkorszaki reliktumnak (maradvány) tekinthető, s ugyan a közönséges boróka (Juniperus communis) önmagában nem védett, de a fehér nyárral (Populus alba) alkotott társulása veszélyeztetett és védendő.

Boros Emil elmondta, az aktívan mozgó élőlények el tudtak menekülni a tűz elől, de a korán fészkelő madárfajok fészkei jelentős mértékben megsemmisülhettek. A tűz több védett növényfaj állományát is érinthette, de arról jelenleg még nincsen pontos információ, hogy mely fajok és milyen mértékben károsodtak.

A szakember szerint a terület részleges regenerációja is évtizedeket vesz majd igénybe, az eredeti állapot helyreállása pedig emberöltő léptékű. 1993-ban a közeli Bócsán hasonló tűz volt (ott 1800 hektár égett le), és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb nehézséget a betolakodó növényfajok fogják jelenteni, amilyen az akác is. Ezért mindenképpen szükség lesz aktív beavatkozásokra, melyek nagy része ezen fajok visszaszorítására fog irányulni, hogy ne vegyék el az élőhelyet a természetes növényzettől.