Miért hordja az árpádsávok ősét Lionel Messi?

zászló, a fekete sereg zászlaja
Vágólapra másolva!
A sokak által ősinek tartott árpádsávos zászló valószínűleg Aragóniából származik. A legősibb zászlónk színét viszont idézhette volna akár a Tanácsköztársaság is: az 1919-es kommunisták Árpád fejedelemhez hasonlóan vörös zászlót lobogtattak. Igaz, a modern munkásmozgalmi zászló nem volt háromszögletű és valamivel kevesebb turul röpdösött rajta. Magyarországi zászlótörténet az 1500-as évekig.
Vágólapra másolva!

Magyarország történelmi zászlóin a pogány kori hagyományok keverednek a nyugati és bizánci keresztény kultúra elemeivel. A zászlók elemzése során is képet kaphatunk arról, hogy miért éppen a magyarság maradt fenn ezer éven át az eurázsiai szteppéken portyázó sok nép közül: talán mert ezek a törzsek voltak a legfogékonyabbak a nyugati kultúra átvételére, illetve ők ötvözték a legügyesebben a pogány és az európai hagyományokat, így az egész nép könnyebben fogadta el a letelepedéssel párhuzamosan zajló keresztény hittérítést.

Bár nincsenek rá egyértelmű bizonyítékok, Árpád fejedelem idejében, a IX-X. század fordulóján a magyarok zászlóját talán egy fekete turul díszítette. Géza fejedelem pedig a X. században még mindig a hun Attilához hasonlóan turul alatt hadakozhatott - legalábbis a XIII. századi krónikás, Kézai Simon szerint. Ám éppen a hunokkal való kényszeredett párhuzamok miatt sokan kétségbe vonják a turult vagy a sast "ősmagyar" szimbólumként, lehet, hogy csak középkori krónikások buzgó mítoszgyártásának termékei ezek. Kézai után ugyanis a turulos zászlót Attilánál tünteti fel az 1360-ból származó Képes Krónika.

Forrás: Wikipedia
A hun vezér, Attila Aquileiát ostromolja (turul a Képes Krónika ábrázolásán)

Szövetzászló volt, nem lófarkas?

A nomád törzsek Belső-Ázsiában lófarkas vagy jakfarkas zászlót használtak, ez a lovas népeknél fontos jelzésekre szolgált a csatában. A lófarkat valószínűleg egy lándzsára tűzték. Arról nem maradt fenn sok adat, hogy a magyaroknak milyen zászlójuk volt. Árpádé piros és háromszögletű is lehetett akár - Horváth Zoltán vexillológus (zászlókutató) szerint. Tehát nem hasonlított a nomád törzsekére, hiszen Györffy György történész szerint valamiféle vékony szövetdarab lehetett a magyarok zászlaján.

Forrás: Magyar Állami Jelképek
Honfoglaláskori fejedelmi zászló. Rekonstrukció, a turul Árpád törzsét jelzi (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

A török kagánok farkasfejet, a szkíták szarvast használtak szimbólumként, ezért a magyar csodaszarvas sem zárható ki teljes bizonyossággal - Cs. Kottra Györgyi, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum muzeológusa szerint - mint a magyar törzsszövetség közös, zászlón is szereplő jelképe. A turul viszont csak az egyik törzs, valószínűleg a legfontosabbnak számító megyeriek szimbóluma lehetett - véli a kutató.

Pogány és keresztény eredet

A szláv eredetű "zászló" szavunk eredeti jelentése "függöny". A zastou, zaslon vagy zastava szavakból származhat az első magyar forrásokban még "zaaslou"-ként szereplő kifejezés. Mindez nem véletlen: térségünkben a szlávok a római vexillumok mintájára készítették a zászlóikat, vagyis a megkülönböztető jelet a zászlórúd meghosszabbításában helyezték el, alatta pedig egy keresztrúdról lógó textília szolgált "függönyként" - írja Horváth Zoltán.

Forrás: Wikipedia
A hét vezér és a turul a Képes Krónikában

A magyarok turulja - vagy a Szent István idején feltűnt kereszt - így alighanem az első zászlók "tetején" volt. Alatta pedig, talán a keresztrúdon - a templomi zászlókhoz hasonlóan - függött az egyszínű textília. Árpád korában ez vörös, Szent Istvánnál talán szintén piros, de az is lehet, hogy német mintára, bíbor színű volt. Az egyszerű (nem kettős) fehér kereszt pedig feltehetően I. András idején került a zászló vörös szövetére.

Forrás: Magyar Állami Jelképek
Szent István rekonstruált zászlaja (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

Így a mai zászló első színe (a vörös) még valószínűleg a pogány korból származik. Ez a későbbi állami címerpajzs alapszíne, és amikor megalkotják a XIX. században a magyar trikolórt, akkor ezt a címerpajzsot veszik elő, annak színeiből állítják össze a "libériás" típusú trikolórt. A címeren szintén szereplő fehér (a kereszt színe) már nem Árpád fejedelem korából származik, hanem későbbi, de még mindig az Árpád-házi királyok idején alkalmazott szín. Legutoljára a zöld kerül (a címer hármas halmaként) a nemzeti színek közé, inkább csak a XV-XVI. századtól kezdve.

Egy tévhit István zászlós lándzsájáról

A fehér kereszt először Szent Istvánnál, a XI. század első harmadában jelent meg. Az egyházat Magyarországon megszervező, a római rítusú kereszténységet terjesztő király számára kezdetben fontos lehetett egy pápai szimbólum, a "zászlós lándzsa" is. Ez Györffy György szerint maga volt "Róma lándzsája". István koronázási jelvényeket a pápától kapott, és ezt erősítette a zászlós lándzsa is. Azt szimbolizálta, hogy a magyar uralkodó független a német-római császártól. Mindazonáltal ezt a lándzsás zászlót István inkább ünnepi alkalmakra tartogathatta, aligha alkalmazta csatákban.

Forrás: Wikipedia
Szent István lándzsás zászlója, a király ezüst pénzén - sokan ezt hiszik az árpádsávok egyik első ábrázolásának

E zászlós lándzsa egyik ábrázolásában felfedezik néhányan már az árpádsávos zászlót is. Ám a zászlós lándzsa éppen a nyugati egyház fejétől, a római pápától származik, sőt, magát Róma lándzsáját szimbolizálja, akkor tehát az "ősmagyar árpádsávos" verzió itt nem erősödik, hanem inkább gyengül.

A kettős kereszt bizánci hatást jelez

A kettős kereszt sem volt ekkor még divatban, hiszen azt bizánci mintára, az ottani udvarban nevelkedő III. Béla honosította meg Magyarországon, feltehetően az 1180-as évektől. A vörös alapon ezüst kettős keresztet mutató zászló ugyanakkor rendkívüli jelentőségű, mert egyrészt ez az első hiteles ábrázolása egy magyar zászlónak, másrészt később ez lesz hosszú ideig a királyt, a királyi hatalmat és az országot hivatalosan is jelképező lobogó.

Forrás: Magyar Állami Jelképek
Árpád-házi királyi zászló a 12. sz. végétől, a kettős kereszttel és a hármas halommal (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

Cs. Kottra Györgyi szerint ekkor még egy ideig lebegett a kereszt. A zöld félkörív, majd gótikus lóhereív, később kerül alá, hogy azután egyre inkább hármas halommá váljon. Ez a címer a királyságot, a királyi hatalmat, annak oltalmát és erejét jelezte. A hármas halom először csak mint föld - azaz ameddig a király hatalma terjed - volt értelmezhető. Később a Golgota hegyével azonosították, majd - talán Werbőczy idejétől, a XVI. századtól kezdve - használják a mai helytelen értelmében, miszerint a Tátra, Mátra, Fátra hegységeket szimbolizálja.

Az árpádsávok megjelenése

Csak ezt követően jelenik meg bizonyosan az árpádsáv a magyar szimbólumokon. 1202-ben Imre király jelképein tűnnek fel először (egy pecséten, úgynevezett aranybullán). Az árpádsávok eredetét a történészek azzal magyarázzák, hogy aragóniai királylányt vett feleségül a magyar uralkodó, Imre király. (Bár Cs. Kottra nem tartja teljesen abszurdnak a korábbi, ősibb eredetet sem.)

Forrás: Magyar Állami Jelképek
Az Árpád-házi királyok családi zászlaja (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

Bertényi Iván szerint az aragóniai királylány címerének függőleges sávjaival szemben nem akart "szégyenben maradni" Imre király. De nyilván nem akarta teljesen lemásolni sem a hispán példát, így függőleges helyett vízszintes, arany helyett pedig ezüst címert használt. Ami pedig a címereknél arany, az a zászlóknál általában a sárga, a címerbeli ezüst pedig természetesen a fehérnek felel meg. (Az árpádsávok magyar zászlókon később tűntek fel, egyébként Aragónia zászlajában is vízszintesek a vörös-sárga sávok.)

Forrás: Wikipedia
Aragónia zászlaja - benne a címerbeli függőleges cölöpökkel

Miért hordja az árpádsávok ősét Lionel Messi?

A hispániai címerben cölöpöknek nevezik a függőleges sávokat, ezek láthatók például a katalán focicsapat, az FC Barcelona - így Lionel Messi - mezén is. Katalónia és Aragónia között ugyanis jelentős kulturális cserehatások érvényesültek: 1137-ben egyesültek, az aragónok eredeti zászlaját a katalán váltotta a közös uralom idején. A katalánok valószínűleg Dél-Franciaországból tettek szert a "függőleges árpádsávokra", Carcassone-t gyanítják egyesek forrásként. A sávozott zászló származhat akár Svájcból is Bertényi Iván szerint, de sokáig a franciaországi Arles városának zászlaját tartották a forrásnak.

Forrás: Wikipedia
Imre király címere

Imre király korától, az árpádsávos jelvények megjelenésétől kezdve kétféle reprezentációja is volt tehát a magyar uralkodóknak. A hivatalos, az ország zászlaja, a királyi lobogó a kettős keresztet mutatta fel. Az Árpád-háziak családi zászlajának, a "királyfiak zászlajának" viszont a sávos számított. Az Árpád-házi királyok Imrétől kezdve V. Istvánig használták az árpádsávokat, majd az utolsó évtizedeikben újra a kettős kereszt került előtérbe.

Idegen királyok, árpádsávokkal

Később, az árpádsáv újjáéledése sajátos túlkompenzáció eredménye volt: az Árpád-ház 1301-es kihalásával indokolható. Az éppen nem Árpád-házi - és gyakran nem is magyar - királyok kezdték családi címereikbe és zászlaikba beleapplikálni a sávokat, talán azért, hogy az általuk ősinek hitt címerrel bizonygassák magyar kötődésüket. Az árpádsávokat ugyanis elsősorban külországokban hitték magyar színeknek, Európa-szerte elterjedtek, mint az ország legfőbb jelképei.

Forrás: Magyar Állami Jelképek
Anjou-királyi zászló (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

Az Anjou-királyok idején egyesítették az árpádsávos és a saját liliomos (francia) jelképeket a családi zászlaikon. Zászlóik bal felén így vörös-fehér sávok, jobboldalt pedig liliomok tűntek fel. A királyi hivatalos zászlón azonban ekkor is a kettős keresztet tüntették fel.

Forrás: Magyar Állami Jelképek
A fekete sereg zászlaja. Az ezüst oxidálódott, fekete lett, ezért az eredeti vörös-ezüst árpádsávok vörös-feketének látszanak (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

A későbbi vegyesházi uralkodók is igyekeztek az Árpád-házzal való kapcsolatukat kifejezésre juttatni, így maradhatott fenn a vörös-fehér zászló kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen a mohácsi csatáig, 1526-ig. Mátyás király zászlója például negyedelt volt: kettős kereszt, vörös-fehér-sávok, valamint Csehország és Dalmácia jelképei voltak rajta. A fecskefarkú zászló közepén a saját címerét, a hollót helyezte el.

Forrás: Wikipedia
Mátyás király aranyforintja az ország címerével

Az utolsó magyar király, II. Lajos halála után a magyar zászló hosszú ideig csak a koronázások alkalmával jelent meg. Sorozatunk második részében a három részre szakadt ország, illetve a Habsburg-uralom alatti, majd pedig a polgárosuló Magyarország zászlaival foglalkozunk.