Kék is volt a magyar zászló

Mohács után nehéz időszakok következtek, voltak olyan periódusok, amikor maga a magyar állam is a megszűnés szélére került, és ekkor a hivatalos zászlók is eltűntek. Végül azonban egy trikolór alakult ki, s ez durván másfél évszázada jelképezi a magyar államiságot.

Zászlótörténeti sorozatunk első részében a magyar lobogók kialakulását tekintettük át 1526-ig: Miért hordja az árpádsávok ősét Lionel Messi?

Az 1526-os mohácsi csatával megszűnt a magyar állam egysége, az ország három részre szakadt. A török részeket leszámítva, Szapolyai János és a Habsburg-király, Ferdinánd zászlói bíbor színűek voltak, arannyal szegélyezve. Ferdinánd zászlójának egyik oldalára a sasos, a másikra a magyar címer került. Hogy a Habsburgok később mennyire nem foglalkoztak a magyar hagyományokkal, azt jelzi, hogy az 1618-as koronázáson például a magyar zászló kék volt, közepén a magyar kiscímerrel, a szélein lángnyelvekkel.

Greguss Imre: Rákóczi lovon c. festményén látható a szabadságharc idején használt zászló is

A vörös-fehér zászló - az Árpád-sávokra utaló lobogó - viszont mégis fennmaradt, mert II. Rákóczi Ferenc ezt használta, mint magyar jelképet az 1703-11 közötti felkelésekor.

A magyar nemzeti zászló harmadik színe, a zöld, csak a 16. század második felében kezd megjelenni jelképeinken. Valószínűsíthető, hogy a címeren ábrázolt hármas halom hatására történt. A három szín először együtt Mátyás király pecsétzsinórján jelenik meg, de ezen kívül egy 1557-ben készült képen is együtt láthatók üstdobzászlón, üstdobtakarón, valamint egy tolldíszen.

Rákóczi fejedelem zászlaja (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

Az első zászló, amelyen együtt szerepelt a piros-fehér-zöld szín, 1601-ből származik. Szépséghibája, hogy a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmondnak. További hiba, hogy kétszer háromszínű, és a színek sorrendje is fordított. A 17. századtól már a három szín összekapcsolva is gyakran megjelent, sőt díszítésre is használták azokat a koronázási ünnepségeken.

Feltűnik egy vörös zászló a munkácsi vár fokán

A korszak végén azonban feltűnik egy később nagy karriert befutó zászló: a Munkácsot 1685 és 1688 között védő Zrínyi Ilona vörös zászlót tett ki a vár fokára. Ez azt jelentette Cs. Kottra Györgyi zászlókutató szerint, hogy a várvédők nem adják meg magukat. Ekkoriban kezdett ugyanis a vörös zászló az ellenállás, később pedig a forradalom jelképévé válni.

Mária Terézia idején pár évig - 1743-45 között, amíg az uralkodónő férje, Lotharingiai Ferenc nem biztosította a családnak a német-római birodalom császári címét - zöld-fehér-piros lángnyelvek is feltűntek a zászlókon. Ez volt az úgynevezett "magyar lábra állított" zászló. Eredetileg magyar színű fonallal kötötték össze az iratokat is a királynő kancelláriáján, aki ekkor még csak Csehország és Magyarország uralkodója volt. Mária Terézia e három színt (piros-fehér-zöld) már magyar színeknek mondja, de saját családi, Habsburg színeikből is le lehetett vezetni ezt az összeállítást - jegyzi meg több kutató. Horváth Zoltán szerint például elképzelhető, hogy tévedésből állították "magyar lábra" két évig a Habsburgok zászlait.

Mária Terézia alapította a Magyar Királyi Szent István-rendet

Az "igazi" császári színek (fekete-sárga) és a birodalmi sas mindenesetre 1745-től visszatértek az osztrák zászlókra. A Magyar Királyi Szent István Rend alapításakor viszont Mária Terézia 1764-ben a piros-fehér-zöldet, a három magyar színt használja.

A magyar trikolór születése

A magyar színek megszilárdulását jelzi, hogy Martinovics Ignác 1794. augusztus 13-án kelt vallomásában beismerte: összeesküvésekor a nemzet színeiként a zöld-vörös-fehért kívánta alkalmazni. Ebben már a francia forradalom hatását is felfedezhetjük: a piros-fehér-zöld trikolór a XIX. század első felében terjed el igazán.

József nádor hitvese, Anna Pavlovna 1801-ben nemzeti színű karszalagot hordott egyes források szerint, ez az első példa a magyar trikolórra. Mások szerint Anna Pavlovna ekkor háromszínű zászlószalagot adományozott egy Nógrád megyei lobogóhoz.

A címer alapján született a magyar zászló

A reformkorban a francia forradalom hatására a trikolór a magyar nemzeti törekvések jelképévé vált, az 1847-es országgyűléseken már általános e zászló használata. 1848. március 23-án a magyar nemzeti színekről és címerről szóló határozatot el is fogadták. Ezt az uralkodó szentesítette, így április 11-én került hivatalosan törvényeink közé, "XXI. törvényczikként".

Egy 1848-as, úgynevezett farkasfogas zászló

Az 1848-as zászló színei megegyeznek a magyar címer színeivel, vagyis a pajzs vörös, a sávok fehérek (ezüstök), akárcsak az apostoli kettős kereszt, a zöldet pedig a címerben a hármas halom jeleníti meg. A magyar zászló úgynevezett libériás színekből áll. Az évszázadokban számos európai országban a bevezetett nemzeti zászlók két vagy három vízszintes sávból álltak. Az esetek többségében a felső sáv a címerkép vagy a mesteralak színét mutatja, az alsó pedig a pajzsét. Ez a típus az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban és Közép-Európában gyakori (Németország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Luxemburg) Alfred Znamierowski Zászlóenciklopédiája szerint.

Az 1849-es trónfosztás után a korona helyett karddal átszúrt babérkoszorút helyeztek el a zászlón, a címer felett.

Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

A szabadságharc bukása után egyszerűen megszűnt a magyar zászló. Csak 1861-ben mert a polgárság a háromszínű lobogóval felvonulni. Hivatalosan 1867-től, a kiegyezés óta használható ismét a magyar lobogó. Ekkortól lehet állami és nemzeti zászlóról beszélni, az államiba ugyanis rendszerint azóta is mindig beleapplikálták az aktuális címert. Egy-két rövid - kommunista, sztálinista - időszakot leszámítva azóta a nemzeti zászló változatlan: a trikolór három egyszerű színe, bármiféle címer nélkül.

Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

1918-ban átmenetileg a Kossuth-címer került az állami zászlóra, a korona helyett.

Kossuth-címer

A Tanácsköztársaság a vörös zászlót használta, de nem elsősorban Zrínyi Ilona vagy Árpád-fejedelem miatt, hanem a munkásmozgalmi jelképeket erőltette, ahogy a jelképe is a vörös csillag lett.

1938-ban rendszeresített (1938. mintájú) magyar királyi honvéd lovassági zászló (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

A Horthy-korban, az ellenforradalom idején a koronás kiscímerrel díszített zászlókat használták, de Horthy saját zászlaja egy fehér, angyalos címerrel ellátott lobogó volt.

A nyilas és az árpádsávos zászló közötti különbségek

A II. világháború végén a nyilasok vették át a hatalmat, zászlójukon felelevenítették az Árpád-kori magyar zászló színeit, de a rúdrészen egy függőleges sávot helyeztek el (vöröset), és egy zöld nyilaskeresztet viselt a közepén. (Jobb oldalt a csíkozás sem mindenben felelt meg a korábbi Árpád-sávos zászlóknak, hiszen egy plusz vörös sáv szerepel rajta.)

Árpádsávos zászló - az eredeti, Árpád-házi királyok idején használt családi zászló (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

"Mivel e zászló kapcsán az Árpád-sávos zászlót a nép a fasiszta ideológiával azonosítja, így történhetett meg, hogy az ősi magyar zászló nyilvános megjelenése ellenérzést vált ki Magyarországon" - írja minderről Horváth Zoltán zászlókutató.

A hungaristák, nyilasok zászlója

1945 januárjában újabb váltás következett: a koronás kiscímer került rövid időre az állami zászlóba, de 1946. február elsején ismét a Kossuth-címer lett a hivatalos, így az állami zászlóra is ezt helyezték. A hármas halmon egy ideig még rajta volt a korona, 1948-tól már ott sem szerepelt.

Az 1949-ben rendszeresített (1949 mintájú) csapatzászló (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

Rákosiék zászlaja

1949. augusztus 20-án a rákosista fordulat nyomán a Magyar Népköztársaság sztálinista jelképeket tartalmazó címerét rakták rá a zászlóra is. Sőt, ekkor ez az egy zászló vált hivatalossá: nemzetiként is ezt kellett használni a trikolór helyett.

Rákosi-címer

1956 októberében, a forradalom idején ezt a sztálinista címert vágták ki a felkelők a zászlóból, és így jött létre a forradalom egyik szimbóluma, a lyukas zászló.

Corvin-köz, 1956-ban, lyukas zászlóval

Az 1956-os forradalom leverése után, 1957. október elsején vezették be újra az 1848-as trikolórt.

1990-ben rendszeresített (1990 M mintájú) csapatzászló (Forrás: Magyar Állami Jelképek)

1957-ben már kommunista címer nélküli zászlót hagytak jóvá, ami végül is némi engedménynek tűnt a levert forradalom után a kádári vezetés részéről.