Új európai nyelvet találtak

Megtalálhatták Nagy Sándor nyelvrokonait Pakisztánban, ahol a burusó népcsoport nyelvéről azt állítják: indoeurópai eredetű, és azon belül nyugati, európai-balkáni-kisázsiai gyökerei lehetnek.

Az indoeurópai nyelvek nyugati, európai ágába tartozik az angol, a német, a francia, az orosz és a görög is. (A keleti ágat az indoiráni nyelvek alkotják.) A görög mitológia és történelem által ismertté vált kisázsiai phrügök nyelve pedig a nyelvészek szerint a göröghöz áll közel. A phrügök fővárosában, Gordionban a híres gordiuszi csomót Nagy Sándor vágta ketté, nem bíbelődve sokat a megoldhatatlan feladvánnyal.

A Macquarie Egyetem nyelvtörténésze, Ilija Casule szerint a szintén megfejthetetlen eredetűnek tartott észak-pakisztáni burusaszki a phrügiaihoz hasonló indoeurópai nyelvből ered. Casule úgy véli, hogy a burusaszki ugyanis a balkáni nyelvekkel, pontosabban azok paleo-balkáni őseivel és azon belül a phrügiaival rokonítható.

Burusaszki nyelven ma körülbelül 90 ezer ember beszél, több nyelvjárása létezik, és próbálták már rokonítani őket a jenyiszeji (szibériai), a baszk és a kaukázusi (grúz) elszigetelt nyelvekkel is. Ők maguk úgy tartják, hogy Nagy Sándor katonáitól származnak.

Nagy Sándor katonái makedónok voltak, és göröghöz közeli nyelvjárást beszéltek. A burusók azonban már Nagy Sándor ázsiai hódításai előtt is a mai Pakisztán környékén élhettek. Ha Casulénak igaza van, akkor a görög-makedón-phrüg kulturális és esetleg nyelvi kapcsolatok valamiféle lenyomata lehet a leszármazási elmélet a körükben.

Casule tanulmánya a Journal of Indo-European Studies című tudományos lapban jelenik meg. Ha igaza van, akkor legalább félszáz nyelvész eddigi munkáját lehet félretenni, és újragondolni a burusaszki eredetét.