Kezdődik a szúnyogmészárlás a Balatonnál

Megindultak a szúnyogok a Balatonnál, a riasztósprayk mit sem érnek. Megváltás lehet a vakarózó nyaralóknak, hogy pénteken megkezdődik az első kémiai szúnyogirtás a tónál. Rengeteg az árvaszúnyog is, de őket nem lehet célzottan irtani, továbbá itt vannak a szúnyoghálókon is átbújó, kutyákra veszélyes lepkeszúnyogok.

Árvaszúnyog

Az elmúlt hetek csapadékos időjárásának köszönhetően ellepték a Balaton-partot a szúnyogok, kellemetlen perceket okozva a nyaralóknak. A csípőszúnyogok mellett ráadásul az árvaszúnyogok is rajzanak, és fürtökben lógnak a lámpák mellett a kempingekben és az éttermekben.

Ha továbbra is marad a száraz, meleg idő, akkor pénteken és szombaton történik majd az év első kémiai szúnyogirtása a Balatonnál. A tervek szerint a tó teljes partszakaszán (a parttól szigorú 50 méteres távolságot tartva), összesen 5880 hektáron permeteznek majd, mondta az [origo]-nak Lázár János, a Balatoni Szövetség titkárságvezetője. Szeles, csapadékos idő esetén az irtást jövő hét kedd-szerdára halasztják.

Idén eddig három biológiai irtáson vannak már túl, és ezekkel a lárvák jelentős részét sikerült megölni. A nyári szezonra 6 kémiai irtást terveznek - ezek pontos száma azonban nagyban függ az időjárástól.  Lázár elmondta, hogy az előrejelzések alapján meleg nyárra számítanak, ezért kevesebb szúnyogot várnak idén, de ha bejön egy csapadékosabb időszak, akkor gyakrabban kell majd irtani. Azt, hogy hányszor és milyen gyakran permeteznek a Balatonnál, egy szakértő csoport dönti el. Az időjárást illetően a legveszélyesebb a csapadékos idő után bekövetkező kánikula, mert akkor nagyon könnyen elszaporodnak a szúnyogok.

50 csípés/óra/fő

"A kémiai irtást általában 40-50 csípésszám között szokták elrendelni" - mondta Lázár. Most a csípésszám 50 körül van, ami azt jelenti, hogy egy embert egy óra alatt 50 szúnyog csípne meg. (2010 nyarán például a csípésszám sok helyen meghaladta a 100 csípés/óra/főt, de volt, ahol 200 felettit mértek.)

Biológiai irtás

A biológiai védekezés egyik legismertebb formája a Bacillus thuringiensis ssp. israelensis baktérium által előállított toxin használata, melyet a vízfelületre szórva a vízi szervezetek elfogyasztanak, ám az előírt koncentrációban használva szelektíven csak a csípőszúnyogok (Culicidae) és a púposszúnyogok (Simuliidae) lárváit öli meg. Ennek oka, hogy a hatás eléréséhez olyan speciális körülmények szükségesek, melyek csak a lárvák tápcsatornájában vannak jelen. A módszer nehézsége, hogy csak a szúnyogok fejlődésének egy rövid szakaszában alkalmazható, és éppen ezért szükséges hozzá, hogy előzetesen felderítsék a szúnyog tenyészőhelyeket.

Kémiai irtás

A kifejlett szúnyogok ellen leggyakrabban használt irtási módszer a kémiai gyérítés, mely során egy idegmérget permeteznek szét a földön egy járműből vagy a levegőben egy repülőről. Ez a rovarok idegrendszerét támadja meg, így tehát nemcsak a szúnyogokra, hanem minden rovarra, továbbá a vízi élőlényekre is hat. A módszer előnye, hogy nem lehet vele elkésni, mert a már repülő alakokra bármikor alkalmazható, ugyanakkor a rossz időjárási viszonyok gátolják a permetezést.

Lázár elmondta, hogy árvaszúnyogból is rengeteg van a Balatonnál, de miután a halak táplálékláncának jelentős elemét képezik, azokat nem lehet célzottan irtani. Bizonyos fokig a kémiai irtás rájuk nézve is hatásos, de más a szervezeti felépítésük, és a permetszerrel szemben ellenállóbbak, mondta Lázár.

Csípőszúnyog

A szúnyoghálón is átférnek

A csípő- és árvaszúnyogoknak távoli rokonai az apró vérszívó lepkeszúnyogok, melyeknek négy fajuk ismert Magyarországon. Hazai előfordulásuk nem újkeletű, az 1930-as években már csapdázták őket Hódmezővásárhelyen, mondta az [origo]-nak Tánczos Balázs, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának munkatársa. Ők maguk 2006 és 2010 között végeztek több megyére kiterjedő vizsgálatot, és Baranya, Csongrád, Veszprém és Pest megyében sikerült lepkeszúnyogokat befogniuk. A korábban ismert Phlebotomus perfiliewi mellett további három faj, a P. neglectus, a P. papatasi és a P. mascitti példányait gyűjtötték a kutatók.

A négy fajból háromnak van járványtani jelentősége, ugyanis a P. perfiliewi, a P. neglectus és a P. papatasi fajok bizonyítottak terjesztik a Leishmania infantum nevű kórokozót, mely kutyákat és embereket betegíthet meg. A leishmaniasis nevű betegség egyik típusa makacs bőrsebeket, fekélyeket okoz, míg a zsigeri típusa a belső szerveket támadja meg, és félrediagnosztizálás esetén akár halálhoz is vezethet. Harmadik típusa a nyálkahártyát támadja meg, és szintén fekélyeket okozhat.

Lepkeszúnyog (Phlebotomus papatasi)

Tánczos azonban elmondta, hogy az Európában előforduló Leishmania ritkán betegíti meg az embert, és elsősorban inkább a kutyaféléket érinti. Esetükben a lepkeszúnyogok elleni védekezés leghatékonyabb módja a deltametrin hatóanyagot tartalmazó riasztó nyakörv viselése, amely távol tartja a vérszívókat. Különösen érdemes erre odafigyelni a dél-európai utazások során, a Földközi-tenger partvidéke ugyanis sokkal inkább fertőzött területnek számít.

A szakember elmondása szerint emberek esetében a lepkeszúnyogok csípése kellemetlen, a helye napokig viszkethet, és kis duzzanat maradhat utána. Kis méretük (1-2 mm) miatt a lepkeszúnyogok könnyedén átférnek a hagyományos szúnyoghálókon, de a hagyományos szúnyogirtók ezeket az állatokat is távol tartják, így ezekkel érdemes védekezni ellenük.