Árvaházi kislányon kísérletezett a szadista amerikai orvos

A második világháború után egy amerikai orvos - a washingtoni kormányzat megbízásából - szadista módszerekkel fertőzött meg guatemalaiakat szifilisszel. Az USA elnöke már tavaly bocsánatot kért emiatt, de most a kártérítési perek nyomán egyre borzalmasabb részletek derülnek ki.

John Cutler hanyagul ugyan, de maga jegyezte le "kutatásait". A leírásra véletlenül bukkant rá 2009-ben egy történész, azóta elképesztő adatok kerültek napvilágra, és mind a mai napig szaporodik Cutler áldozatainak száma. Sokan ugyanis - nem tudva arról, hogy kísérleti alanyok voltak - saját gyermekeiket fertőzték meg.

A szifilisz (vérbaj) főleg nemi úton terjed, de Cutler éppen azt használta ki borzalmas kísérleteiben, hogy nemcsak így kerülhet be a szervezetbe a kórokozó, a Treponema pallidum nevű baktérium. Hogy például Semmelweis Ignác boncolás közben ejtett sebén keresztül kaphatott-e szifiliszt, erről régóta folyik vita a hazai (orvos)történészek között.

John Cutler egy 1930-as években készült képen

Rabok, katonák, prostituáltak

A német újság, a Die Zeit riportja szerint Cutler nemcsak rabokon, katonákon és prostituáltakon, hanem árvaházi kislányokon is kipróbálta embertelen módszerét. Ők felnőve nem is tudhatták, hogy pontosan mi történt velük a guatemalai gyermekintézményben. Vannak, akik szüleiktől kapták a szifiliszt. (A vérbajt az anya is átadhatja magzatának.)

A nemi betegségek kutatásával foglalkozó Cutler tizenkétezer oldalnyi feljegyzését és más dokumentumait odaadományozta a Pittsburghi Egyetemnek, ahol dékánként tevékenykedett jóval a világháború után. Az "Inoculation Syphilis" (Szifilisz beoltása) című munka szerzője hét fejezetre tagolta "művét", amely összesen 314 oldalas. Ezt a dokumentumot a szerző életében soha nem publikálták a Die Zeit szerint. A lap megjegyzi: aki olvasta, az tudja miért nem... A Pittsburghi Egyetem az idén márciusban elítélte egykori, 2003-ban elhunyt dékánját - a helyi lap szerint.

A doktor jóval a második világháború után, az amerikai egészségügyi szolgálattól került a Pittsburghi Egyetemre. A hadseregben az egyik legmagasabb orvosi rangot töltötte be, a "vice surgeon general" tisztét. Vagyis Cutler főnöke, az "első főorvos" (surgeon general) már olyan beosztásban szolgált, amely altengernagyi ranggal járt. Ekkor már Cutler túl volt a legborzalmasabb kísérletek végrehajtásán.

A penicillinről a második világháború után kezdett világossá válni, hogy hatékony gyógymódot jelenthet az addig halálos betegségnek tartott szifilisz esetén. Cutler a vérbaj lefolyását akarta tanulmányozni és a penicillinnel való kezelés hatékonyságát minél gyorsabban igazolni vagy cáfolni. Cutler doktor "tapasztalt szakember" volt: már hazájában is szörnyű és antihumánus kísérleteket hajtott végre, rabokat fertőzött meg tudatosan nemi betegséggel - ekkor még különösebb kínzások nélkül. Börtönorvosként Indianában a foglyok nemi szervét prostituáltaktól szerzett szifiliszbaktériumokkal dörzsölte be, a többség azonban nem fertőződött meg, ezért a kísérleteket leállították - írta a Die Zeit. A New York Times szerint viszont Cutler gonorrheabaktériumokat használt, vagyis nem szifiliszt, hanem trippert kiváltó kórokozókat.

A cél és az eszköz
 
"A cél szentesíti az eszközt" - vélekedett Cutler az egyik kollégája szerint, akit a Die Zeit idézett. Ezért keresett olyan országot, ahol nagyobb biztonsággal és rövidebb idő alatt válthatta ki az akkor még sokszor halálos kimenetelű nemi betegséget. Cutler nyomban nekilátott a "munkának": hamarosan 1400 embert fertőzött meg leírhatatlan módon szifilisszel. S ha azt gondolnánk, hogy a guatemalai kísérletek után Cutler abbahagyta volna - akkor tévedünk. Visszatérve az USA-ba hamarosan részt vett az úgynevezett Tuskegee-tanulmány elkészítésében, amelynek során fekete amerikaiakat, akik szifiliszben szenvedtek, nem kezeltek penicillinnel (pedig ekkor már ez elfogadott gyógyszer volt), hanem csak megfigyelték rajtuk a betegség lefolyását - méghozzá több évtizeden keresztül. A The New York Times szerint az történt, hogy már a harmincas évektől figyelték a színes bőrű amerikai betegeket, Cutler pedig akkor csatlakozott a "megfigyeléshez", amikor már ismertek voltak az első hatékonyabb antibiotikumok, de ezt eltitkolták a fekete páciensek elől. A kísérlet évtizedekig tartott.

1946-ban az USA-ban a helyzet szinte kezelhetetlennek bizonyult - évi átlagban egymillió ember fertőződött meg szifilisszel. A háborúból hazatért katonák jelentős része szenvedett a nemi betegségben. Manapság az AIDS és a rák vált ki hasonló félelmet, mint amilyet a háború után a szifilisz keltett.

Bocsánatot kért az amerikai elnök

Tavaly - a brit Guardian cikke szerint - Barack Obama egy guatemalai számot hívott fel: "legmélyebb sajnálatát" fejezte ki, és bocsánatot kért az áldozatoktól. A guatemalai elnök, Álvaro Colom szerint, ami történt, az emberiesség elleni bűncselekmény volt. Ma már bírósági szakaszban tart az ügy: Guatemala beperelte az Egyesült Államokat, húsz guatemalai is gyűjtőpert indított az USA ellen kártérítést követelve.

Álvaro Colom guatemalai elnök

Egy idős guatemalai asszony, Marta Orellana csak a két elnök közötti beszélgetés nyomán tudta meg, hogy mi is történt vele, és ezután fordult bírósághoz. A kilencéves Martán az árvaházban előbb sebet ejtettek, majd baktériumokat csepegtettek a karon okozott sebre. Hónapokkal később a gerincoszlopába kapott injekciót, végül a vagináját is "kezelték".

"Rossz, hogy megfertőztek, de hogy ezt megtudtam, még rosszabb" - mondja a Die Zeitnek Orellana. Nemcsak ő jár vizsgálatról vizsgálatra azóta, hogy időközben kiderült: szifilisze van. Lánya is elveszítette egy gyorsétteremben az eladói állását, mert kiderült, hogy megkapta Martától a betegséget. Marta fiát időközben elhagyta a felesége, mert a fiú is szifiliszes. Így járt Marta unokája is, őt a barátnője hagyta el, amikor kiderült, hogy ő is megfertőződött. Az Orellanával történtekről a Guardian tavaly, 2011-ben számolt be először. Azóta viszont kiderült, hogy Marta számos rokona is szenved a szifilisztől.

Borzalmas kínok

Marta Orellana gyakran fáradt és ugyancsak sokszor kerülgeti rosszullét. Szeméből gennyes könnyek folynak, a haja hullik. Guatemalavárosban él, egy fakunyhóban. A 74 éves Martán kívül Cutler más áldozatai is élnek: a 87 éves Frederico Ramos hatvan éve vért és nyálkát vizel. A kártérítést követelők között van Gonzalo Ramirez, aki megfertőzött apját 12 éve veszítette el, lánytestvére szemkárosodással született. Amióta Orellana aláírta a perindítványt, kétszer kellett kórházba vonulnia, hogy megállapítsák: tényleg szifilisze van.

Amióta pedig az újságban megjelent, hogy az USA kártérítést fizethet az ügy miatt, guatemalaiak százai jelentkeztek: nekik is szifiliszük van. Ám Orellanát nemcsak a hatóságok faggatják, nemcsak jogvédők konzultálnak vele, de bűnözők is megzsarolták az idős asszonyt, miután megtudták, hogy pénzhez juthat. Éjszakai fenyegető telefonhívásokat is kapott azóta.

Szifilisszel fertőzött aorta 120-szoros nagyításban

Cutler Guatemalában

Cutler kísérletei 1946-48 között zajlottak. A pénzt az amerikai állam adta. A kísérleteket élő embereken hajtották végre, a beleegyezésük nélkül. Cutler a helyi illetékesektől szabad kezet kapott, cserébe modern egészségügyi laboratóriumot ígért a latin-amerikai országnak Washington nevében.

Guatemalába érkezve először prostituáltakat kezdett szifilisz-kórokozókkal beoltani. (Már ezt is törvény tiltotta a latin-amerikai országban, de a helyi politikai felfordulás közepette az új guatemalai elnök szemet hunyt a kísérletezés felett.) Ezután a prostituáltakat rászabadította a katonákra és a börtönök foglyaira. Cutler egyik feljegyzése szerint az egyik örömlány 71 perc alatt nyolc katonával közösült. Ezt a módszert "természetes metódusnak" nevezte az amerikai orvos.

"Mesterséges metódus"

Ez azonban még mindig nem volt neki elég gyors. Még durvább eszközökhöz nyúlt: fogpiszkálót és gézt használva szifilisszel fertőzött folyadékot kent a kezeltek húgycsövébe. A pszichiátrián még elképesztőbb dolgokat művelt: érme nagyságú sebeket ejtett - az ápoltak péniszén. Erre csepegtetett szifiliszbaktériumokat. A nők gerincvelőjébe pedig beinjekciózta a kórokozókat.

Ezt nevezte "mesterséges metódusnak" az amerikai szakértő. Felesége eközben fotózott: gumikesztyűben tartja a kamera elé a sebhelyes péniszt - írja a Die Zeit. Vörös kiütések melleken és vállakon, teniszlabda nagyságú sebek karokon és lábakon. Fotók százait készíti a nő. Doktor Cutler közben tízezer feljegyzést készít, igaz, hevenyészve: egy Berta nevű betegének a sorsát haláláig követte. Azt azonban nem jegyezte fel, hogy hány éves volt, mi volt a családneve, csak annyit tudni róla, hogy a pszichiátrián ápolták addig.

1948 februárjában szifiliszbaktériumokat injekciózott a nő karjába. Hamarosan megjelentek a tünetek, többek között hatalmas sebek a karokon és a lábakon. Csak három hónap múlva kap némi penicillint Berta. Fél évvel később, augusztus 23-án Cutler ezt írja: "Berta halálán van." Még ezen a napon gennyes gonorrhoeabaktériumokkal (trippert okozó, más betegtől származó kórokozókkal) kente be Berta szemét, húgycsövét, végbelét, ráadásul újabb szifiliszbaktérium-adagot oltott be a nőbe. Pár nap múlva feljegyzi, hogy Berta szeme gennyes. Vérzik a húgycsöve. Augusztus 27-én meghalt Berta. E feljegyzés nyomán a Die Zeit szadistának nevezi Cutlert. Aztán idézi Mrs. Cutlert, aki szerint a férje "nem volt szörnyeteg".

A Die Zeit citálja a feljegyzéseket is: 83 ember halt meg a kísérletek közben. A megfertőzöttek között 558 katona, 486 pszichiátriai beteg, hat prostituált és 39 más személy volt. A New York Times 2010-ben még "csak" 700 szándékosan megfertőzöttről írt. 

2011-ben Cutler özvegye úgy nyilatkozott guatemalai tartózkodásukról: "Nos, nekünk nagyon tetszett." Hogy a kilencévesen egy árvaházban megfertőzött Orellanának tetszettek-e az amerikaiak, azt nem kérdezték meg tőle.