Ezek a maja leletek cáfolják a világvégét

A maja naptárral kapcsolatos legújabb felfedezések megerősítették, hogy a 2012. december 21-i dátum a majáknál nem a világvégét jelentette, hanem egy egyszerű naptári ciklus végét, vagyis egy szokványos naptári fordulót.

Múlt heti cikkünkben egy olyan maja leletről számoltunk be, amely részben utalásokat tartalmaz a sokak által világvége napként értelmezett 2012. december 21-i dátumra. A La Corona lelőhelyen talált vésett kövek azonban nem a világvégét jósolták, hanem a politikai stabilitásra utaltak. Az 1300 éves szövegek szerint a december 21-re vonatkozó végdátum egy egyszerű naptárforduló, amelynek jelentősége szimbolikus, és nem kedvezőtlen. Cikkünk óta az amerikai Tulane Egyetem eljuttatta az [origo]-nak a legújabb kutatások fényképeit és a kutatások hátterét megvilágító tanulmányokat.

Marcello A. Canuto, a Tulane Egyetem közép-amerikai kutatóintézetének igazgatója 56 kő elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy a Calakmul nevű maja városállam uralkodója, Yuknoom Yich'aak K'ahk' Kr.u. 696-ban látogatást tett La Coronában. Így kiderült, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben az uralkodó nem halt meg egy rivális városállammal, Tikallal folytatott harcokban.

Ez a tábla tartalmazza a 2012. december 21-i dátumra utaló részletet

Yuknoom Yich'aak K'ahk' volt ekkoriban a leghatalmasabb maja király, de uralmát számos ellensége fenyegette. A király túlélte a sorsdöntő csatát, és azért látogatott el szövetségeseihez, hogy személyesen is megerősítse a korábban létrejött szövetséget Calakmul és La Corona között. E látogatást örökítették meg vésett köveken a maják La Coronában, és hatalmának hangsúlyozására emlegetik a nevezetes, a maja kalendáriumban a 13. baktun - egy újabb 144 ezer napos naptári ciklus - kezdetét jelentő 2012. december 21-ei időpontot.

Ez a kővéset utal a jeles dátumra

Vagyis a maja kalendáriumban éppen a folytonosságot és a politikai stabilitást volt hivatott jelképezni a mi ezredfordulóinkhoz hasonló "végdátum", nem pedig a világ végét - idézi a Tulane Egyetem [origo]-hoz eljuttatott közleménye Canuto intézeti igazgatót.

A PRALC-projekt

A La Corona-i Regionális Régészeti Projekt (PRALC) során a klasszikus maja kori La Corona archeológiai lelőhelyet tárják fel amerikai és guatemalai kutatók. A helyszín Guatemala északnyugati részében, Petén régió dzsungelében található. Ez a régió sokáig kevésbé volt ismert a régészek előtt, annál inkább a fosztogatók és a sírrablók előtt.

La Corona régészeti feltárása másfél évtizede kezdődött. Bár a pontos helyét nem ismerték, a maja történelemmel foglalkozók már fél évszázada sejtették, hogy léteznie kell egy rejtélyes városnak, amelyet a misztikus "Site Q", azaz "Q helyszín" néven emlegettek.

Az ásatás helyszíne

Számos elrabolt műkincs származott az őserdei lelőhelyről, most azonban, a legújabb kutatások alapján kiderült, hogy nem minden kulturális és történeti érték veszett el. Így a helyszínen talált és korábban összegyűjtött tárgyakból sikerült összeállítani az egyik leghosszabb maja politikatörténeti szövegrészletet. A hieroglifikus jeleket ugyanis kőbe véstek e kultúra képviselői.

A Site Q létezését először a Yale egyetem hallgatója, Peter Mathews vetette fel az 1970-es években. A sok rabolt tárgy hasonlósága keltette fel a figyelmét. A nemzetközi árveréseken számos olyan tétel került elő, amelyek egyetlen forrásra utaltak. Mathews kéttucatnyi kőemlék alapján sejtette meg La Corona létezését, amelyet ő nevezett el Site Q-nak. A helyszín felderítését így mintegy negyvenéves kutatás előzte meg.

Minthogy ma már La Coronát a Tulane Egyetem és más szakértők is alaposan átvizsgálták, számos, a műkereskedelemben felvetődő tárgyról állapítható meg valódi eredete. A Site Q eredeti maja neve: saknikte' - azaz a "fehér frangipánik helye". A frangipáni egy virág, a meténgfélékhez tartozik, rokonai között van például a hawaii rózsa is.

A lelet egy másik részlete

A maja írásjelek megfejtői kiderítették, hogy La Coronában számos kőemlék a másik közeli maja városállamra, Calakmulra vonatkozik. (Calakmul Campechében, Mexikóban fekszik ma.)

A klasszikus maja civilizáció idején (Kr.u. 200-900 között) Calakmul és Tikal a legnagyobb és legfontosabb maja központok közé tartozott. A két város hosszantartó rivalizálásba kezdett, és ennek az emléke részben az a hieroglifikus szöveg is, amely a naptári ciklusokra vonatkozó utalásokat tartalmazta. A konfliktusban Calakmul oldalán állt La Corona, azaz a Site Q. Calakmul befolyása hatalmas volt La Coronára, és így sokszor tartózkodtak a városban a calakmuli uralkodók is.